Hol vannak ők? avagy egy ötlet a SETI kutatáshoz

[Mindenségvándora]

Sok éve napirenden van már a kérdés: Hol vannak ők? - mármint, hogy hol vannak a földönkívüli civilizációk? Miért nem találtunk még rájuk, illetve miért nem bukkantak ránk ők mindeddig?
A SETI-vel szorosabb összefüggésben pedig: Miért nem fedezték fel eddig a földön kívüli értelem megnyilvánulásait, vagyis miért nem találtak eddig idegen civilizációk által küldött rádió-jeleket, vagy a mi általunk küldött jelekre mért nem tapasztaltunk reagálást?

El kellene gondolkodni azon, hogy lehetséges, hogy az a helyzet, amiben mi elhelyezkedünk a Galaxisban, vagyis az a bizonyos, hozzávetőleg 30 000 fényévnyi távolság a Tejút központjától, szélesebb értelemben pedig: ez a mintegy 9 200 parsec-nyi sugarú kör a Galaxis központja körül, nagyobb jelentőséggel bír annál, sem hogy pusztán a Galaxis központi magja köré írható, adott sugarú kör mentén elhelyezkedő galaktikus térszegmensek összességeként lenne csak értelmezhető. Ezek a térszegmensek ugyanis a Tejút méreteit tekintve, igen közel esnek az ún. ko-rotációs körhöz, vagyis ahhoz a körhöz, melynek mentén elhelyezkedő galaktikus objektumok Galaxis központi magja körüli keringési sebessége megegyezik a Galaxis spirálkarjainak a Tejút magjától ugyanazon sugárirányú távolságban található szegmensei radiális sebességével.
Ennek kapcsán Stanislaw Lem egy hozzávetőleg negyedszázaddal ezelőtt írt művében azt a nézetét fejti ki, miszerint ebben - a Galaxis magjától mintegy 9 200 parsec-nyi távolságban körülírható - körben, pontosabban e nagyjából 18 400 parsec átmérővel "megrajzolható" körgyűrű alkotóitól számított, hozzávetőleg 200 fényév átmérőjű "tóruszban" helyezkedhetnek el az életre egyáltalán alkalmas naprendszerek a Galaxisban. Mi több, Lem szerint: értelmes civilizációkat hordozó bolygókra is csak ezen "tóruszon" belül bukkanhatunk!
Lehetséges tehát, hogy mindeddig azért nem bukkantunk értelmes civilizációkra a Galaxisban, mert maga a kutatási elv volt alapjaiban téves! Ha ugyanis Lem feltevése igaz, akkor rendkívüli módon lecsökken a kutatási és találati lehetőségünk... Szóval, mi össze-vissza küldözgettük (küldözgetjük) a jeleket a Galaxison belül, és csak az esetek nagyon kis hányadában irányulhatott jelek küldése a "tórusz" által behatárolt galaktikus térségek irányába; szűkebb értelemben pedig: a Naprendszer Galaxis központja körüli keringése közben elfoglalt helyzete szerinti előttes, valamint az evvel ellentétes, mögöttes irányokba, ill. a "tórusz" idézőjeles határfelületei által kijelölt térszegmensek irányába. Márpedig a továbbiakban talán ezen irányokba leszűkítve - ezen irányok felé célozva - kellene vizsgálódnunk, úgymond: hallgatóznunk.

Referencia: Galaktika (új Galaktika) III. évf. 1987./8.szám, 80. old.: Stanislaw Lem: "A katasztrófa-elv" c. írása.

[Imre]

Gondolod, hogy ez a mai kor legfontosabb problémája, amire érdemes milliárdokat költeni? Én nem így látom, de ez egy csöppet sem befolyásolja azokat, akik valamely okból a pénzüket erre, és nem valamely sokkal égetőbb probléma megoldására akarják költeni! Ha viszont arra gondolok, hogy a fegyvergyártás helyett mennyivel nemesebb lenne ez a cél, akkor én is inkább erre adnám az adóm azon részét, amit mondjuk az elöbb említett célra költenek, habár akkor inkább a rászorulók megsegítése lenne fontosabb. A seti kutatásra költött pénzből hány lakást, kórházat, iskolát lehetett volna felépíteni egy-egy földrengés, vagy más katasztrófa súlytotta területen? Nem arra kellene, kellett volna inkább elkölteni, illetve tartalék alapot képezni belőle? Persze témának nem rosz ide, de vajon mennyi haszna lesz ebből a katasztrófa súlytott területeken még mindig lakás, kórház, iskola, tiszta ivóvíz, és energiaellátás nélül élőknek?

Gondolod, hogy ha egy 100 fényévre lévő bolygón felfedeznénk egy esetleg nálunk fejletteb civilizációt, akkor azok azonnal segítenének? Egyáltalán mikor érnének ide? Lehet, hogy addigra vége itt az emberi életnek, mert sikerül kipusztítani magunkat! Erre sokkal több esélyt látok a közeljövőben, mint az élet, vagy az értelmes lények megtalálására abban a 200 fényévnyi tóruszban, ha ugyan ilyen kis helyen egyáltalán van valószínűsége bármilyen másfajta élet lehetőségének! Szerintem erre pénzt költeni őrültség! Le is álltak vele.

[meunier]

Csak részben értek egyet. Tudományra költeni pénzt egyáltalán nem tartom feleslegesnek. Inkább költsünk tudományra, mint tömegpusztító fegyverekre, háborúkra stb. A SETI is tudomány része és egyáltalán nem került sokba. Főleg, mert nagyrészt magáncégek finanszírozzák Főnix néven.
Egy repülőgéphordozó-anyahajó árából mennyi házat is lehetne felépíteni a katasztrófasújtotta térségben?
A bankok megsegítésére utalt több tízmillárd euróból hány családot is lehetne kirángatni a sz@rból?
A tök felesleges debreceni focistadion felépítésére utalandó 14 milliárd forintból hány kórházat lehetne fenntartani?

Stanislaw Lem által felvetett probléma szerintem meg már túlhaladott. Keresztúri Ákost hallgatva Tarjánban, illetve olvasva a könyvét (Asztrobiológia) bebizonyosodott számomra, hogy élet bárhol előfordulhat, ahol egy picike esélye is van a létrejöttének.

Ajánlott irodalom még: Almár Iván: A SETI szépsége.

[csakb]

Ha már a demagógiánál tartunk, akkor tessék a sportstadionokat, alapítványi tőkéket, emlékműveket, színházakat, ilyen-olyan díjakat, agrártámogatást, bankmentő alapokat is lélegeztető- és víztisztító gépekbe konvertálni! :(

[Kukac]

Gondolod, hogy ez a mai kor legfontosabb problémája, amire érdemes milliárdokat költeni? Én nem így látom, de ez egy csöppet sem befolyásolja azokat, akik valamely okból a pénzüket erre, és nem valamely sokkal égetőbb probléma megoldására akarják költeni! Ha viszont arra gondolok, hogy a fegyvergyártás helyett mennyivel nemesebb lenne ez a cél, akkor én is inkább erre adnám az adóm azon részét, amit mondjuk az elöbb említett célra költenek, habár akkor inkább a rászorulók megsegítése lenne fontosabb. A seti kutatásra költött pénzből hány lakást, kórházat, iskolát lehetett volna felépíteni egy-egy földrengés, vagy más katasztrófa súlytotta területen? Nem arra kellene, kellett volna inkább elkölteni, illetve tartalék alapot képezni belőle? Persze témának nem rosz ide, de vajon mennyi haszna lesz ebből a katasztrófa súlytott területeken még mindig lakás, kórház, iskola, tiszta ivóvíz, és energiaellátás nélül élőknek?

Gondolod, hogy ha egy 100 fényévre lévő bolygón felfedeznénk egy esetleg nálunk fejletteb civilizációt, akkor azok azonnal segítenének? Egyáltalán mikor érnének ide? Lehet, hogy addigra vége itt az emberi életnek, mert sikerül kipusztítani magunkat! Erre sokkal több esélyt látok a közeljövőben, mint az élet, vagy az értelmes lények megtalálására abban a 200 fényévnyi tóruszban, ha ugyan ilyen kis helyen egyáltalán van valószínűsége bármilyen másfajta élet lehetőségének! Szerintem erre pénzt költeni őrültség! Le is álltak vele.

Imre, nem vagy te véletlenül politikus? Ők szoktak ilyen elképesztően szélsőséges nézeteket vallani.
Gondolj bele, hogy ilyen alapon a teljes CERN egy felesleges pénzpazarlás! Nem beszélve a WIMP kutatásról.
Biztos, hogy nincs helye egy magánpénzből finanszírozott, még ha teljesen kilátástalannak is tűnő, de tudományos kísérletnek ezen a bolygón?

[Konkrét]

Biztos, hogy nincs helye egy magánpénzből finanszírozott, még ha teljesen kilátástalannak is tűnő, de tudományos kísérletnek ezen a bolygón?

Szerintem nem kilátástalan. Az élet létrejöttének feltételei már csak a mi naprendszerünben is legalább 2-3 helyen adottak, vagy azok voltak. (Mars, Europa) Pár évtizede még arról mentek viták, vajon lehet e máshol is bolygórendszer, mostanában pedig 1-2 db űrtávcsővel meg random ég-szektorok kutatásával tucatnyi adagokat találnak egyszerre, holott ez a fajta kutatás nemrég indult. Már nem csak az óriásbolygókat fedezik fel (amelyeknek akár nagyméretű holdjaik is lehetnek vízzel) , hanem kőbolygókat is. Azt feltételezni hogy máshol nincs élet , mert kevés rá az esély elég felelőtlenség, tekintve hogy mi is itt vagyunk..valahogy. A távolság pedig másoknak nem biztos hogy akkora akadály mint nekünk. Ha tegyük fel képesek kb. fénysebességen utazni (nekünk 70 év se kellett hogy a drótozott papírsárkányból Eagle has landed legyen) akkor már az se nagy kunszt h "tartósitsák" magukat, feltéve h ők is ilyen rövid ideig élnek mint mi), szóval a 100 fényév sem akadály. Azonban csak azon a gömbön belül is hány csillag és bolygó lehet? Ha a tudományos alapon létrejött életben hiszünk, -márpedig szerintem a fórumozók többsége abban hisz- inkább az lenne furcsa feltételezés hogy "szerintetek előfordul hogy máshol nincs élet?" Lehet hogy pénzkidobás, de kevesebbet veszt rajta az emberiség, mint amekkorát nyerhet.

[SzZoli]

Mennyit költöttetek Ti is optikára, mechanikára !
Tessék eladni azonnal mind, és az árukkal a szegényeket támogatni!

Ja, a csillagdákba hajléktalanokat beszállásolni! Itt a tél!

[Imre]

Tegyük fel, hogy nagyon gazdag cégtulajdonos vagy, mindened van, és van több felesleges 20 ezresed.

Egymás mellett áll a sok persely, SETI kutatás, rákbeteg gyerekek gyógyítása, katasztrófa sulytottak segítése, hadiipar fejlesztése, tiszta ivóvíz mindenkinek, éhezők megsegítése, kórházak fenntartása, sportpálya építés, űrkutatás, gyógyszerfejlesztés, bankok konszolidálása, színészek jutalmazása, pedagógusok fizetésemelése, dolgozóid jutalmazása, az ország adóságának törlesztése ...

Melyik perselybe dobnád az első, a második, a harmadik ... adományra szánt 20 rongyot?

[sq]

én arra adnám az összeset, ami hosszú távon a legtöbb közvetett hasznot hozza: a pedagógusok fizetésemelésére. mert ha gondtalan a pedagógus, akkor lelkes és van energiája pluszprojektekre a gyerekekkel. és ebből lesznek a rákkutatók, csillagászok, jólmenő vállalkozók akik majd segíthetnek a hajléktalanokon, stb. (illetve b opcióként állatmenhelyeknek adnám. mert az állatok nem tudnak segíteni magukon. az emberek tudnak. ha tettekkel nem is, van szájuk.)

[Kukac]

én arra adnám az összeset, ami hosszú távon a legtöbb közvetett hasznot hozza: a pedagógusok fizetésemelésére. mert ha gondtalan a pedagógus, akkor lelkes és van energiája pluszprojektekre a gyerekekkel. és ebből lesznek a rákkutatók, csillagászok, jólmenő vállalkozók akik majd segíthetnek a hajléktalanokon, stb. (illetve b opcióként állatmenhelyeknek adnám. mert az állatok nem tudnak segíteni magukon. az emberek tudnak. ha tettekkel nem is, van szájuk.)

Belgór, sajnos ez a legrosszabb választás, mert ezt már tankönyvekben leírták, hogy az egyszeri fizetésemelés SEMMIT nem változtat hosszútávon. A rossz tanárok többsége nem az alacsony fizetés miatt szar, vagy a magas fizetésse miatt jó egy pedagógus. Egyébként meg nem csak a tanárok fizetése alacsony országunkban, hanem mindenkié, mivel a kapitalista hatalmak a volt KGST országokat "olcsó erőforrás" kategóroába sorolták, és amíg ebből nem mászunk ki, addig se az orvosok, e a tanárok, se a rendőrök, se senki nem fog tisztességes pénzt kapni. Mert a minimálbér a negyede a német minimálbérnek. Miért is!?

Én minden pénzemet tudományos kutatásba tenném. Ennek van egyedül hosszú távú hatása a felsoroltak közül, és talán ez húzhat ki minket a pácból. Az összes többi kategória, csak tűzotlás, tüneti kezelés. Semmit nem mond a gyökérokokról, azok preventív megszüntetéséről. Rákbeteg kezelése helyett rákkutatás, pénzosztás helyett olyan nukleáris fizikai alapkutatások, amik eljuttatnak minket az olcsó és tiszta energiához. Ez az út vezet valahová egyedül.