"Általános árapály"- mi az?

[PIR]

Aki pedig amiatt aggódik, hogy visszatérek ide valaha, megnyugtatom...nincs az a pénz!

A jelek szerint van az a pénz

[Rigel]

Például elmondhatnád végre azt is, hogy a hivatkozott gravitációs gyorsulási képlet, a nevezőben egy skalár sugár négyzetével vektoriális, vagy nem?

Skalár. Sőt még a Newton-féle gravitációs törvény is skalár önmagában. Csak a gyorsulás (illetve az erő) nagyságát adja meg. Az egy másik kiegészítő állítás a képlethez, hogy ez a gyorsulás (vagy erő) érték a két tömegpontot összekötő egyenesben lévő vektoré.

Ja és hogy az R=0 helyen ez a képlet szinguláris, vagy nem?

Az.
De szerencsére ez senkit sem izgat akkor, amikor R≠0 távolságokra a gravitációs erőt számolja.

Mert ha kiderül, hogy szinguláris, akkor az nagyon veszélyes, akkor már minden összeomlott!

Nem tette.

De szerencsére úgy tudom, hogy a valós testek, és valós tömegközéppontok központjában a gravitáció nulla!

A testek esetében pontosan. A tömegpontoknál viszont, mivel nincs geometriai kiterjedésük, bajos középpontot találni "bennük".

Így talán mégse tökéletes, és valóságos a jelenleg elfogadott elméleti tömegpontunk?

Az elméleti tömegpont valóságosságát hiányolod? Nem érzed itt az ellentmondást?
A "tömegpont" egy modellkonstrukció a fizikai világ egyszerűsített - kezelhető - leírására. Pont.

Talán emiatt nincs rendes magyarázata a súlyos és tehetetlen tömegek ekvivalenciájának, hanem azt méricskéléssel kell bizonyítani?

Van neki. Általános relativitáselméletnek nevezik.

[jkgasbdhf]

kiváló ellensúly vagy

Nem az akarok lenni. Komolyan kérdeztem:
mit akarnak bizonyítani ezek a diagramok? ... adjatok valami ésszerű magyarázatot

R=0 helyen ez a képlet

Nincs R a képletben. Nincs képlet sem. Van pár diagram. Se füle, se farka. Rajtuk sincs R. Mi az? Távolság? Azt illene definiálni!

azt hiszem abbahagyom

De jó!!!

Ez a hangnemed más, és szívesen válaszolok. (Az előző hozzászólásaimban úgy emlékszem, volt mindre válasz, de igazad van, ez itt nem szerepelt.)
A gravitációs gyorsulási képletre gondoltam, az egyik hozzászólásomban szerepelt most is.
a=-G*m/R^2
Ez szerintem nem vektoriális képlet, emellett szinguláris is.

Vektoriálisan a képlet így néz ki szerintem :
a=G'*(ró)*R m/s^2
Ahol G' =k*G...gömbi gravitációs állandó
(ró) ...kg/m3... az R sugarú vonatkoztatási tér sűrűsége
R...a helyvektor.
Ez egy lineáris vektoriális képlet, szingularitás nélkül, és ugyanazt az eredményt adja, mint a másik, amiből kétséges kísérletek történtek vektoriálist csinálni. Vagyis ugyanazon jelenség leírható szingulárisan, és nem szingulárisan is? Akkor melyik a jó?

A diagramok műholdpályák árapály mozgásformáiról szólnak, amelyek az égitestek pályáinak kismintái.
Azt állítom, hogy az árapály az igazi magyarázata mindazon jelenségeknek, amelyeket most a sötét anyaggal magyaráznak.
- Űrszondák pálya és flyby anomáliái
- galaxisok rotációs anomáliái
- a Cefeidák távolodása, a Hubble törvény.
Az árapály lehetőség valahogy elkerülte a modern fizika figyelmét, nekem viszont mindre van bizonyításom, publikációm.
A műholdmérések pedig, amelyek nyilvános adatbázisokból végzek, igazolják mindezt. Jóformán alig is van rá más lehetőség, hiszen csak néhány pontos égitest mérés létezik, pl. a Hold távolodása! Így itt mindenképpen indokolt ennek a témának a bemutatása!
Ismétlem: >30000 műholdból és rakéta alkatrészből válogattam 25 különbözőt, és több tízezer adatot vettem, és dolgoztam fel másfél éven keresztül. Van közöttük százezer kilométernél távolabbi apogeumú, majdnem kör, és nagy excentricitású ellipszis, 5...145 fok inklinációval.
Olyan eredményeim vannak, amelyekről sem nem olvastam, sem nem hallottam, sem itt, sem máshol.
Sokan itt is látom, jönnek más ötletekkel...te is néha.
Akkor ezt miért ne lehetne elfogadni? Miért kell megtagadni tőlem azt a segítséget, amire szükségem van, hiszen sok mindenben képzettebbek vagytok!
Mert ez éppen olyan dolog, ami egyedül "nem megy". Sem nekem, de másoknak sem...nélkülem.
Internetes világban élünk, miért nem fogadjátok el, hogy a gondolkodásnak is integrálódnia kell?
Nem hiszem, hogy az elvégzett, meglehetősen nagy munkamennyiség nem érdemli meg azt. hogy ez a fórum ne tárgyalja ki.

Végül: a bemutatott három diagram szerintem egyértelműen igazolja, hogy a műholdak összehangolt perigeumforgása, és excentricitásának oszcillációja csakis árapály jelenség lehet, és hogy ugyanaz, csak lassabban játszódik le az égitestek között is.
Hogy a sötét anyag abban az értelemben, ahogyan bizonyítani próbálják: nem létezik!

[jkgasbdhf]

Aki pedig amiatt aggódik, hogy visszatérek ide valaha, megnyugtatom...nincs az a pénz!

A jelek szerint van az a pénz

Forrai nem jön vissza, hiszen irtam.

[jkgasbdhf]

Például elmondhatnád végre azt is, hogy a hivatkozott gravitációs gyorsulási képlet, a nevezőben egy skalár sugár négyzetével vektoriális, vagy nem?

Skalár. Sőt még a Newton-féle gravitációs törvény is skalár önmagában. Csak a gyorsulás (illetve az erő) nagyságát adja meg. Az egy másik kiegészítő állítás a képlethez, hogy ez a gyorsulás (vagy erő) érték a két tömegpontot összekötő egyenesben lévő vektoré.

A kiegészítő állítás nem létezhet. Egy képlet vagy vektoriális, vagy nem.

Ja és hogy az R=0 helyen ez a képlet szinguláris, vagy nem?

Az.
De szerencsére ez senkit sem izgat akkor, amikor R≠0 távolságokra a gravitációs erőt számolja.

Ez téged nem izgat csak. Úgy néz ki, te döntöd el, mi izgalmas, mi nem?

Mert ha kiderül, hogy szinguláris, akkor az nagyon veszélyes, akkor már minden összeomlott!

Nem tette.
Mert szerencsére a tömegpontok valóságosak, középen nulla gravitációval. És ez esetben a fizika alapjától más.

De szerencsére úgy tudom, hogy a valós testek, és valós tömegközéppontok központjában a gravitáció nulla!

A testek esetében pontosan. A tömegpontoknál viszont, mivel nincs geometriai kiterjedésük, bajos középpontot találni "bennük".
Máskor olyan jó a fantáziád...Erősítsd meg, és látni fogod, hogy mégis van.

Így talán mégse tökéletes, és valóságos a jelenleg elfogadott elméleti tömegpontunk?

Az elméleti tömegpont valóságosságát hiányolod? Nem érzed itt az ellentmondást?
A "tömegpont" egy modellkonstrukció a fizikai világ egyszerűsített - kezelhető - leírására. Pont.

Ne haragudj, de ez az egyszerűsített, és kezelhető leírás vezetett, hogy nem látható be azon egyszerű állítás, hogy a "TEHETETLENSÉG: A TÖMEG VONZÁSA ÖNMAGÁRA MEGVÁLTOZOTT MOZGÁSÁLLAPOTÁBAN"

Itt azután jól látszik, hogy az említett tömegvonzás képlet tényleg nem vektoriális, és hogy nincs figyelembe véve, hogy a változások a vektormezőben véges (fény) sebességűek. Így az aktuális, és a korábbi kialakult vektormezők egymásra hatva hozzák létre a tehetetlenséget, meg egyebek között a relatív tömegnövekedést is. Ennek következtében még mindig méréssel próbálják a tehetetlen és a súlyos tömegek ekvivalenciáját bizonyítani, ami elvileg lehetetlen.

Talán emiatt nincs rendes magyarázata a súlyos és tehetetlen tömegek ekvivalenciájának, hanem azt méricskéléssel kell bizonyítani?

Van neki. Általános relativitáselméletnek nevezik.

Na, ez már túl sommás. Mindent az se bír el.

Egyébként nagyon örülök a hozzászólásodnak, és nem okozott semmi nehézséget a megválaszolása. remélem folytatni fogjuk.

[jkgasbdhf]

Még egy kiegészítés a valóságos tömegpontokhoz:

A valóságos tömegpont nem csak nyelő, hanem forrásos és örvényes is!
Így a vektormező időben és térben kiegyenlített, épül és bomlik, miközben távolodik!

A fizika elméleti hiányosságai évszázadok alatt nem javultak, csak romlottak, mintha csak egy antievoluciós folyamat zajlana, kiváló tanárokkal, és kitűnő hallgatókkal? Azok az elméleti eredmények, amelyek a gyakorlati sikereket megalapozták, ilyen körülmények között valóban nagy teljesítményt tükröznek, azonban szolgálhatnak e megfelelő alapként a fejlődéshez?

A mai fizika slendriánabb, mint én, amikor rendetlenséget csinálok otthon, ami nem kis kihívás nekem! Csak azt nem értem, hogy lehet ez ilyen tömeges?

[Rigel]

Megpróbálhatnád megtanulni a fórumhozzászólások helyes kezelését. Nem túl bonyolult. Ha nyomsz egy "idézet"-et, akkor [ quote ]...[ /quote ] blokkokal szét tudod darabolni, és nem követed el azt a kapitális inszinuációt, hogy az én idézett írásomba beleírsz saját állításokat.

Amúgy meg ebben a megjegyzésben azt hiányolod, hogy szegény Newton a XVII. században miért nem vette figyelembe a fénysebesség véges voltát?

Itt azután jól látszik, hogy az említett tömegvonzás képlet tényleg nem vektoriális, és hogy nincs figyelembe véve, hogy a változások a vektormezőben véges (fény) sebességűek.

Nem kérsz egy kicsit sokat Newtontól? Szegény feje már egyébként kis kapott eleget, hogy a "rejtélyes távolhatásával" az okkultizmust bevezette a fizikába...

Amire neked szükséged van, az az általános relativitáselmélet. Egy kicsit bonyolult, de minden problémádra választ adna.

[Rigel]

A valóságos tömegpont nem csak nyelő, hanem forrásos és örvényes is!

NINCS valóságos tömegpont. Erről ennyit.

[jkgasbdhf]

A valóságos tömegpont nem csak nyelő, hanem forrásos és örvényes is!

NINCS valóságos tömegpont. Erről ennyit.

Minden tömegpont valóságos, csak ezt a fizika szégyeli, mert nem elég elvont, és elegáns. Mert ha van valami, amit nehezebben is meg lehet oldani, vagy meg se lehet oldani, inkább azt választja!.

Hiszen elölről megvakarni, ha viszket az ember hasa, snassz dolog...Viszont ugyanazt bámulja a közönség, ha valaki a háta mögül teszi meg!
A geocentrikus világkép is pontos válaszokat tudott adni, de csak kevesen ismerték a bonyolult szférákat.
Erre jött Kopernikusz, és a heliocentrikus világképpel mindenki számára könnyen érthetővé tette!
Nehéz napok következtek a szféragyárakra és a tudományokra- valamin változtatni kellett...
És kitalálták a jelenlegit!

Mert az árapály az említett jelenségek magyarázatára túlságosan szegényes...
A sötét anyag viszont megfoghatatlan, misztikus, és hála istennek sokáig kutatható!

"Én sötét anyag kutató vagyok"- és mindenki hasra esik, ami a sötétség miatt különösen érthető.

Végre beszélhetnél az árapályról is, Rigel...

[Rigel]

Na, ez egy gyönyörűen zavaros mellébeszélés volt! Gratulálok!