astrohist írta: Nagyon megszaladt a képzelete!
Tisztelt B.L.!
Válaszában előítéletet érzek. Elsőként meg kívánom jegyezni, hogy a Stonehenge-ről a lehetőségeim szerint mindent elolvastam, és elég tájékozott vagyok a témakörben. Én nem írtam, hogy a létesítmény csillagászati észlelőhely volt, mert szerintem nem is igazán alkalmas rá, valamint nem vontam kétségbe a szakrális jellegét, és a régészet által feltárt leletek értelmezését. Azt viszont jól látja, hogy a történelemtudományok egyéb területein a tudásom, finoman kifejezve, nem teljes, ezért nem bántja az önérzetemet, ha Ön ezt a szememre veti.
A hozzászólásomban arra a tényre kívántam felhívni a figyelmet, hogy az általam említett létesítmények tájolása arra utal, hogy az égbolt egy pontjára néznek. Ez nem elmélet, hanem tény. A ténynek beállított jelenséget Úgy lehet megcáfolni, hogy egyszerűen megvizsgáljuk a valóságalapját, és eldöntjük, hogy igaz-e. Ha nem igaz, akkor a cáfolat egyértelmű, de ha igaznak tűnik, akkor is van több lehetőség. Lehet, hogy a véletlen műve. Annak az esélye, hogy három egymástól független tájolási irány a térben egy pontra nézzen (+/- 1 fokos tűréssel) 0,012% (tízezer vizsgált esetből egy), négy tájolási irány estén 0,00014%, és így tovább. Szerintem a véletlenszerűség itt már kizárható. A másik lehetőség, hogy valami törvényszerűség következménye. Én nem találtam ilyet, ami nem kizáró ok, de Engem arra az elmélet megfogalmazására sarkalt, hogy valami jelentős esemény történt az égbolton, ami rövid idő alatt lezajlott (max. néhány perc). Ez már természetesen csak elmélet, és semmi fantazmagória nincs benne.
Az Atlantiszról beszúrt megjegyzésem és a szóhasználat csak vicc volt, mert erre mindenki ugrik.
Maradtam tisztelője: É.F.
