Kedves András!
Jól leírtad a lényeget. Más ám egy könyv lapjain, vagy akár a monitoron nézegetni pl. egy építmény alaprajzát, és más ott méregetni. Pl. a Stonehengeről azt írják, hogy egyes kövek ívperc pontossággal vannak ilyen vagy olyan irányba tákoolva. Nekem módomban volt vagy 30 évvel ezelőtt ott egy kicsit méregetni (csak egy jó geodéta iránytűvel, az nagyjából 0,1-0,2 fokra pontos - ha jó a célzója. (Akkor még lehetett ott szabadon garázdálkodni, ma már minden kerítve.) És hamar megállapítottam, hogy a szuper pontosság - mese. Már csak azért is, mert azok a sok tonnás kövek ma már kisebb-nagyobb mértékben megdőltek. Más irány adódik, ha pl. félméter magasságban mérem meg két kőtömb élének az irányát, más, hogy ha normál szemmagasságból, és megint más 2,5 m magasságból. Persze a késő-kőkori embernek ez is jó volt, pl. évszak kezdetének, vagy nyár közepének megállapítására, hiszen 1-2 nap eltérés nem okozott gondot. Azután még három kis skóciai kőkört is kiméregettem, és az jött ki, hogy egyedül a napórai delet lehet eránylag jól meghatározni, vegyis az észak-dél irányt. No meg ezeknek a nagy köveknek az éle vagy a teteje nem éles, síma, hanem kicsit hepe-hupás (ahogy kifaraghatták), hát persze, hogy nem lehet bizonyos határnál jobb az irányítás. Még így is tiszteletet érdemelnek a kőkori-bronzkori őseink, hogy ennyit elértek. De csodát ne várjunk tőlük.
Baráti üdvözlettel: Lajos
Csillagászat a mitológiákban
Re: Csillagászat a mitológiákban
Nagyszerű, hogy jártál ott, és ezekt mind, saját kezeddel-szemeddel megmérhetted!
Mennyivel ütősebb és nyomatékosabb, mint pusztán filozófálni róla.
Én is úgy tudom, hogy őseinknek a vetés, aratás, őszi munkálatok miatt
kellet kb pár nap pontosan meghatározni a nap-éj egyenlőségeket, vagy más,
kitűntetettt napokat az évben, mert akkor ez volt a legfontosabb.
Erre bőven jó volt, ahogy írtad, a többi meg scifi és a vad fantázia szüleménye.
Mennyivel ütősebb és nyomatékosabb, mint pusztán filozófálni róla.
Én is úgy tudom, hogy őseinknek a vetés, aratás, őszi munkálatok miatt
kellet kb pár nap pontosan meghatározni a nap-éj egyenlőségeket, vagy más,
kitűntetettt napokat az évben, mert akkor ez volt a legfontosabb.
Erre bőven jó volt, ahogy írtad, a többi meg scifi és a vad fantázia szüleménye.
Re: Csillagászat a mitológiákban
Való igaz, hogy a valóságban látni, esetleg megvizsgálni valamit, biztosabb szemléletet ad. Ezért azután nagyon sajnálom, hogy soha sem megettem el a Kis-ázsiai ásatásokhoz, vagy a bretagnei kő-sorokhoz. Nagyon örültem, hogy megnézhettem a Stonehenget, és környékét, és még egy pár kis skóciai kőkört (mert hát a Brit-szigeteken nem csak az egy Stonehenge van, hanem ma is kb. 90-100 kisebb-nagyobb kőkört, vagy annak maradványát tartják számon.
A Stonehengével az a szerencse ért, hogy egy ismerős muzeológus asszony vitt oda, és éppen ott találtunk egy kis régész csoportot: a londoni régészeti-restaurálási szakiskola (Angliában ilyen is van!) tanulói végeztek a régészek számra tanulmány-ásatást. Nekem is megengedték, hogy ott méricskéljek, nézegessek. Egészen más benyomásom lett, mint ahogyan azt a népszerű- sőt szak könyvek alapján az ember elképzeli A Salisbury-síkságot alacsony dombok veszik körül (A Stonehenge voltaképpen egy lapos völgyben áll), a műút a domb-gerincen át vezet. Amikor messzebbről, a dombról lefelé nézzük a kőkört, akkor valójában eléggé kicsinek tünik, nem olyan nagyszabásúnak, mint a sok fényképen látható. Azután az ember ott áll a sok tonnás, 3-4 m magas kőoszlopok mellett, akkor bizony nagy és valósággal lenyűgöző. Az angol régészek azonban nem is nagyon adnak hitelt a sok féle csillagászati magyarázatnak. Általában szerintük az a lenyűgöző, hogy ezeknek az óriás köveknek a kibányászásához, kifaragásához, elszállításához és felállításához micsoda nagy szervező munka, tehetség kellett. Ez ám a csodálatra méltó, nem a belemagyarázás. Tele van a körzet régészeti emlékekkel. Esett az eső, nagy volt a sár, én az ormótlan gumicsizmámmal véletlenül kirugdaltam a a sárból egy római bronz fibula töredékét (ami egyszerűen egy biztonsági kapcs a ruha-szárnyak összefogására.) De rögtön elszedték tőlem, minden apróságot alaposan megőriznek.
Re: Woodhenge - ami faoszlop-kört jelent, nem messze a kőkőrtől. Valójában valamikor a múlt század első felében találták meg, nem a faoszlopokat, hanem az oszlopok lyukait a földben, bennük helyenként még a korhadt oszlop-maradványokkal. Jó sok ilyen lyuk van (ma újra alacsony fatömböket helyeztek beléjük, hogy látható legyen az elrendezés). Valószínűleg egy sürü faoszlop csoport volt, ami a terjedelmes tetőt tartotta. Feltehetőleg áldozati hely volt, a belső részén egy gyerek csontvázára bukkantak. Semmi féle ellipszis alakja nincsen, egy eléggé szabálytalan kört alkotnak a legkülső oszlop helyek. Ha akarom ellipszis, ha akarom sok ágú csillag.
Nem messze van az Avebury-kőkör, amely egy kb. 2-3 méter magas gyűrű alakú sánc, kb. 2 km átmérőjű, a belsejében elfér egy egész falu. A sánc tetején valami száz, durván kifaragott kőoszlop. Nem is hasonlít a Stonehengéhez, bár ennek a lényeges része is kő-oszlopsor. Azon viccelődtünk a muzeológus barátnőmmel, hogy a sánc belsejében laktak a kora bronzkori állattenyésztők, és az egész földgyűrűt azért emelték, hogy a birkáig szanaszét ne kóboroljanak. A rejtélyes az, hogy a nagy körsánc belsejében két kisebb kőkör is van, tehát mégis lehetett valami szakrális jellege! Egyébként lehetett valami védelmi szerepe, mert én az esőtől síkos talajon az alig 2 méter magas sánc oldallán alig tudtam felkapaszkodni.
A többi, általam látott kőkör, a Brit-sziget északi részén jóval kisebb, olyan 20 méter átmérőjűek, 8-10 kőoszlopból állnak (nem ellipszis elrendezésben!). Egyértelműen főnöki sírhelyek, mindegyik közepén találtak egy vagy több csontvázat, díszesebb mellékletekkel. Egy-egy kőoszlop .- egyiknél bizonyosan nagyobb a többinél - úgy van elhelyezve, hogy a napóra dél idején a központi kupacra (a főnök sírhelyére) essen az árnyék. Sajnos nem volt időnk, hogy a kelő és nyugvó nap árnyékát is megnézzük, de az egyikről kaptam térképet, azon kb. kelet-északkeletre és nyugat-északnyugatra is látszik egy-egy kőoszlop (helye), ami ezek szerint a nyári napforduló idején vetett árnyékot a középső sírhelyre. (Közben a kőkört körülvevő szántóföldön nagyban dolgozott egy trágyaszóró gép, és időnként minket is megszórt egy kis trágyával. De azért a kis "Stonehenge-utánzatot" a helybeliek szépen rendben tartják, kitisztítják.) - No most ennyit ezekről. Üdv. Lajos.
A Stonehengével az a szerencse ért, hogy egy ismerős muzeológus asszony vitt oda, és éppen ott találtunk egy kis régész csoportot: a londoni régészeti-restaurálási szakiskola (Angliában ilyen is van!) tanulói végeztek a régészek számra tanulmány-ásatást. Nekem is megengedték, hogy ott méricskéljek, nézegessek. Egészen más benyomásom lett, mint ahogyan azt a népszerű- sőt szak könyvek alapján az ember elképzeli A Salisbury-síkságot alacsony dombok veszik körül (A Stonehenge voltaképpen egy lapos völgyben áll), a műút a domb-gerincen át vezet. Amikor messzebbről, a dombról lefelé nézzük a kőkört, akkor valójában eléggé kicsinek tünik, nem olyan nagyszabásúnak, mint a sok fényképen látható. Azután az ember ott áll a sok tonnás, 3-4 m magas kőoszlopok mellett, akkor bizony nagy és valósággal lenyűgöző. Az angol régészek azonban nem is nagyon adnak hitelt a sok féle csillagászati magyarázatnak. Általában szerintük az a lenyűgöző, hogy ezeknek az óriás köveknek a kibányászásához, kifaragásához, elszállításához és felállításához micsoda nagy szervező munka, tehetség kellett. Ez ám a csodálatra méltó, nem a belemagyarázás. Tele van a körzet régészeti emlékekkel. Esett az eső, nagy volt a sár, én az ormótlan gumicsizmámmal véletlenül kirugdaltam a a sárból egy római bronz fibula töredékét (ami egyszerűen egy biztonsági kapcs a ruha-szárnyak összefogására.) De rögtön elszedték tőlem, minden apróságot alaposan megőriznek.
Re: Woodhenge - ami faoszlop-kört jelent, nem messze a kőkőrtől. Valójában valamikor a múlt század első felében találták meg, nem a faoszlopokat, hanem az oszlopok lyukait a földben, bennük helyenként még a korhadt oszlop-maradványokkal. Jó sok ilyen lyuk van (ma újra alacsony fatömböket helyeztek beléjük, hogy látható legyen az elrendezés). Valószínűleg egy sürü faoszlop csoport volt, ami a terjedelmes tetőt tartotta. Feltehetőleg áldozati hely volt, a belső részén egy gyerek csontvázára bukkantak. Semmi féle ellipszis alakja nincsen, egy eléggé szabálytalan kört alkotnak a legkülső oszlop helyek. Ha akarom ellipszis, ha akarom sok ágú csillag.
Nem messze van az Avebury-kőkör, amely egy kb. 2-3 méter magas gyűrű alakú sánc, kb. 2 km átmérőjű, a belsejében elfér egy egész falu. A sánc tetején valami száz, durván kifaragott kőoszlop. Nem is hasonlít a Stonehengéhez, bár ennek a lényeges része is kő-oszlopsor. Azon viccelődtünk a muzeológus barátnőmmel, hogy a sánc belsejében laktak a kora bronzkori állattenyésztők, és az egész földgyűrűt azért emelték, hogy a birkáig szanaszét ne kóboroljanak. A rejtélyes az, hogy a nagy körsánc belsejében két kisebb kőkör is van, tehát mégis lehetett valami szakrális jellege! Egyébként lehetett valami védelmi szerepe, mert én az esőtől síkos talajon az alig 2 méter magas sánc oldallán alig tudtam felkapaszkodni.
A többi, általam látott kőkör, a Brit-sziget északi részén jóval kisebb, olyan 20 méter átmérőjűek, 8-10 kőoszlopból állnak (nem ellipszis elrendezésben!). Egyértelműen főnöki sírhelyek, mindegyik közepén találtak egy vagy több csontvázat, díszesebb mellékletekkel. Egy-egy kőoszlop .- egyiknél bizonyosan nagyobb a többinél - úgy van elhelyezve, hogy a napóra dél idején a központi kupacra (a főnök sírhelyére) essen az árnyék. Sajnos nem volt időnk, hogy a kelő és nyugvó nap árnyékát is megnézzük, de az egyikről kaptam térképet, azon kb. kelet-északkeletre és nyugat-északnyugatra is látszik egy-egy kőoszlop (helye), ami ezek szerint a nyári napforduló idején vetett árnyékot a középső sírhelyre. (Közben a kőkört körülvevő szántóföldön nagyban dolgozott egy trágyaszóró gép, és időnként minket is megszórt egy kis trágyával. De azért a kis "Stonehenge-utánzatot" a helybeliek szépen rendben tartják, kitisztítják.) - No most ennyit ezekről. Üdv. Lajos.
Re: Csillagászat a mitológiákban
Gondolom, hogy eddig sem voltam a hozzászólásaim olvasóinak kedvence, ezután az érzés feltehetőleg fokozódni fog. Összegyűjtöttem az eddig megfogalmazott cáfolatokat.
„Elnézését, de a további okfejtése kissé zavaros, és semmilyen tudományos, ill. régészeti alapja sincsen.”
Kérdezem, hogy ha az okfejtésem zavaros, azaz nem érthető, akkor minek nincs tudományos, illetve régészeti alapja?
„Ha leraksz tetszőleges 3 db követ térben, amik nem egy egyenest alkotnak,
akkor a kövek által alkotott 2 db metsző egyenes kiad egy "pontot az égbolton".”
Értelmetlen megállapítás!
„Rendben. Tényszerűen cáfolom az egész elméletét:
A SZFINX KELET FELÉ NÉZ, tehát a tájolása 90 fok. Ezzel borul minden.
Már mehet is a kukába az egész, mert teljesen megalapozatlan és tudománytalan volt.”
Megalapozatlan tudománytalan megállapítás, és nem cáfolat.
„Az ókori szakrális építmények tájolásának három fő-iránya van: a nyári napforduló, a téli napforduló és keletelő (voltaképpen tavaszi-őszi napéjegyenlőség) ezek Kínától, az antik Közel-Keleten és a Mediterráneumon át Közép-Amerikáig egyformán fellelhetők. (Stonehenget most hagyjuk ki, mert az újabb és őjabb régészeti kutatások egyre bonyolultabb szakrális központnak mutatják.) Az ilyen szakrális tájolású építmények NEM az égi koordináta rendszer szerint tájoltak, vagyis "nem az ég egy adott pontjára irányulnak", hanem a földi, horizont koordináta rendszer szerintiek, tehát mindegyik a maga kelet-nyugat vagy (a napfordulók szerint) a nyári vagy téli napforduló napkelte felé. (A Newgrange pl. a téli napforduló irányába), ami természetesen az adott hely földrajzi szélességének megfelelően változó irányú a horizontális rendszerben. Ezért minden "párhuzamosítási kísérlet eleve elhibázott.”
Korrekt ismertetés a tájolás gyakorlatáról, de nem zár ki egy más tájolási elgondolást.
„Azt is elfelejtik ezek a okostojás palánták, hogy
egymástól többezer éves különbséggel élő civilizációk nem ugyan
azt látták az égen, ha ugyan oda néztek, a precesszió miatt.”
Rosszindulatú megjegyzés, ami azt mutatja, hogy nem értette meg az általam leírtakat.
„Egyébként milyen "megadott helyről" nézzem meg a Regulust és miért? „
A kérdés arra utal, hogy eddig nem az általam felvetett elméletről mondott véleményt.
„A többi (néhány ezer) meg nem oda.”
Az lenne igazán a csoda.
„10 000 éve volt valami ilyen esemény, akkor annak hatása a 3000-4000 évvel ezelőtti emberekre aligha lehet!”
A megállapítás feltételezésen alapul, semmit nem cáfol.
„Azt mondta, hogy a feltételezett pont valahol Afrika és Dél-Amerika között van az óceán felett(11°49'N, 38°30'W), és a Stonehenge, ami kb 6000km-re van onnan, pont abba az irányba van tájolva. Ahogy a Stonehenge kinéz, maximum egy kontinensre lehetne tájolni, nem egy megadott pontra... „
Leírtam az építmények tájolási irányának meghatározását, a felvetés cáfolatként nem fogadható el.
„Én is úgy tudom, hogy őseinknek a vetés, aratás, őszi munkálatok miatt
kellet kb pár nap pontosan meghatározni a nap-éj egyenlőségeket, vagy más,
kitűntetettt napokat az évben, mert akkor ez volt a legfontosabb.”
Nem tudom, hogy a hozzászólás tartalma mennyiben alkalmas a cáfolatra, de ha megkérdezünk egy gazdát, hogy mikor kell vetni, azt fogja válaszolni, hogy amikor a talaj elég meleg, aratni pedig akkor kell, ha a termés beérik. Gondolom, hogy az ember ezt előbb felismerte, mint a csillagászati tavasz időpontját.
“és miért ostobaság az, amit írtál,
csak nagy magabiztossággal ömlik belőled a butaság.”
Rosszindulatú megjegyzés. A kérdésemre, hogy mit ért ez alatt, nem kaptam választ.
Nem vagyok meggyőződve arról, hogy helyes az elgondolásom, és nincs mögötte semmi UFÓ-s dolog, viszont a hozzászólók úgy mondtak véleményt, hogy senki nem ellenőrizte azt amit cáfol.
Feltételezem, hogyha valaki válaszol erre a hozzászólásra nem lesz mentes a sértett önérzettől. Elnézést kérek azoktól, akiket esetleg megbántottam. Feladom, kiszálltam. ÉF.
„Elnézését, de a további okfejtése kissé zavaros, és semmilyen tudományos, ill. régészeti alapja sincsen.”
Kérdezem, hogy ha az okfejtésem zavaros, azaz nem érthető, akkor minek nincs tudományos, illetve régészeti alapja?
„Ha leraksz tetszőleges 3 db követ térben, amik nem egy egyenest alkotnak,
akkor a kövek által alkotott 2 db metsző egyenes kiad egy "pontot az égbolton".”
Értelmetlen megállapítás!
„Rendben. Tényszerűen cáfolom az egész elméletét:
A SZFINX KELET FELÉ NÉZ, tehát a tájolása 90 fok. Ezzel borul minden.
Már mehet is a kukába az egész, mert teljesen megalapozatlan és tudománytalan volt.”
Megalapozatlan tudománytalan megállapítás, és nem cáfolat.
„Az ókori szakrális építmények tájolásának három fő-iránya van: a nyári napforduló, a téli napforduló és keletelő (voltaképpen tavaszi-őszi napéjegyenlőség) ezek Kínától, az antik Közel-Keleten és a Mediterráneumon át Közép-Amerikáig egyformán fellelhetők. (Stonehenget most hagyjuk ki, mert az újabb és őjabb régészeti kutatások egyre bonyolultabb szakrális központnak mutatják.) Az ilyen szakrális tájolású építmények NEM az égi koordináta rendszer szerint tájoltak, vagyis "nem az ég egy adott pontjára irányulnak", hanem a földi, horizont koordináta rendszer szerintiek, tehát mindegyik a maga kelet-nyugat vagy (a napfordulók szerint) a nyári vagy téli napforduló napkelte felé. (A Newgrange pl. a téli napforduló irányába), ami természetesen az adott hely földrajzi szélességének megfelelően változó irányú a horizontális rendszerben. Ezért minden "párhuzamosítási kísérlet eleve elhibázott.”
Korrekt ismertetés a tájolás gyakorlatáról, de nem zár ki egy más tájolási elgondolást.
„Azt is elfelejtik ezek a okostojás palánták, hogy
egymástól többezer éves különbséggel élő civilizációk nem ugyan
azt látták az égen, ha ugyan oda néztek, a precesszió miatt.”
Rosszindulatú megjegyzés, ami azt mutatja, hogy nem értette meg az általam leírtakat.
„Egyébként milyen "megadott helyről" nézzem meg a Regulust és miért? „
A kérdés arra utal, hogy eddig nem az általam felvetett elméletről mondott véleményt.
„A többi (néhány ezer) meg nem oda.”
Az lenne igazán a csoda.
„10 000 éve volt valami ilyen esemény, akkor annak hatása a 3000-4000 évvel ezelőtti emberekre aligha lehet!”
A megállapítás feltételezésen alapul, semmit nem cáfol.
„Azt mondta, hogy a feltételezett pont valahol Afrika és Dél-Amerika között van az óceán felett(11°49'N, 38°30'W), és a Stonehenge, ami kb 6000km-re van onnan, pont abba az irányba van tájolva. Ahogy a Stonehenge kinéz, maximum egy kontinensre lehetne tájolni, nem egy megadott pontra... „
Leírtam az építmények tájolási irányának meghatározását, a felvetés cáfolatként nem fogadható el.
„Én is úgy tudom, hogy őseinknek a vetés, aratás, őszi munkálatok miatt
kellet kb pár nap pontosan meghatározni a nap-éj egyenlőségeket, vagy más,
kitűntetettt napokat az évben, mert akkor ez volt a legfontosabb.”
Nem tudom, hogy a hozzászólás tartalma mennyiben alkalmas a cáfolatra, de ha megkérdezünk egy gazdát, hogy mikor kell vetni, azt fogja válaszolni, hogy amikor a talaj elég meleg, aratni pedig akkor kell, ha a termés beérik. Gondolom, hogy az ember ezt előbb felismerte, mint a csillagászati tavasz időpontját.
“és miért ostobaság az, amit írtál,
csak nagy magabiztossággal ömlik belőled a butaság.”
Rosszindulatú megjegyzés. A kérdésemre, hogy mit ért ez alatt, nem kaptam választ.
Nem vagyok meggyőződve arról, hogy helyes az elgondolásom, és nincs mögötte semmi UFÓ-s dolog, viszont a hozzászólók úgy mondtak véleményt, hogy senki nem ellenőrizte azt amit cáfol.
Feltételezem, hogyha valaki válaszol erre a hozzászólásra nem lesz mentes a sértett önérzettől. Elnézést kérek azoktól, akiket esetleg megbántottam. Feladom, kiszálltam. ÉF.
Re: Csillagászat a mitológiákban
Bár (éf) kilépett, de biztosan megnézi búcsúlevelének a visszhangját, hogy képzavarral éljek, íme egy kis segítség.
Nem kell hozzá más, csak egy kulcskarika, némi cérna, néhány rajzszeg és egy gömb ami a Földet modellezi. Kereskedelemben most is lehet pár száz forintért sárgadinnyét kapni, tegnap láttam, ez adta az ötletet.
A karika lesz az égi pont, ide kell befűzni 4-5 cérnaszálat (vagy 11-et), a cérnák másik végét a dinnyébe szúrt rajszegekhez kell kötni, a modell készen is van. Azt fogja tapasztalni, hogy a cérnáknak csak akkor lesz párhuzamos vetülete a dinnye felszínén, ha minden szál azonos szélességi-körön helyezkedik el, vagy minden pont egy egyenesbe esik és a karika ezen szélességi kőr „felett” helyezkedik e vagy a meghosszabított egyenes egy pontja. Ha nem akkor vagy nem lesznek a vetületek párhuzamosak, vagy ha a párhuzamossághoz ragaszkodik, akkor nem egy pontba mutatnak, tehát több kulcskarika kell.
A kísérlet kiértékelését Önre bízom!
Üdv,
L.
Nem kell hozzá más, csak egy kulcskarika, némi cérna, néhány rajzszeg és egy gömb ami a Földet modellezi. Kereskedelemben most is lehet pár száz forintért sárgadinnyét kapni, tegnap láttam, ez adta az ötletet.
A karika lesz az égi pont, ide kell befűzni 4-5 cérnaszálat (vagy 11-et), a cérnák másik végét a dinnyébe szúrt rajszegekhez kell kötni, a modell készen is van. Azt fogja tapasztalni, hogy a cérnáknak csak akkor lesz párhuzamos vetülete a dinnye felszínén, ha minden szál azonos szélességi-körön helyezkedik el, vagy minden pont egy egyenesbe esik és a karika ezen szélességi kőr „felett” helyezkedik e vagy a meghosszabított egyenes egy pontja. Ha nem akkor vagy nem lesznek a vetületek párhuzamosak, vagy ha a párhuzamossághoz ragaszkodik, akkor nem egy pontba mutatnak, tehát több kulcskarika kell.
A kísérlet kiértékelését Önre bízom!
Üdv,
L.
Re: Csillagászat a mitológiákban
Ferenc!
Minden ember, aki idejön, megkapja tőlünk, azt az egyetlen egy esélyt, ami mindenkinek jár.
Az itteni társaság egy része ugyan automatikusan elutasító, de a többség hajlandó meghallgatni mindenféle
őrültet az ötleteivel. Nem te vagy az első, aki idejőtt, és nagy arccal idetolta az elméletét,
a szokásos módon, bizonyítékok, adatok, elemzések és minden nélkül, és tőlünk
amatőr csillagászoktól várta, hogy cáfoljuk. Azt is fontos láti, hogy a polgári foglalkozásunk
nem csillagász, nem történész, nem elméleti fozokus és nem kozmológus, szóval
nagyon szép tőlünk, hogy nem küldjük el a delikvenseket azonnal a bánatos nyavajába. Nem, mi
megadjuk az esélyt, hogy a próbálkozó felfogja, megértse, hogy a tudományos világ nem így működik.
nem nemünk kell cáfolnunk a te elméletedet, ami nincs semmiven alátámasztva, neked kell bizonyítanod,
a folyamatot leírtuk Lajossal.
Te ezt az esélyt eljátszottad. Téged nem érdekeltek azok a dolgok, amiket leírtunk. Ragaszkodtál ahhoz, hogy igazad van, és nekünk kel téged cáfolnunk. Azt hitted, hog személyeskedünk, pedig minket igazán a szemályed nem érdekel, főleg azok után nem, hogy azt tapasztaltuk, az elméletedhez való ragaszkodás fontosabb, mint a tudományos megközelítés. De ez mind a te bajod. Te csináltál magadból hülyét, az ostobaságod, az egoizmusod és valószínűleg a tudományokban való jártasság hiánya eredményezte azt, hogy ide jutottál. Ezt az utolsó posztod is bizonyítja. Ostobaságokat írsz, meg vagy sértőve, továbbra is ránk szegezed az ujjad, és hangoztatod, CÁFOLOJÁTOK MEG.
Dehogy cáfoljuk, az ostobaság, amit összehordtál ,nem éri el azt a minimum szintet, hogy egyáltalán érdemben lehessen róla, tudományos alapokon beszélgetni. Nem hogy cáfolni nem fogjuk, már túl is léptünk rajta és rajtad.
Minden ember, aki idejön, megkapja tőlünk, azt az egyetlen egy esélyt, ami mindenkinek jár.
Az itteni társaság egy része ugyan automatikusan elutasító, de a többség hajlandó meghallgatni mindenféle
őrültet az ötleteivel. Nem te vagy az első, aki idejőtt, és nagy arccal idetolta az elméletét,
a szokásos módon, bizonyítékok, adatok, elemzések és minden nélkül, és tőlünk
amatőr csillagászoktól várta, hogy cáfoljuk. Azt is fontos láti, hogy a polgári foglalkozásunk
nem csillagász, nem történész, nem elméleti fozokus és nem kozmológus, szóval
nagyon szép tőlünk, hogy nem küldjük el a delikvenseket azonnal a bánatos nyavajába. Nem, mi
megadjuk az esélyt, hogy a próbálkozó felfogja, megértse, hogy a tudományos világ nem így működik.
nem nemünk kell cáfolnunk a te elméletedet, ami nincs semmiven alátámasztva, neked kell bizonyítanod,
a folyamatot leírtuk Lajossal.
Te ezt az esélyt eljátszottad. Téged nem érdekeltek azok a dolgok, amiket leírtunk. Ragaszkodtál ahhoz, hogy igazad van, és nekünk kel téged cáfolnunk. Azt hitted, hog személyeskedünk, pedig minket igazán a szemályed nem érdekel, főleg azok után nem, hogy azt tapasztaltuk, az elméletedhez való ragaszkodás fontosabb, mint a tudományos megközelítés. De ez mind a te bajod. Te csináltál magadból hülyét, az ostobaságod, az egoizmusod és valószínűleg a tudományokban való jártasság hiánya eredményezte azt, hogy ide jutottál. Ezt az utolsó posztod is bizonyítja. Ostobaságokat írsz, meg vagy sértőve, továbbra is ránk szegezed az ujjad, és hangoztatod, CÁFOLOJÁTOK MEG.
Dehogy cáfoljuk, az ostobaság, amit összehordtál ,nem éri el azt a minimum szintet, hogy egyáltalán érdemben lehessen róla, tudományos alapokon beszélgetni. Nem hogy cáfolni nem fogjuk, már túl is léptünk rajta és rajtad.
Re: Csillagászat a mitológiákban
Aki bolonddal vitatkozik, maga is bolonddá válik (kínai közmondás) .
Re: Csillagászat a mitológiákban
géza írta:Aki bolonddal vitatkozik, maga is bolonddá válik (kínai közmondás) .
Ez hogy jön ide? EF szted bolond? Mert szerintem nem bolond, hanem ahogy már más is írta,
elfogult, és egy téveszme rabja. Az ilyen emberekről nem szabad lemondani.
Ő is megkapta az esélyt, hogy megszabaduljon a téveszméje fogságából, de nem élt vele.
Ha mindenki bolondnak neveznénk, mert egy téveszmében hisz, az egész bólygóra ki lehetne írni, hogy
bolondok háza. Tudósként pedig nem az a célom, hogy mindenkit bolondnak bélyegezzek, hanem az,
hogy megpróbáljam megmutatni a kiutat. De ez senki számára nem kötelező.
Re: Csillagászat a mitológiákban
Sziasztok!
Érdeklődéssel olvastam ezt a vitát, mely kialakult itt a topikban. Én ezt jónak tartom és véleményem szerint nem szabad az érdeklődőket elriasztani, letrollozni, lehülyézni. EF vette a fáradtságot és az őt foglalkoztató kérdéssel, elmélettel megkeresett bennünket és véleményt kért. Az, hogy elfogadja, más kérdés. A tudományos felvilágosítást napjainkban nagyon fontosnak tartom. Azt vettem észre, hogy az emberi gondolkodásban a sötétség egyre jobban terjed, inkább a nemgondolkodás, a dogmák irányában tart. Gondolok itt az utóbbi jó pár év tendenciáira. Kapcsoljátok csak be a tv-t délelőtt. Tele van csalókkal, akik egy keresztnévből és születési évből pénzt, sikert, boldogságot, bort búzát, békességet jósolnak a betelefonáló delikvenseknek. És a legszomorúbb az egészben az, hogy be is telefonálnak emberek! (A gyártócég legnagyobb örömére). Vagy itt van az álősmagyar hit! Tódulnak az emberek az olyan előadásokra, mint a Pilis titkai, rejtett királyi székhely a Pilisben, meg a "Jézus igazából magyar volt", és ehhez hasonlók. Igen jövedelmező üzlet kiutaztatni a hívőket Boszniába, az ott talált "piramisokhoz", ahol természetesen 40000 éves, magyar rovásírásos feliratokat vélnek találni. Vagy az újabb őrület a chemtrail, mely szerint tudatosan mérgezik az emberiséget a.... tudjukkik (összekacsintás). A többit most nem említeném, pedig hosszan lehetne sorolni. Énnekem ezek a dolgok már régóta vesszőparipáim. Ahol lehet fellépek ellenük, de kérdem én, az iskolában tanultak történelemből, fizikából nem ragadtak meg ezekben az emberekben? Mintha a XVIII. szd-i felvilágosodás nem lett volna. Az emberi butaság, hogy stílszerű legyek a kozmosz határit feszegeti.
Ezért tarom fontosnak, hogy a fórumot felkereső, valamilyen okból tévhitben élő is megkapja korrekt, valóságnak megfelelő felvilágosítást, kérdésére a választ. És ha most nem is fogadja el, lelke rajta, de lehet, hogy a bogarat sikerül beletenni a fülébe, és Däniken könyvei mellé, talán előveszi a Távcső Világát is.
Zsolt
Érdeklődéssel olvastam ezt a vitát, mely kialakult itt a topikban. Én ezt jónak tartom és véleményem szerint nem szabad az érdeklődőket elriasztani, letrollozni, lehülyézni. EF vette a fáradtságot és az őt foglalkoztató kérdéssel, elmélettel megkeresett bennünket és véleményt kért. Az, hogy elfogadja, más kérdés. A tudományos felvilágosítást napjainkban nagyon fontosnak tartom. Azt vettem észre, hogy az emberi gondolkodásban a sötétség egyre jobban terjed, inkább a nemgondolkodás, a dogmák irányában tart. Gondolok itt az utóbbi jó pár év tendenciáira. Kapcsoljátok csak be a tv-t délelőtt. Tele van csalókkal, akik egy keresztnévből és születési évből pénzt, sikert, boldogságot, bort búzát, békességet jósolnak a betelefonáló delikvenseknek. És a legszomorúbb az egészben az, hogy be is telefonálnak emberek! (A gyártócég legnagyobb örömére). Vagy itt van az álősmagyar hit! Tódulnak az emberek az olyan előadásokra, mint a Pilis titkai, rejtett királyi székhely a Pilisben, meg a "Jézus igazából magyar volt", és ehhez hasonlók. Igen jövedelmező üzlet kiutaztatni a hívőket Boszniába, az ott talált "piramisokhoz", ahol természetesen 40000 éves, magyar rovásírásos feliratokat vélnek találni. Vagy az újabb őrület a chemtrail, mely szerint tudatosan mérgezik az emberiséget a.... tudjukkik (összekacsintás). A többit most nem említeném, pedig hosszan lehetne sorolni. Énnekem ezek a dolgok már régóta vesszőparipáim. Ahol lehet fellépek ellenük, de kérdem én, az iskolában tanultak történelemből, fizikából nem ragadtak meg ezekben az emberekben? Mintha a XVIII. szd-i felvilágosodás nem lett volna. Az emberi butaság, hogy stílszerű legyek a kozmosz határit feszegeti.
Ezért tarom fontosnak, hogy a fórumot felkereső, valamilyen okból tévhitben élő is megkapja korrekt, valóságnak megfelelő felvilágosítást, kérdésére a választ. És ha most nem is fogadja el, lelke rajta, de lehet, hogy a bogarat sikerül beletenni a fülébe, és Däniken könyvei mellé, talán előveszi a Távcső Világát is.
Zsolt
Re: Csillagászat a mitológiákban
Dlajos írta:Bár (éf) kilépett, de biztosan megnézi búcsúlevelének a visszhangját,
A kíváncsiság, emberi tulajdonság. Be kell vallanom, hogy rosszabbra számítottam.
Tetszik a kísérlet felvetése, de úgy tűnik, valamit félre értett. A „párhuzamot” Bartha Lajos írta le, de az Én értelmezésemben, elvi párhuzamra gondolt.
Gömb felületén párhuzamos irányok nem jöhetnek létre, még akkor sem, ha két megfigyelő közel áll egymáshoz és pontosan azonos irányba néz, azaz a kiinduló pont párhuzamos. A leírt esetben a cérnaszálak vetületei nem párhuzamosak, hanem fedésben vannak egymással. Abban az esetben lehet látszólag párhuzamos két cérnaszál, ha a kulcskarikát a végtelenbe emeljük, de még ekkor is a karika irányából nézve a szálak szöget zárnak be egymással.
Az állításom igazolásaként említett eset, (amikor a Regulus helyzetére hivatkoztam) az az állapot, ha a kulcskarika nagyon magasan van, ha viszont a földön van, akkor az említett koordinátákon helyezkedik el, amit a Google Earth vonalzójával egyszerű ellenőrizni. Csak a vonalzó egyik végpontját el kell helyezni az adott pontra, és a másikkal el kell menni az építményekhez. Mindössze néhány percet vesz igénybe.
Köszönöm a hozzáállását, még ha nem is ért egyet velem. ÉF