Most nő, vagy csökken a Föld forgástengelyének ferdesége?

[Imre]

Ezek szerint, ha jól értelmezem, akkor Az időszámítás előtti sorszámozás, azaz visszafelé sorszámozás indul 0-ról. Az első időszámítás elötti évezred tart ezek szerint 0-tol -999 ig. A második -1000 től -1999 ig.

A -1. év ezek szerint az időszámítás előtti 2. év, tehát ha számítógépben egy programba kell beírni, akkor a 0 az már időszámítás elötti évre mutat. Az időszámítás kezdőpontja ezek szeint a NULLADIK év vége, és a csillagászok időskálája nem a 0-val kezdődik, mert az első év kezdete az időszámításunk kezdőpontja.

Az évezred számításakor ezek szerint a pór nép ott követte el a hibát, hogy a tényleges időszámítási skála kezdetét a 0. év elejére tette, és ezért ünnepelte a világ egy kerek évvel korábban az ezredfordulót?

Nem okozott ez kis gubancot, amikor elkezdtek számítógépekkel időben előre-, vissza-számlálni egy eseményt? Itt ugyanis könnyű elszámolnia magát bárkinek.

Nem illik ide ugyan, de közvetve igen. Mi történt a hét napjainak sorszámozásával, amikor a naptárrendszert pontosították, és kimaradt nem kereken egy hét, hanem több nap? Ezért ugye az első évezred is hosszabb volt, mint a második! Van egy linked, ahol ezeket megtalálom egyben? Köszi: Imre

[astrohist]

Kedves Imre. Igen, új gondolom jól látod a kérdést. Ami a számítógép gubancát illeti: nem tudom, biztosan vannak erre beépített programok erre, mert nekem soha sem volt problémám az idők átszámításával, pedig többféle konvertáló rendszert is használok. Egyébként nem vagyok otthonos számítógép ügyekben.
A II. évezred, ill. a XVI. sz. valóban rövidebb volt. Ez azonban nem okoz gondot, mivel ritka eset, hogy történész valamely időponttól eltellt napokat számolja, ha mégis szüksége van erre, akkor a Julianus dátumot használja. Ami a heteket illeti: a hét napjait nem sorszámozzák, így hát nem lép fel gond.
Egyébként az a bizonyos dátum kiesés amúgy is zavaros dolog, mert az európai államok nem mindegyike tért át egyidejűleg a Gergely naptárra, a protestáns országok pl. csak némi hezitálás után fogadták el a római katolikus pápai intézkedést (az angolok pl. csak 1750-től). Ebből azután akad kavarodás, mert néha nem tudni, hogy egy mai életrajz egy 1583-1749 közt született ember évszámait melyik naptár szerint adják meg? (Pontos lexikonok mindkét időpont jelzést feltüntetik.) Szegény Ole Römert meg is vádolták titkos katolicizmussal, mert a protestáns Dániában keményen harcolt a Gergely-naptár mellett.
Az már 1900-ben, azután 2000-ben is vitát váltott ki, hogy az új évezredet a 0 végződésű, vagy az 1-el kezdődő évszámmal kezdjék? 1900-ban még a pápa is állást foglalt a kérdésbben. (De nem tudnám hirtelenjében megmondani, hogyan foglalt állást.)
Üdvözlettel: Lajos

[SzZoli]

"1900-ban még a pápa is állást foglalt a kérdésbben. (De nem tudnám hirtelenjében megmondani, hogyan foglalt állást.)"
Ami a 2000 előttött illeti, a gordiuszi csomót megoldandó a 2000-es évet szent évnek nyilvánította, valamikor a 2000 első negyedében levő dátumtól 2001 elejéig.

[Imre]

SzZoli! Szerintem a két dolognak, mármint az ezredfordulónak és a szent évnek nincs köze egymáshoz, tehát ezzel ugyan semmilyen gordiuszi csomót nem oldott meg a pápa, mert nem volt!

... Ami a heteket illeti: a hét napjait nem sorszámozzák, így hát nem lép fel gond.
Egyébként az a bizonyos dátum kiesés amúgy is zavaros dolog, .... Üdvözlettel: Lajos

Zavaros, azért is, mert a hét napjai szépen egymás után mindig ismétlődnek, tehát mi történt akkor, amikor betoldottak napokat a naptárrendszerünkbe? Nem volt 7-el osztható a betoldott napok száma, tehát mi történt a hét napjainak hetes ciklusával? Volt-e törés benne, vagy folytatódott a 7-es ciklus? Kaphatok egy linket, ahol ez hitelesen megtalálható? Az eddigi válaszokat is köszönve: Imre

[aPeti]

Már feltettem ezt a kérdést a fórumon, de lehet rossz helyen, és ehhez nem akarok új témát nyitni:

Úgy tudom a Mars forgásában "bólogatást", imbolygást végez 10-12 millió éves szakaszokban, mert nincs a Földéhez hasonló nagy tömegű holdja, amely szabályozná a mozgását. A Merkúr és Vénusz is csinál ilyen mozgást?

[csakb]

Úgy tudom a Mars forgásában "bólogatást", imbolygást végez 10-12 millió éves szakaszokban, mert nincs a Földéhez hasonló nagy tömegű holdja, amely szabályozná a mozgását. A Merkúr és Vénusz is csinál ilyen mozgást?

Numerikus modellezések szerint a Merkúr és a Vénusz forgástengelyének dőlése valószínűleg már elég jól stabilizálódott, köszönhetően a Nap árapály-hatásának. A Mars forgástengelyének dőlése (szintén modellezések alapján) kaotikusan változik 0 és 60 fok között, millió éves időskálán.

A Földdel kapcsolatban az az elterjedt nézet, hogy a Holdnak köszönhetően viszonylag stabil a forgástengely inklinációja, anélkül 0 és 85 fok között kaotikusan változna a Jupiter perturbációjának hatására. Ez a nézet egy 1993-ban közölt cikkre alapul (Laskar, J., Robutel, P., 1993. The chaotic obliquity of the planets, Nature, 361, 608), azóta viszont elég sokat fejlődtek a numerikus modellek és a számítástechnika is, és ez a cikk ráadásul a változások időskálájáról sem mond sokat.

Egy egészen friss vizsgálat szerint a Hold nélküli Föld forgástengelyének inklinációja 4 milliárd év alatt legfeljebb 10 és 50 fok között változna, de ezen belül egész hosszú, ~500 millió éves skálán csak 17 és 32 fok között. 4 milliárd évnél nagyobb időskálán előfordulhatnak 40 fokosnál nagyobb változások is, de ez már lényegtelen a földi élet szempontjából.

http://www.newscientist.com/article/mg2 ... -ours.html

http://www.sciencedirect.com/science/ar ... 3511004064


Hogy a Holdnak tényleg van-e jelentős szerepe a forgástengely stabilizálásában, az nyilván csak megfigyelési adatokból derülhetne ki. Kérdés, hogy ki fogja megfigyelni évmilliókon át. :)

[kulizoli]

Érdekes, milyen gyorsan fejlődik ez a terület, és hogy mekkorát tévedhetünk még a házunk táján is. 1993 nem volt olyan rég... Az akkori elmélet még ezt jósolta (A nulla előtt lövik le a Holdat):

kaoszfig2.jpg

A hatás jelentősnek látszik, de ha jobban megnézem, ez is benne van a 17 és 32 fok közötti tartományban.