Hol vannak ők? avagy egy ötlet a SETI kutatáshoz

[Dlajos]

Nem arról van szó, hogy épeszű ember megkérdőjelezi a SETI munkájának a fontosságát, hanem arról, hogy sokan nem hiszik el azt az állításukat, hogy, sajnos, még nem találtak senkit...
"Szigorúan titkos" dolgok kerülnek napvilágra minden nap. Jegyzőkönyvek, kilopott film részletek, újabb és újabb szemtanúk, stb...
A kutatások fontosságát próbálja leminősíteni a hozzájuk kapcsolódó kitalációk sokasága.
Pl. A Gugliban a "Roswell" címszóra 49.600.000 találat van, mert szuper titkos...
Arról van szó, hogy:

Most egy „igaz” történet következik, egy rádióamatőr barátom rögzítette az alábbi beszélgetést.

„ - Helló főnök, a csillagcirkáló megközelítette a Föld nevű bolygót. Mi legyen?
- Ok! Látom, leszállunk, szeretném kinyújtani a lábamat egy kicsit. пошел на хуй!
- Mi legyen, leküldjek pár szondát előbb, elemezni a légkört, felderíteni a leszálló helyet..?
- Nem kell! Mi kemény csávók vagyunk, ha nekik jó a légkör, akkor nekünk is az lesz, beszívjuk és kész! Siktir!!!
- Itt a navigátor! Már látom a Nazca vonalakat! Melyik kifutóra szálljunk le?
- Várjá' má'! Herr von Daniken piramisokról is beszélt...Scheiße!!! De az meg máshol van, más földrészen... Fick dich!
- Váljunk ketté főnök?
- 你他妈的!!!
- Főnök, itt MZ/X. Amíg tanakodtok én elugranék Roswell-be dobnék egy kis plutónium virágot a rokonok sírjára.
- Jó elmehetsz, de visszafelé szólj a haveroknak a Bermuda háromszögbe, hogy az óriás cápa most már kétszer annyi repülőt harapjon ketté mint eddig. Ha nem teljesül a terv, ki kell rúgni valakit. Fuck you!
- Vettem!
- Itt a navigátor! Akkor most hova szálljak le?
- Hááát Maja testvíreink hun a rákban vannak? Vaffanculo...
- Maják már nincsenek, de él még pár dakota, nekik vannak magyar testvéreik akik még akkor sem szálnak le a lóról ha kilövik alóluk. Pedig a Vezírük mindig azt mondja!
- Menjünk oda! Vazze!
- Főnök, itt MZ/X, a cápa azt üzeni, hogy az új Airbus akkora, hogy ő sem tudja átharapni!
- Basszus, ez tök ciki! Húzzunk innen a francba. Majd nekik irányítjuk a Niribut! Va te faire foutre!
- Főnök, itt a doki beszél! KGBéla megint olyan sok csattogó maszlagot szívott, hogy bekrepált. Mi legyen vele?
- Egy kapszulában dobjuk le a Földre, hogy a sok szkeptikus befogja végre a pofáját ott lent... Hogy azt a ritkán csinos, jó kú...”
Itt az adás megszakadt...
Üdv,
L.

[makk2]

Makk Marci!

Nem próbáltál még sci-fi-t írni?

Szerintem egész jól menne...

Gratulálok az összeesküvés-elméletedhez, még akár igaz is lehetne!

Köszi szépen Volt már kedvem hozzá, de letettem róla...

MM

[Teafil]

Ha esetleg nem csak a fantáziálás a fórum témája, nekem a következők jutottak eszembe a SETI kutatásról:
1.) A jelenleg használt rádióhullámos módszer nagy távolságokon nem hatékony.
Ezzel az emberiség szembesül máris, s a távolságokkal csak növekszenek a problémák.
Feltéve, hogy tőlünk fejlettebbek is beleütköztek ebbe és esetleg megoldást is találtak rá, a kommunikációjuk nem kompatibilis a rádió hullámokkal.
Tehát a SETI csak egy hasonló szinten lévő civilizáció jeleit lenne képes venni, abból az idő szakból, amíg nem találtak jobbat, de a választ már valószínű nem lennének képesek fogni.

2.) A Földi történelmi tapasztalat alapján (a fejletlenebb számára) nem szerencsés találkozni egy fejlettebb civilizációval.
Ha ezt a tőlünk fejlettebbek is így tudják (s mindenkitől lehet fejlettebb), akkor direkt hallgatnak.

3.) Ami jelet sugároznak azt nem szórva, hanem irányítva teszik, így jóval kevesebb az energia veszteség.

Ez alapján foghat-e jeleket a SETI?

[Sanci]

Sziasztok!

Én olyanról hallottam, hogy kísérleteznek a világűrbe telepíthető lézeres jeladókkal és vevőkkel. A lézer nagyon sok információt képes egyszerre továbbítani. Irányítható, ami folytán az energianyaláb egyben marad és a távolság növekedésével nem gyengül, mint a rádiójelek.

Csillagos eget!

[Dlajos]

Szerintem ez nem jelentős különbség! Ha tetszik, ha nem, csak fénysebességgel tudunk jeleket küldeni.
Szerintem sokkal jobban felhívta magára a figyelmet az emberiség, a sok atombomba robbantással...
Ezeket a "jeleket" a nálunk fejlettebb civilizációk is értik, a fejletlenebbeknek pedig tök mindegy.
Kutatni pedig kell...
Üdv,
L.

[Sárki]

Én olyanról hallottam, hogy kísérleteznek a világűrbe telepíthető lézeres jeladókkal és vevőkkel. A lézer nagyon sok információt képes egyszerre továbbítani. Irányítható, ami folytán az energianyaláb egyben marad és a távolság növekedésével nem gyengül, mint a rádiójelek.

Csillagos eget![/quote]

De hova irányítjuk? Nincs potenciális lehetőség, ráadásul ha van is, max. 25-30 fényévnyire kell lennie ahhoz, hogy a mi életünkben választ reméljünk. Ráadásul még a lehetséges fajok sem biztos, hogy tudnak rólunk, hiszen az első egyértelműen mesterséges eredetű jeleink még 100 fényévre sem járnak. És ugye az se biztos, hogy egymás bolygóit és jeleit potenciális lehetőségnek tekintenénk és akként kezelnénk.

[makk2]

Na most a SETI-ről a véleményem. De komolyan. A SETI fontos. Egy földönkívüli civilizációval felvenni a kapcsolatot (csupán annyi, hogy: - "Itt vagyok!" - "Én is!" ) már önmagában hatalmas történelmi jeletőségű dolog, amit úgy várok már, mint idős nénike az alacsony padlós buszt a kánikulában. Egy ilyen hatalmas horderejű dolog, ami bizony marha nagy teljesítmény egy antennának, és egy hatalmas ugrás az emberiségnek, igenis pénzt kíván.
Ugyanakkor elég elkeserítő az, hogy eddig csak arra jutottunk, hogy: - "Itt vagyok! Itt vagyok! Halló, itt vagyok! Te ott vagy? Halló..." És válaszul csak természeti jelenségek, meg hangyaháború jött. Hát, nem csodálom, ha a lelkesedés zuhanórepülésben bukik alá, akár csak az anyagi támogatás.
Szóval az érem két oldala.
És amit én gondolok: És ha nincs pénz, akkor mi van? Az, hogy akkor olcsóból ordítjuk tovább, hogy "Itt vagyok!" Majd annál nagyobb mérnöki bravúr lesz, ha egyszer válasz jön. Vagy egyáltalán: Valaki más hallózása.
Ugyanakkor nem hiszem, hogy érdemes olyan dolgokon agyalni, hogy mi lesz akkor, ha támadni fognak, meg mi lesz akkor, ha barátkozni. Ha nem próbáljuk ki, úgyse tudjuk meg.
És ami főképp nagyon érdekel engem, az az, hogy képesek vagyunk elemezni egy exobolygó légkörét. Ez utalhat életre. Nem intelligens? Nem baj. A két évvel ezelőtti szomszédaim sem voltak azok. De Élet. És már-már kézzelfogható. Persze a spektroszkópiára rá kell gyúrni.

Ha a Kolompos nem fedezi fel Amerikát... vajon mennyi idő alatt jutottak volna el az inkák a rádiózásig? Ezer év, kétezer? Ehhez képest SETI-szerű próbálkozások kb. 50 éve vannak. Ez alapján egy velünk teljesen azonos fajú, illetve a kőkorszakot kb. ugyanakkor átlépett civilizációval, a saját bolygónk túloldalán, a kapcsolatfelvétel esélye kb 1:40.

A másik bökit ott látom, hogy az exobolygók felfedezése nem sok jót jelentett. A legkisebb exobolygó mérete is sokszorosa a Földnek. Még a legföldszerűbb exobolygó, gliese valahányadik bolygója, is kb. Uránusz méretű, és tidal lockban van a csillagához képest.

Márpedig tidal lockolt bolygónál nincs periodikus gerjesztés, tehát nincs élet. A helyzet az, hogy normális élethez Naphoz hasonló csillag körül kell Földhöz hasonló bolygónak, lehetőleg 1 közeli holddal, együtt keringeni. Ilyen bolygót viszont eddig nem találtak. Azért nem, mert a távcsövek gyengék voltak hozzá.

Találhattak volna, csak nem 4 méteres távcsövet kéne építeni, hanem mondjuk 40 métereset. Vagy 400 métereset. Nem lehet felvinni? Istenem, hát vigyék fel darabokban, aztán majd összeszerelik odafönt az űrhajósok. Mert hát egy ilyen távcsövet az ISS-en kéne összerakni, magától értetődően. Sőt, már a Hubble-t se űrsiklóval kellett volna szerelgetni, hanem szépen odatolni az ISS-hez. Lehetne szerelgetni az örökkévalóságig.

De hát az ISS-t lezuhintják 8 év múlva, az űrsiklónak már rég kampec, a Hubble-t szintén lezuhintják, a Webb űrteleszkóp valahogy az istennek sem akar felépülni, és magától értetődően fel sem merült soha, soha, de soha valami Hubble-t ISS-hez toló manőver. Tudom, hogy 2-3 km/s deltaV lenne az igénye, de akkor is meg lehetne csinálni egy szojuzzal vagy VASIMR-ral.

Ja, és SETI-re se higyjétek, hogy 50 év múlva több pénz lesz rá, mint ma van. Azt kéne megérteni, hogy ez nem egy 20 éves projekt lesz. A SETI egy olyan projekt, hogy talán 5000 éven át kell majd lövöldözni a rádiójeleket az űrbe, és esélyes, hogy úgy se fog visszajönni semmi válasz.

Apropó, VASIMR: csodálom, hogy ezt a projektet még nem nyírták ki, én nem is értem, mi folyik. Néha, az igazán lenyűgöző projektek egy kis százalékát valamiért nem lövik le időben. Így lehetett űrrepülőgép, ISS, és így lesz VASIMR is. Talán 50 év múlva majd egy SSTO-t sem lőnek majd le időben.

[Rigel]

A másik bökit ott látom, hogy az exobolygók felfedezése nem sok jót jelentett. A legkisebb exobolygó mérete is sokszorosa a Földnek. Még a legföldszerűbb exobolygó, gliese valahányadik bolygója, is kb. Uránusz méretű, és tidal lockban van a csillagához képest.

A Kepler Űrtávcsövet szerintem éppen ezért küldték fel. Fixen kifeckézték egy adott irányba, és éveken keresztül nézni fogja a csillagok bolygófedéseit.

Itt van a problémád veleje. A Föld ugyebár egy éves keringésű? Természetesen csillagja válogatja, hogy a Goldilocks-zónában éppen mennyi a keringési idő, de azt azért látatlanban kijelenthetjük, hogy három napnál általában több. Eddig csupán azokat az exobolygókat sikerült megtalálni, amik záros határidőn belül (max egy-két hét) ismételten produkálni tudták a megfigyelhető jelenséget, legyen az bolygófedés, mikrolencse vagy doppleres rángatása a csillagnak. Amik viszont ilyen rövid keringési idejűek, azok eleve a csillagjukhoz közeli, és emiatt kötött keringésű bolygók lesznek.
Mennyi az esélye felfedezni egy exobolygót, ha 473 naponkét halad el (szerencsés helyzetű keringési sík!) a csillaga előtt? Azt hiszem, a nulla erős felülbecslése az esélyeknek. Ebben segíthet a Kepler Űrtávcső, hiszen eleve hosszú vizsgálatra szánták, és nem kell másnap átadni egy másik kutatócsoportnak egy másik célú használatra. Van lehetőség az igazán hosszú keringési idejű bolygók megtalálására is, mert eddig ezekre nem sok esélyünk volt.

[makk2]

A Föld 30km/s-mal megy a Naphoz képest. Ez annyit jelent, hogy a nála 360ezerszer nagyobb Nap mozgása évente 16 cm/s-nyit változik a Föld miatt. Még ha lenne is olyan jó spektrométer, ami ezt ki tudja mutatni dopplerrel, a Nap légkörében a saját mozgások ennél nyilvánvalóan sok nagyságrenddel erősebbek.

Esetleg amit még lehetne csinálni, az a Föld infravörös sugárzásának a detektálása. Ezzel az a gond, hogy a Föld abszolút hőmérséklete 20-szor kisebb a Napénál (kb. 6000K helyett kb. 300K), tehát felületre eső hősugárzása kb. 160000-szer kisebb. Sugara pedig 110-szere a Földének. Tehát a Föld hősugárzása összesen 20^4*110^2, azaz kb. 2milliárdszor kisebb, mint a Napé.

Földméretű fedési exobolygót ki lehetne mutatni, csak hát ugye ez nem mutatja meg az összeset, csak egy hajszálnyi keveset.

Ezek alapján én úgy vélem, hogy egy Nap-szerű csillag körül, kb. 1 AU távolságra, kb. föld-szerű exobolygók kimutatása lényegében lehetetlen, még a következő távcsőgenerációval is.

[SzZoli]

>>Azután leleplezték: kiderült, hogy libazsíros vatta volt "a túlvilági megtestesült anyag".<<
Pfuj. Én a libazsírt libamájjal szeretem.