Rejtélyes Vénusz

Kvarc
Hozzászólások: 1
Csatlakozott: 2012.07.04. 17:03

Rejtélyes Vénusz

Hozzászólás Szerző: Kvarc » 2012.07.09. 02:29

Sziasztok!

Régóta foglalkoztat egy gondolat a Vénusszal kapcsolatban, de mielőtt felteszem idézek egy kicsit abból amit jelenleg tudunk róla. Vagy tudni vélünk, ugyanis elég sok a feltételes mód a mondatokban. Forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Vénusz

"A kőzetbolygók közül a Vénusznak van a legsűrűbb légköre, amelyet főleg szén-dioxid alkot. A légköri nyomás a földinek 92-szerese. Hiányzik a szén körforgása, amely biztosítaná, hogy a felszabadult szén visszakerüljön a sziklákba és más felszíni képződményekbe, s a szerves élet hiánya miatt nem jöhet létre ezt elnyelő biomassza sem. Olyan meleg van a felszínen, hogy az egyes feltételezések szerint a felszínen valaha létezett, a földihez hasonló óceánok régen elpárologtak. A helyén csak sivatagszerű síkságok és szikladarabok maradtak. A leginkább elfogadott elmélet szerint az elpárolgott víz kivált, és a bolygó mágneses terének hiányát kihasználva a napszél szétterítette az űrben a hidrogénrészecskéket.

...

Tanulmányok arra utalnak, hogy több milliárd évvel ezelőtt a Vénusz légköre sokkal jobban hasonlított a Földére, mint ma, s talán még egy időben a víz is megmaradt a felszínen, de ennek az eredeti vízmennyiségnek az elpárolgása egy egyre inkább gyorsuló, önmagát gerjesztő üvegházhatást indított el, s ennek következtében kritikus mértékben megemelkedett a légkörben meglévő üvegházhatású gázok aránya.[26] A hőtehetetlenség és az alacsonyabb légrétegekből a magasabbakba vándorló meleg miatt nincs nagy különbség a Vénusz éjszakai és nappali oldala között. Mindez a bolygó igen lassú forgása ellenére is igaz. A felszíni szelek lassúak, sebességük csupán néhány kilométer óránként, de a Vénusz légkörének felszíni sűrűsége miatt ehhez is jelentős erő szükséges, s port és kisebb köveket is szállít magával. Ez magában is akkora gondot jelentene az embernek a hő okozta probléma nélkül is, hogy nem tudna sétálni a bolygó felszínén.[27] A sűrű CO2 légréteg fölött vékony felhőréteg van, melynek részei kicsi, kén-dioxid és kénsav tartalmú cseppekből állnak.[28][29] Ezek a felhők a rájuk érkező napfény 60%-át visszaverik az űrbe, ami megakadályozza, hogy a Vénusz felszínét a látható fénytartományban megfigyeljék. Az állandó felhőtakaró következtében annak ellenére, hogy a Vénusz közelebb van a Naphoz mint a Föld, felszíne rosszul megvilágított. A szén-dioxid okozta üvegházhatás nélkül a Vénusz hőmérséklete a Földéhez hasonlítana. A felhők fölött 4-5 földi nap alatt erős, 300 km/h-s szél járja körbe a bolygót.

...

A Pioneer Venus Orbiter (1980) adatai alapján a Vénusz mágneses tere sokkalta gyengébb és kisebb, mint a Földé, s ez is inkább az ionoszféra és a napszél kölcsönhatásának tudható be, mintsem a dinamó-effektus következményének.[32] Megjegyzendő, hogy a Föld mágneses tere nagy valószínűséggel ez utóbbiból származik. A Vénusz magnetoszférája túl gyenge ahhoz, hogy megvédje az atmoszférát a kozmikus sugárzástól, illetve a napszél-eróziótól.

A Vénusz belső mágneses terének hiánya a várakozásoknak igencsak ellentmondott, hiszen mérete a Földéhez hasonló."

Tehát a fentiek alapján figyelembe véve:
1. A Naptól való távolságát (A Földhöz és Marshoz képest, utóbbin a mágneses tér hiánya okozta a légkör elvesztését feltételezések szerint)
2. Méretét és gravitációs erejét (Kb. mint a Föld, kicsit kisebb)
3. Mágneses mezejének hiányát vagy igen gyenge voltát (Ami nem akadályozta meg a feltételezett víz elillanását)

Egyszóval hogyan lehet az, hogy mégsem sivár kődarab? Hogyan lehet olyan irgalmatlan sűrű és vastag a légköre, hogy a napszelet nagyívben kineveti?
makk2
Hozzászólások: 82
Csatlakozott: 2012.08.04. 23:00

Re: Rejtélyes Vénusz

Hozzászólás Szerző: makk2 » 2012.08.07. 20:43

A bolygó légkörének legfelső rétegéből tudnak elmenni a részecskék. A Vénusz esetében a hidrogén el tudott menni, el is ment. A széndioxidja már nem megy el. A Földről is csak azért nem ment el a hidrogén, mert kötött állapotban a felszínen volt. De a légköri hélium a Földről is elment, pedig a mágneses tere legalább a napszél protonjaitól védett. A Marsról pedig még a széndioxid javarésze is elment, pedig ő jóval messzebb van.

Tökmindegy, milyen meleg van a felszínen, az a lényeg, hogy a legfelső légkör milyen. A Vénusz esetében is csak azért szólt bele a felszíni meleg a folyamatokba, mert a légköri víz nem folyékony vagy szilárd állapotban gyűlt össze a felszínen, hanem gőz formájában a légkörben volt.

A Föld magnetoszférája megvéd minket a napszél protonjaitól, de nem véd meg a Napból jövő fotonoktól. Van továbbá egy magasságfüggő összetétele a legfelső légkörnek (itt olyan magas régiókat értek, amikben pl. az ISS is keringeni tud). Van továbbá az az összefüggés, hogy könnyebb gázok inkább felfelé tendálnak. Van továbbá az is, hogy pl. vízmolekulát nem csak egyben "'kidobni" lehet a bolygó környékéről, hanem az is, hogy esetleg a becsapódó protonok és fotonok bonthatják is őket. A bolygók felső légkörében már nem elhanyagolható a szabad gyökök aránya sem. Továbbá kisebb bolygóknál a gravitáció is kisebb, tehát kisebb "lökés" is elég egy részecskének a lelépéshez.

Ezek mindenféle bonyolult és egymásra ható effektusok, tehát alapvetően számítógépes modellekkel lehet őket jól kezelni. A modell viselkedése nagyon függ attól, hogy mi van a felső légkörben, ami annyira nem egyszerű. A Föld esetében küldtek fel műholdakat csak azért, hogy a többszáz kilométer magasan lévő ritka gáz összetételét mérjék.

Összességében a modellekből kb. az jön ki, amit mindenfelé lehet olvasni (kivéve az üvegházhatást, mert mostanra már nagyon sok, nagyon nagy költségvetésű projekt él csak a global warmingból, és ez esetleg torzíthat kicsit az objektivitásukon).

------

Az viszont érdekes kérdés lehet, hogy miért van a Vénusznak olyan vastag légköre! Én ezen már sokat agyaltam, hogy vajon miért. És arra jutottam, hogy az a rengeteg széndioxid szerintem karbonátos kőzetekből van. Ugye a fémek karbonátjai, hidroxidja és oxidjai széndioxid és víz bevitelével egymásba tudnak alakulni (kivéve szilícium, de ez az egész eszmefuttatásban nem játszik). A reakcióba nagyon beleszól az élővilág, a víz mennyisége és a felszíni hőmérséklet. A Földön például kalciumoxid elenyésző mértékben van szabadon, bár talán a mélységi magmás kőzetekben nem elhanyagolható a részaránya.

A Vénuszon viszont nincs víz, nincs élővilág, és őrült meleg van. A Vénuszon szerintem jóval több oxidos kőzet van. Igaz, hogy a felszíni 400 fok még kevés a karbonátok oxidokra és CO2-re bontásához, de erős a gyanúm, hogy egy 500millió éves időállandóval változó rendszerben (ami a Vénusz geológiája) az egyensúlyi pont esetleg már lehet olyan, hogy a karbonátok mondjuk 1%-a bontva van. És az is elég lesz már erre a légkörre.

Ennek egy olyan következménye is van, hogy ha valamiképpen sikerülne a Vénusz légkörébe sok hidrogént juttatni, jó eséllyel olyan folyamatok indulnának meg, hogy a 90 atmoszféra CO2 visszamegy a talajba, és maradna egy kevés belőle, meg 3 atmoszféra nitrogén... a kevés co2 kevés üvegházat is jelentene, a magaslégkörbe jutó felhők pedig talán visszadobák az űrbe a bejutó napfény javarészét is... egy ilyen Vénuszon pedig már meg tudnának telepedni a növények... egész élhető bolygót lehetne csinálni belőle, mondjuk 100 év alatt.

De ez csak a laikus hipotézisem. :-)
Válasz küldése

Vissza: “Elméleti kérdések”