Csillagászat a mitológiákban

Dlajos
Hozzászólások: 628
Csatlakozott: 2011.09.08. 06:07

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: Dlajos » 2015.02.14. 07:38

éf írta:... és talán az Atlantisz legendája sem alaptalan, ha lehámozzuk róla az idők során rárakodott sallangot...

De az, csak nem Däniken-től kell tanulni. Próbáljuk meg lehámozni róla a "sallangot"!
Egy előadás Atlantiszról és az egyéb áltudományokról...
http://eper.elte.hu/mp3/ea/lukacs-atlantisz.mp3
Üdv,
L.
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2015.02.14. 19:51

Az Atlantisz-kérdéssel kapcsolatban ezért elsősorban (magyar nyelven) Stegena Lajos: Atlantisz (Bp. 0963) x. könyvét ajánlanám, mint legalaposaabb és legrészletesebb ismertetést. Van benne némi csillagászat is.. Ettől függetlenül nagyon jó áttekintést tartamaz a lemeztektonika hőskoráról. - BQ.
éf
Hozzászólások: 23
Csatlakozott: 2015.02.12. 11:19

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: éf » 2015.02.14. 23:07

astrohist írta: Nagyon megszaladt a képzelete!


Tisztelt B.L.!
Válaszában előítéletet érzek. Elsőként meg kívánom jegyezni, hogy a Stonehenge-ről a lehetőségeim szerint mindent elolvastam, és elég tájékozott vagyok a témakörben. Én nem írtam, hogy a létesítmény csillagászati észlelőhely volt, mert szerintem nem is igazán alkalmas rá, valamint nem vontam kétségbe a szakrális jellegét, és a régészet által feltárt leletek értelmezését. Azt viszont jól látja, hogy a történelemtudományok egyéb területein a tudásom, finoman kifejezve, nem teljes, ezért nem bántja az önérzetemet, ha Ön ezt a szememre veti.
A hozzászólásomban arra a tényre kívántam felhívni a figyelmet, hogy az általam említett létesítmények tájolása arra utal, hogy az égbolt egy pontjára néznek. Ez nem elmélet, hanem tény. A ténynek beállított jelenséget Úgy lehet megcáfolni, hogy egyszerűen megvizsgáljuk a valóságalapját, és eldöntjük, hogy igaz-e. Ha nem igaz, akkor a cáfolat egyértelmű, de ha igaznak tűnik, akkor is van több lehetőség. Lehet, hogy a véletlen műve. Annak az esélye, hogy három egymástól független tájolási irány a térben egy pontra nézzen (+/- 1 fokos tűréssel) 0,012% (tízezer vizsgált esetből egy), négy tájolási irány estén 0,00014%, és így tovább. Szerintem a véletlenszerűség itt már kizárható. A másik lehetőség, hogy valami törvényszerűség következménye. Én nem találtam ilyet, ami nem kizáró ok, de Engem arra az elmélet megfogalmazására sarkalt, hogy valami jelentős esemény történt az égbolton, ami rövid idő alatt lezajlott (max. néhány perc). Ez már természetesen csak elmélet, és semmi fantazmagória nincs benne.

Az Atlantiszról beszúrt megjegyzésem és a szóhasználat csak vicc volt, mert erre mindenki ugrik.

Maradtam tisztelője: É.F.
Kukac
Hozzászólások: 950
Csatlakozott: 2011.05.06. 18:32

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: Kukac » 2015.02.15. 09:36

éf írta:A hozzászólásomban arra a tényre kívántam felhívni a figyelmet, hogy az általam említett létesítmények tájolása arra utal, hogy az égbolt egy pontjára néznek. Ez nem elmélet, hanem tény. A ténynek beállított jelenséget Úgy lehet megcáfolni, hogy egyszerűen megvizsgáljuk a valóságalapját, és eldöntjük, hogy igaz-e.


Rendben, döntsük el TÉNYEK alapján.
Ha leraksz tetszőleges 3 db követ térben, amik nem egy egyenest alkotnak,
akkor a kövek által alkotott 2 db metsző egyenes kiad egy "pontot az égbolton".

Aztán tegyük hozzá, hogy az év 365 napján, minden nap 24 órában és minden óra minden percében az égboltnak MÁS pontjára mutat ez a 3 random kő által képzett metsző egyenespár.

Ezek is tények, amik nem téged igazolnak.

u.i: nem akartalak nagyon agresszíven letámadni, biztos van tudományos alapja a Stonehendge-nek, de azért elég mérész TÉNY-ként hivatkozni arra, amit írsz.... Egy jó elmélet, amin érdemes gondolkodni. Ennyi
éf
Hozzászólások: 23
Csatlakozott: 2015.02.12. 11:19

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: éf » 2015.02.15. 14:35

Kukac írta:

Rendben, döntsük el TÉNYEK alapján.
Ha leraksz tetszőleges 3 db követ térben, amik nem egy egyenest alkotnak,
akkor a kövek által alkotott 2 db metsző egyenes kiad egy "pontot az égbolton".


Ezt nem tudom értelmezni. Lehet, hogy rosszul tudom, de szerintem négy követ kell elhelyezni akkor, ha nem akarjuk, hogy a metszéspont ne az egyik kő legyen.

Az érhetőség kedvéért leírok egy példát:
Három csillagász az egyik este úgy dönt, hogy kimegy a szabadba a távcsövével az tiszta égboltot szemlélni. A megfigyelési pontok egymástól jelentős távolságban, vannak egymástól. Egy idő után történik a távolban egy olyan esemény, ami fényjelenséggel jár. Mindhárman oda irányítják a távcsövüket, hogy részesei legyenek a látványnak. Ekkor a távcsövek egy pontra szegeződnek. Az esemény egy-két perc múlva véget ér. A megfigyelők lejegyzik a látottakat, feljegyzik az irányszöget, ami az északi irányhoz viszonyított szögeltérés, a látószöget, ami a horizonthoz viszonyított magasság. Majd újból belenéznek a távcsövekbe és nem lepődnek meg, hogy az égbolt más pontját látják, mert tudják, hogy a föld közben elmozdult. De ennek ellenére még mindig ugyan az az égi pont látható, mindhárom távcsőben, amíg el nem mozdítják. Ha nem történik esemény, akkor nem nagyon van esélye annak, hogy egy adott időpontban mindhárman ugyanarra a pontra nézzenek.


"Ezek is tények, amik nem téged igazolnak."

Komolyabb cáfolatra számítottam, például, hogy ellenőriztem, és nem a leírtakat tapasztaltam stb.
éf
Hozzászólások: 23
Csatlakozott: 2015.02.12. 11:19

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: éf » 2015.03.18. 21:28

Hát csalódott vagyok, mert a csillagászatban jártas fórumozóktól, a megalapozatlan kioktatásokon kívül, más információra nem számíthatok. A kérdésemet, ami arra késztetett, hogy belekössek az általam tisztelt Bartha Lajos Úrba, már fel se merem tenni. Úgy érzem, hogy a járatlanságom a csillagászat tudományában hasonló közegre talált.
Kukac
Hozzászólások: 950
Csatlakozott: 2011.05.06. 18:32

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: Kukac » 2015.03.19. 00:02

éf írta:Hát csalódott vagyok, mert a csillagászatban jártas fórumozóktól, a megalapozatlan kioktatásokon kívül, más információra nem számíthatok. A kérdésemet, ami arra késztetett, hogy belekössek az általam tisztelt Bartha Lajos Úrba, már fel se merem tenni. Úgy érzem, hogy a járatlanságom a csillagászat tudományában hasonló közegre talált.



Rendben. Tényszerűen cáfolom az egész elméletét:
A SZFINX KELET FELÉ NÉZ, tehát a tájolása 90 fok. Ezzel borul minden.
Már mehet is a kukába az egész, mert teljesen megalapozatlan és tudománytalan volt.

Tehát a kioktatás is teljesen jogos volt. A soha viszont nem látásra.
éf
Hozzászólások: 23
Csatlakozott: 2015.02.12. 11:19

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: éf » 2015.03.19. 10:24

Kukac írta:

Rendben. Tényszerűen cáfolom az egész elméletét:
A SZFINX KELET FELÉ NÉZ, tehát a tájolása 90 fok. Ezzel borul minden.
Már mehet is a kukába az egész, mert teljesen megalapozatlan és tudománytalan volt.

Tehát a kioktatás is teljesen jogos volt. A soha viszont nem látásra.


Nem akarlak nagyon agresszíven letámadni, de a Szfinx tekintete, csak néhány alternatív elméletben kap szerepet, attól függően, hogy mivel akarják kapcsolatba hozni. Ha a Szfinxet bárminek az emlékére készítették azt mindenképpen úgy tájolták (amennyiben ez volt a céljuk), hogy se az emlékműnek, se a jelenségnek ne kelljen hátat fordítania a szemlélőnek. Cáfolatod megalapozatlan.
Rigel
Hozzászólások: 212
Csatlakozott: 2012.03.03. 16:43

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: Rigel » 2015.03.19. 10:52

Általában két hibát szoktak elkövetni a régmúlt embereinek szellemi teljesítményével kapcsolatban a laikus múltcives vagy ufókos okoskodók. Vagy lebecsülik a képességeiket, vagy túlbecsülik. Tulajdonképpen erre a két hibára visszavezethető az összes tévképzet a Nazca-vonalaktól, a piramisokon és Atlantiszon át egészen a Däniken-féle szemétig minden.

Amúgy nem véletlen, hogy a régészet és a történettudomány sokéves kurzusokkal egyetemeken oktatott tudomány. Úgy tűnhet valaki számára, hogy milyen egyszerű téma ez, gyerekjáték, pedig dehogy.
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2015.03.19. 11:47

Rigel írta:
Általában két hibát szoktak elkövetni a régmúlt embereinek szellemi teljesítményével kapcsolatban a laikus múltcives vagy ufókos okoskodók. Vagy lebecsülik a képességeiket, vagy túlbecsülik. Tulajdonképpen erre a két hibára visszavezethető az összes tévképzet a Nazca-vonalaktól, a piramisokon és Atlantiszon át egészen a Däniken-féle szemétig minden.

Amúgy nem véletlen, hogy a régészet és a történettudomány sokéves kurzusokkal egyetemeken oktatott tudomány. Úgy tűnhet valaki számára, hogy milyen egyszerű téma ez, gyerekjáték, pedig dehogy.


Farkas Zsolt (Rigel)


Sok igazság van abban amit írtál! Én az ELTE spec. kol-ban azt próbáltam becsempészni a főleg történettudományi szakosoknak, hogy a szép, mesés, ill. misztikus köntösben ma ismert mondák a csillagokról, többségükben helyes tapasztalatokra, megfigyelésekre vezethetők vissza. Ezeket a valós tapasztalatokat azután a csillagász sámánok, papok öltöztetik (racionális ismeretek híján) mitikus köntösbe.
Esetünkben ott van a baj, hogy az elképzelés kigondolója összekeveri a csillagászati koordináta rendszereket (ekvatoriális, esetleg ekliptikai) a horizontális koordinátákkal.
Az ókori szakrális építmények tájolásának három fő-iránya van: a nyári napforduló, a téli napforduló és keletelő (voltaképpen tavaszi-őszi napéjegyenlőség) ezek Kínától, az antik Közel-Keleten és a Mediterráneumon át Közép-Amerikáig egyformán fellelhetők. (Stonehenget most hagyjuk ki, mert az újabb és őjabb régészeti kutatások egyre bonyolultabb szakrális központnak mutatják.) Az ilyen szakrális tájolású építmények NEM az égi koordináta rendszer szerint tájoltak, vagyis "nem az ég egy adott pontjára irányulnak", hanem a földi, horizont koordináta rendszer szerintiek, tehát mindegyik a maga kelet-nyugat vagy (a napfordulók szerint) a nyári vagy téli napforduló napkelte felé. (A Newgrange pl. a téli napforduló irányába), ami természetesen az adott hely földrajzi szélességének megfelelően változó irányú a horizontális rendszerben. Ezért minden "párhuzamosítási kísérlet eleve elhibázott. Viszont tiszteletet érdemló az irányítottság pontossága. Éppen most elveszített kutatónk, Ponori Thewrewk Aurél bizonyította be, hogy pl. az ókori Alexandria csillagászai, mai szemmel egészen kezdetleges eszközökkel is aránylag jó eredményre jutottak! Ehhez nem kellett semmi féle földön kívüli segítség vagy tájolás, elég volt a saját eszükre hallgatni!
Köszönöm az érdekes megjegyzésedet: Lajios.
Válasz küldése

Vissza: “Elméleti kérdések”