Csillagászat a mitológiákban

[Dlajos]

Megjegyzem, számomra úgy tűnik, hogy az elmélete meglehetősen kidolgozatlan és metamorf...
Újra átnéztem az ön által csepegtetett információkat és filmünk második része is elkészült.

Egy kellemes derült napon a Föld bolygó feléről látható a Nap. Mégse, a Nap nem jó, mert nem szabad belebámulni. Gyerekek sohase nézzetek a Napba védőfelszerelés nélkül! A Hold is jó lesz, azt a kutyák is szeretik nézegetni. Tehát, néhány ezer évvel ezelőtt, egy megfelelő pillanatban, a Föld lakosainak fele kijön a házából, sátrából, jurtájából, barlangjából stb. és bámulja a Holdat. Értelem szerűen a lakosság azon fele, ahonnan látható a Hold... A Hold lesz az égen a közös pont. Snitt.
Pár ezer évet ugrunk az időben és Éger Ferenc úr jön a notebookjával, kivetíti a Google Earth-öt és azt állítja, hogy talált 11 ókori építményt ezen a féltekén, ahol a főbejárattól lehet a Holdat bámulni! Mindenki örül és tapsol. Később tombola esetleg tűzijáték...

Komolyra fordítva a szót.
1, Részemről ez a beszélgetés csak úgy folytatható ha ön pontosan megfogalmazza, leírja, esetleg szemléltető ábrákkal elmagyarázza, hogy, mi az amit állít.
2, Nem szerencsés térképeken méricskélni. Van térképész itt a Csillagvárosban, esetleg leírja egy térkép lehetőségeit. A lényeg az az, hogy csak nagyon jó térképek vannak, tökéletes nincs. Egy gömbfelületet kell egy síkfelületre kivetíteni. Ha kinyomtatja a legjobb térképeket akkor sem tudja úgy összeragasztani azokat, hogy pontosan lefedje vele a Földet. 1000 km-es távolságoknál a mérése csak pontatlan lehet. Olyan felbontásnál amin épületeket akar méricskélni ott pedig nem a gömb alak lesz a legfontosabb, hanem az adott terület domborzati viszonyai. Ezekhez különbözően optimalizált térképek kellenek és nagyon nehéz lesz megtalálni a közös nevezőt. Nem véletlen az, hogy úton-útfélen földmérőkkel találkozhat bármerre megy.
Bartha Lajos bácsi leírta már valahol, el kell menni a helyszínekre és ott kell méricskélni, adatokat gyűjteni és korrekt módon, érzelmek nélkül kiértékelni. Nem árt ha van a csapatban geológus, térképész, építész, régész, stb. stb. A „magányos farkasok” ideje lejárt.
Lehet, hogy csalódni fog az elmélete miatt, de kárpótolni fogja az a rengeteg élmény ami az utazások alkalmából érik önt.
P.S.
A „legpárhuzamosabb” párhuzamosok azok, melyek fedésben vannak...
Üdv,
L.

[Vizi Péter]

Igen, térképészként szívesen beszállok, ha konkrét kérdést kapok.

[astrohist]

Én felkértem levelezőnket, hogy konkréten nevezze meg azt a 11 építményt, amely szerinte őt igazolná. Ui. ezek alaprajza, helyzete történeti könyvekben kikereshető, ellenőrizhető. =A Stonehenge nem jó, mert annyira bonyolult a szerkezete, hogy azt hozok ki belőle, amit előre elképzeltem.) De ilyen felsorlást nem kaptam, és szerintem nincsen is.
Nem ide tartozik, de megemlítem, hogy kicsit útána néztem az É-amerikai őstörténetnek, és azt találtam, hogy az ősi állatformák (mamut, masztodon, őstulok,stb.) eltűnése nem hipp-jopp következett be, hanem kb. 13 000 évtől 6000 évig terjedő időszakban, vagyis éppen akkor, amikor az ember megjelenik a kontinensen. Továbbá nem igaz, hogy csak a 40 kg felettiek haltak ki, mert pl. kihalt egy nyúl-féle (no persze, lehet, hogy É-Amerikában 40,5 kg-os nyulak szaladgáltak), cickányok, stb. Ami pedig az eljegeseddési hullámokat illeti, azok szépen bele férnek a Milankovic-Bacsák elméletbe, semmi sem indokolja egy "ős üstökös becsapódás" vizionálását. BQ.

[éf]

Tetszett a film története, csak szerintem nem elég életszerű. Íme, az én verzióm.

Valamikor régen az emberek élték a hétköznapi életüket. Megszokott volt számukra, hogy a nappalokat az éjszakák váltják. Mind a két napszaknak megvannak a sajátos tulajdonságaik. Észlelték, hogy minden mozog körülöttük, csak a föld, amin járnak, az mozdulatlan, és többnyire változatlan. Az egyik nap, amikor az éjszaka már egy-két órája átvette a hatalmat a Nap felett, hirtelen újra világos lett. Azok, akik fedett helyen voltak, kisiettek a szabadba, hogy lássák az okát. Az égen egy Napszerű tüneményt láthattak, ami bevilágította a tájat. A jelenség hamar kihunyt, és nem maradt utána más csak a sötét égbolt, amin ragyogtak a csillagok. Az összesereglett emberek találgatták, hogy mit láttak attól a fényes csillagtól kicsit lejjebb a nagy diófa irányában. Volt, aki a Naphoz, a Holdhoz hasonlította, de volt sok egyéb lehetőség is. Valaki például azt is mondhatta, hogy olyan volt, mint egy szikrázó szemgolyó, amit körülvesz a szemfehérje, stb. Telt, múlt az idő, és az emberek várták, hogy hátha még egyszer látható lesz az esemény, de nem történt meg. A szemtanuk sorban kihaltak, és az utódok már csak a történetet ismerték a mesélők hasonlatainak tükrében. A diófa közben kipusztult, és hogy megőrizzék a helyet ahol hajdan az égi esemény látható volt, elhelyeztek egy nagy követ, ami örök emléket állított annak a misztikus valaminek, aminek visszatértében hittek, vagy leképezték a földre a látottakat. Nem mindenki volt viszont olyan szerencsés, hogy az esemény multával meg tudta mutatni a látvány helyét, mert nappal volt. Őnekik a Nap helyzete bizonyult meghatározhatónak, mert az maradt az egyetlen égi támpont. Valószínűleg történhetett még valami, amit összekapcsolhattak az eseménnyel, de az egy későbbi fejezet.

Még néhány gondolat:

Amit eddig leírtam az egy vizuális felismerés, amit jellege miatt úgy lehet bizonyítani, hogy megmutatom. A látvány egyidejű bemutatására két lehetőséget találtam, a csillagászati programot, és a Google Earth-t. Van még egy lehetőség, ha kiválasztunk egy időpontot, és minden évben ellátogatunk egy-egy helyszínre, és a kiválasztott időpontban, felvételt készítünk az égboltról, majd ezeket összehasonlítjuk.

Az elméletem lehet, hogy téves, de nem prekoncepció, mert a felismerés megelőzte az elmélet felállítását. Az elmélet igazolására addig nem érdemes bizonyítékokat felsorakoztatni, amíg az észlelés ténye, helyessége nem elfogadott.

Az esetemben a pontosság olyan mértékben értelmezhető, amilyen pontosságot feltételezünk a készítőkről.

Képet feltenni még nem próbáltam, de rajta vagyok. Talán elkerülhetővé válik a félreértés.

Bármilyen térképen történő ábrázolás csak félreértésre vezethet, ezért tartom hasznosnak a Google Earth használatát, ezen kívül még lehetőséget is ad a lépték váltására is. ÉF.

[Dlajos]

Kedves Ferenc!
Nekem tetszik ez a szcenárió is! Különösen a „szikrázó szemgolyó, amit körülvesz a szemfehérje”, ezt kizárólag 3D-ben kell leforgatni! Lehet, hogy a forgatókönyvírás több sikert hozna mint az őstörténeti fejtegetés?
Az viszont szomorúsággal tölt el, hogy a témáról/elméletről egyetlen konkrét szó nem hangzott el.

...Komolyabb cáfolatra számítottam, például, hogy ellenőriztem, és nem a leírtakat tapasztaltam stb...
...Amit eddig leírtam az egy vizuális felismerés, amit jellege miatt úgy lehet bizonyítani, hogy megmutatom...
...Az elmélet igazolására addig nem érdemes bizonyítékokat felsorakoztatni, amíg az észlelés ténye, helyessége nem elfogadott.
Az esetemben a pontosság olyan mértékben értelmezhető, amilyen pontosságot feltételezünk a készítőkről...

Önnek sajátos humora van...
A nagy ködről az angolok hosszan tudnak beszélgetni, engem viszont már nem szórakoztat.
Azt nem értem, hogyha valami ennyire titkos, miért hozta szóba egy nyilvános fórumon?
Sok sikert a további töprengéshez! Ha nincs konkrét állítás, akkor részemről <eof>
Üdv,
L.

[szamosv]

Engedjetek meg pár gondolatot ebben a témában tőlem. Előre bocsátom, hogy sem a dél-amerikai, sem a stonehenge-i kultúrában nem vagyok jártas, az egyiptomiban viszont igen. Kérdezőnk ugyanis említette a gízai piramisokat is, melyek szerinte a Szfinxszel együtt egy valamikori égi esemény feltételezett helyére mutatnak.

Nos azt tudni kell, és most egyszerű leszek, hogy az egyiptomi ember felfogásában az élet a K-i a halál utáni élet a Ny-i iránnyal áll kapcsolatban. Ezért van az, hogy a Nílus, melynek égi megfelelője a Tejút volt Egyiptomban, jobb partján voltak az élők, míg bal partján a halottak városai. Azt hiszem egyértelmű a kapcsolat a Nap (Ré) járásával. Az összes sír, piramis, temetkezési hely a Nílus bal partján, a nyugati sivatagban fekszik. Minden dänikenista, mondhatnám áltudományos könyv, írás, a gízai piramisokkal foglakozik. (kik és hogyan építették őket, ufók, paleoasztronauták, minek építették, stb). Azt nem veszik figyelembe, hogy a főbb kérdésekre a választ a tudomány már régen megadta. Azt sem veszik figyelembe. hogy az egyiptológia közel 100 piramist, piramisszerű építményt tart nyilván Egyiptomban. Igaz ezek egy részét már megette az idő vas (vagy inkább homokos) foga és alig felismerhetők. A piramisok, mint temetkezési helyek, nem önálló építmények voltak, hanem komplexumok. Nagyon leegyszerűsítve, általában magukban foglaltak egy piramist. Ez volt a legnagyobb, leglátványosabb épület, egy halotti templomot, mely az adott uralkodó balzsamozására, emlékének őrzésére szolgált, egy szertartás teret, és egy felvonulási utat, mely a templomot kötötte össze a piramissal. Az egész egy téglalaplakú területen feküdt és magas kerítés határolta, esetleg még előfordultak a családtagoknak kisebb, ún. szatellit piramisai is. Az uralkodó emlékét külön szertartáspapok ápolták, amíg az adott dinasztia ki nem halt, vagy meg nem bukott. A piramisok építésének fejlődése nagyon szépen kimutatható a Dzsószer-féle lépcsős piramistól. Ez volt a kezdet, a fénykor a IV. dinasztia nagy piramisai, a vég a XIII. dinasztia mára erősen lepusztult kis piramisáig. Viszont ezen komplexumok tájolása azért eltérő.

Ha igaz lenne az elmélet, hogy az ég egy adott pontján történt esemény szerint tájoltak, nehogy elfelejtsék, hol történt valami, valamikor (De mi? Azt már elfeledték?), akkor az összes egyiptomi piramist, kicsit, nagyot, szatellitet, sőt az egyéb királysírokat is ugyan úgy kellett volna tájolniuk, hogy az ég egy adott pontjára nézzenek. Sajnos a helyzet nem ez. Ezt lehet ellenőrizni a GE-ben, vagy a helyszínen. (Tíz évvel ezelőtt jó pár piramist, királyi és nemesi sírt felkerestem, jártam bennük, Gízától, Szakkarán, Dahsuron, keresztül Luxorig. Igaz nem e témában említett célból.)

Szerintem sokkal fontosabb egy feltételezett égi eseménynél, spekulációnál Kemet (így hívták országukat az óegyiptomiak) máig érezhető öröksége. Ugyanis ott alkották meg az ókor legpontosabb naptárát, amit Julius Caesar is átvett, pontosítva, majd azt reformálták meg a gregorián naptárral, amit ma is használunk.

[Dlajos]

Ha már vasárnap van, talán belefér egy nekem kedves kis történet arról, hogy ha valaki nem ismeri egy nép kultúráját, könnyen melléfoghat. Ez az eset velem történt meg.
Talán 10 évvel ezelőtt még hagyományőrző íjászkodtam. Akkor, stílszerűen vettem egy eredeti 5 falas mongol jurtát. Gyönyörű kézzel faragott, egyedi festésű, díszítésű hagyományos jurta volt. Mongóliában ma is használják, sőt azoknak akik ma már kőházban laknak, ha tehetik áll egy a kertben. De vannak jurta-lakótelepek parabola antennával.
Egy nagyon kedves mongol hölgy, itt tanult Sopronban, majd itt is ragadt, ma más egyebek mellett mongóliai utazásokat szervez, nemez és jurta behozatallal foglakozik magyar férjével. Azóta is jó barátságban vagyunk, találkozgatunk. Tőle rendeltem én is.
Amikor megérkezett a jurtám, Virág, („Nevem Szumjágin Uranceceg, barátaim, ismerőseim Virágnak szólítanak. Szülőhazám Mongólia, második hazám Magyarország...”) küldött egy Szarol nevű fiatalembert aki majd megmutatja, hogy hogyan kell felállítani, milyen trükköket kell ismerni. Két-három ember pár óra alatt felállítja, nem kell hozzá semmi, csak egy létra. Mi azonban el sem tudtuk kezdeni a jurta állítást! Ugyanis a mongol srác ragaszkodott ahhoz, hogy a bejárat DNy-Ny felé legyen tájolva, nekem ez nem tetszett, mert túl közel lett volna a kerítéshez és macerás lett volna a közlekedés, én ÉK felé akartam a bejáratot. Szarol csak a fejét ingatta, úgy nem lesz jó, mindig erre néz az ajtó, mutogatott DNy-Ny irányba, és csak hablatyolt valamit mongolul, meg azt, hogy „Nám jó! Nám jó!” és nem kezdte a munkát. Ő magyarul csak pár szót tudott, én mongolul egyet sem, ezért felhívtam Virágot, hogy segítsen.
Kértem, hogy mondja meg a fiúnak, hogy elismerem, hogy jót akar, hogy ezer éve így állítják Mongóliában az összes jurtát és tisztelem Buddhát, de én katolikus vagyok, nekem ÉK a jó irány...
Virág ezen jót nevetett . „Nám ázért káll! Felénk arról szinte sohasem fúj a szél és nem hordja a hávát az ájtó elé! Reggel ki tudsz mánni!” Ezek után meggyőzte Szarolt és felállítottuk a jurtát ÉK felé, de a srác végig csóválta a fejét és vigyorgott.
Azért lehet, hogy idevág ez a történet...
Üdv,
L.

[astrohist]

Kedves DLajos! Nagyon is ide vág : Azért lehet, hogy idevág ez a történet.
Jónéhány éve egye pár középkori templom hajójának irányát nézegettem, mennyire keletelnek. Ez a középkorban eléggé általános volt (Keszthelyiék azóta jó sokat kimértek, és azok szépen kelet felé csoportosulnak). Egyetlen megvizsgált templom lógott ki a sorból, amelyet ráadásul a reformáció korában még át is építettek. Hanem a terepen hamar kiderült, hogy a templom egy aránylag meredek domb oldalában áll, és a z építésnél azt is figyelembe vették, hogy ne a hosszabb oldalával forduljon a meredek felé, ne hogy nagy záporok után a leömlő víz hosszú szakaszon mossa a fal alját. Ezért fordították eredetileg keskenyebb oldallal a dombtető felé, ami viszont a keletelési szabály felborításával járt.
Egyébként úgy tűnik, hogy nem csak a mongolok ógyeltek arra, hogy ne hordja be a szél a havat a jurtájukba. A bronzkori telepeknél is a hosszú építmények (közösségi házak) tájolásánál is figyelembe vették az uralkodó széljárást. Okos emberek voltak az őseink!
Az ősi szakrális építményeknél egyébként azok célját sem szabad elfeledni. Lehet,, hogy hasonlítanak nééha egymásra, de a rendeltetésük eltérő. Mezopotámia: A piramisszerű zikkuratok tömör építmények, amelyeknek a csúcsán a termékenység ünnepén az isten-király és a templomi prostituált egyesültek. Égyiptom: szakrális sírhelyek (erről az előzőkben alapos leírás olvasható). Közép-Amerika: az uralkodót először a sik terepen mélyített, esetleg több helyiségből álló gödör-kamrában helyezték el, azután emelték föléje a piramist,, amelyek tetején néhol csillagászati megfigyelő hely volt, pl. a Vénusz szélsőséges helyzeteinél észlelhető felkelési ill. nyugvási irányának megfigyelésére. Egyszóval van ésszerű csillagászati magyarázat bőven. BQ.

[Dlajos]

Nem rég, március 18.-án hallgattam egy nagyon érdekes előadást az építészet és a csillagászat kapcsolatáról.
Francsics László: A csillagászat épületei -- Ötezer év csillagászat, ötezer év építészet
Szerintem kötelező meghallgatni annak, akit érdekel a tudománytörténet és a mérések technikai fejlődése, a mérési pontosság maximalizálása.
Ez egy VEGA-s előadás volt, megkérdezem Csizmadia Szilárdot, hogy felkerült-e már az archívumba, ha igen, és szabad, akkor megosztom!
Üdv,
L.

[éf]

Felraktam képeket az albumomba.
1.-3. kép – Felvett irány
4.-6 .kép – A Regulus látható a közös ponton. A következő adatok láthatók a képeken: megfigyelés helyszíne, időpontja és a szögadatok.
7.-9. kép – Az eddig említett egyéb helyek.
10.kép – Az irányok vetülete a Földön.
11.kép – A Stonehenge közepén az ovális, hátha valaki ki akarja próbálni a régebben leírtakat.

Hétfőtől egy hétig nem leszek a fórumon. ÉF.