Csillagászat a mitológiákban

Avatar
szamosv
Hozzászólások: 222
Csatlakozott: 2011.12.01. 17:50

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: szamosv » 2016.01.15. 14:50

"Véletlenül most tudtam meg, hogy az mezopotámiai Nimrud ősi várost - amely ma Irakban van és nem Törökországban - az Iszlám Állam fanatikusai teljesen szétdózerolták "

Kedves Lajos bácsi, Tisztelt Kollégák!
Nem csak Nimrud, de a szíriai Palmüra is áldozatul esett a barbároknak. Bár tudjuk, nem ez az első eset, hogy vallási fanatikusok elpusztítanak műemlékeket. 642-ben, amikor az iszlám seregek elfoglalták Egyiptomot és vele Alexandriát, a legenda szerint az arab katonák kérdezték a kalifát mi legyen a könyvekkel. A kalifa azt mondta, ha azt tartalmazzák ami a Koránban van, feleslegesek, ha nem, akkor veszélyesek. Így elpusztult a könyvtár. A történethez hozzá tartozik, hogy a 300 évvel azelőtt már Alexandriai Kürillosz és Theofilusz is ritkította a könyvtári állományt, a kereszténység nevében. Ekkor halt meg Hüpatia is. Erről egy jó film is készült Rachel Weisz főszereplésével, Agora címmel lehet a neten megtekinteni.
Érdekes, hogy Holdon a legkedvesebb alakzatom a Theophilus-Cirillus-Chaterina kráterek, mind alexandriai szentek. Közülük Kürillosz, vagy Cirillus, és Theophilusz felbujtók voltak Hüpatia halálában. Ettől függetlenül a kráterhármas csudaszép látványt nyújt.
Kép

Az Orion csillagképet egyébként a magyar csillaghagyomány kaszásoknak ismerte, (az öv három csillaga), akiknek a Sánta Kata viszi a vizet. Kandra Kabos Magyar Mitológia (Magyar Ház 2006) című könyvének XLI fejezete foglalkozik a magyar csillagos éggel. Itt ő, aki a XIX.szd. végén írta a könyvét, még élő hagyományokról mesékről ír. Említ is sok csillagnevet, melyek azóta feledésbe merültek, bár azonosítások, már az ő korában is nehézségbe ütközött, de még éltek a nép ajkán. Ilyenek pl. Ágas, Sátoros, Szárnyas, Hunyéta, Álmatlan, Szőke, Hályogos, Fürtös, Tejfeles stb. Ezek mind csillagnevek voltak. Az Oriont a finnek is kaszával társítják, ott Vejnemjöjnem kaszáját látják benne.
Zs.
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2016.01.15. 18:03

Re: Orion.
Az Orion mitológiai "fejlődését" megírtam - hangsúlyozva a magyar vonatkozásait - a Meteor 2006/2. sz-ban, és áttekintően, de az ókorra hangsúlyozva, a könyvemben is (A csillagképek története...) Lényegében a mitológiák, ill. mondák kezdetén a csillagképet két részre bontották: a nagyon feltűnő Orion-öv 3 csillagára, és az azt téglalap alakban körülvevő "Orion-testre". Csak aránylag későn egyesítették egész csillagképpé. Az Orion öve sok helyen valamilyen bot, rúd: az északi szlávoknál, és a finneknél is vízhordó rúd (amit a kancsóba, vödörbe vizet hordó asszonyok a vállukon keresztbe átvetnek, és előre, hátulra egy-egy vödröt akasztanak.) Az araboknál 3 boglár, vagy ékkő. A magyaroknál ez a három kaszás. De ez nem eredeti magyar név (maga a "kasza" szó is északi szláv), akkor alakulhatott ki, amikor a nép főfoglalkozása a mezőgazdaság lett. A német nyelvterületen is a három kaszáló, vagy északabbra a széna/szalma húzó gereblye három "foga". Én úgy sejtem (de még bizonyítani nem tudom megfelelően), hogy a honfoglalás táján a három csillag valamilyen felségjelvény lehetett (kard, jogar). A Kaszáscsillag képe akkor terjedhetett el általánosan, amikor a XVII-XVIII. sz-ban a sarlós aratást végleg kiszorította a kaszás aratás. Az egész Orion, mint ember-alak kimondottan Mediterrán, ill. Elő-ázsia, Mezopotámia területén indult ki. Azért a régiségét a magyarságnál igazolja, hogy még a XIX. végén is a nép sok helyen "Kasza-húgyának" mondta, holott a "húgy" szót mint csillagot már a XVI. sz-ban sem használták, csak csillagkép név után. (Darvak húgya, Fényes húgy, Szekér-húgy, stb.)
Kandra Kabos mitológiáját nem nagyon ajánlom, sok mindent összekever, vagy félre értelmez, ill. eléggé felületes, voltaképpen Ipolyi Arnold "Magyar mythologiájá"-nak halvány másolata. Az Orionról eléggé részletesen írt még Mándoki László a Néprajzi Értesítő 40. kötetében (1958). - BQ.
Válasz küldése

Vissza: “Elméleti kérdések”