Csillagváros.Hu

csakb írta:

jkovacs írta:Ez már valami!

Hát igen, amikor a férfiak még igazi férfiak voltak!

Most akkor a galaxisok le, vagy felgombolyodás irányába forognak?

pasnaat írta:Most akkor a galaxisok le, vagy felgombolyodás irányába forognak?

Általában felgombolyodó irányba, de vannak kivételek. :)
Pl. az NGC 4622 állítólag pont ilyen.

http://www.newscientist.com/article/dn1 ... tions.html

Vagy pl. az M64 külső régióiban a csillagközi anyag pont ellenkező irányba mozog, mint a belső régiók gázanyaga és csillagai.

pasnaat írta:Most akkor a galaxisok le, vagy felgombolyodás irányába forognak?

Mint Balázs írta, ez nem egyértelmű kérdés, van ilyen is, olyan is.
Ehhez csatlakozik egy olyan dolog is, hogy a spirálkar sebessége ("pattern speed"), amit szintén lehetne diszkutálni és nem könnyű meghatározni. Azaz hogy maga a spirálkar mintázata mennyi idő alatt megy körbe. Emlékeim szerint nagyon kevés galaxisra létezik bármilyen állítás erről.

Ksl

Akkor én azt kérdezném meg, hogy az a kijelentés, hogy a galaxis középpontjához közel lévő objektumok lassabbak mint azok, amik távolabb vannak, azt pontosan hogy kell érteni? Mi kisebb és mi nagyobb?
A szögsebességük, vagy a sebességvektoruk, esetleg a vektor valamelyik komponense?

Azért kérdem, mert ha általánosságban a távolabbi objektumok gyorsabban "forognak",
akkor ott mindig legombolyodás lesz. Felgombolyodáshoz a magnak gyorsabbnak kell lennie, mint a karoknak. Vagy ezt rosszul látom?

Kukac írta:Akkor én azt kérdezném meg, hogy az a kijelentés, hogy a galaxis középpontjához közel lévő objektumok lassabbak mint azok, amik távolabb vannak, azt pontosan hogy kell érteni? Mi kisebb és mi nagyobb?
A szögsebességük, vagy a sebességvektoruk, esetleg a vektor valamelyik komponense?

Az ábra, azaz a sebesség sugárfüggése megtalálható itt:

http://en.wikipedia.org/wiki/Galaxy_rotation_curve

Kukac írta:Azért kérdem, mert ha általánosságban a távolabbi objektumok gyorsabban "forognak",
akkor ott mindig legombolyodás lesz. Felgombolyodáshoz a magnak gyorsabbnak kell lennie, mint a karoknak. Vagy ezt rosszul látom?

Nincs sem fel-, sem legombolyodás! A karok stacionárius képződmények, állandó szögsebességgel forognak. Az idézett sebességeloszlási görbe az egyes csillagokra vonatkozik. A karokat nem mindig ugyanazok a csillagok alkotják! Ahol a csillag mozgása gyorsabb, mint a kar szögsebességéből adódó helyi kerületi sebesség, ott a csillag utoléri a kart, egy ideig benne tartózkodik (kicsit lelassulva a potenciálgödörben), aztán előre mozogva elhagyja. Ahol viszont a csillag a lassúbb, ott a kar éri utol a csillagot, és az hátrafelé lép ki a karból. Közben van egy keskeny tartomány, ahol a csillagok keringési szögsebessége megegyezik a kar szögsebességével, ez a korotációs zóna, itt a csillagok tartósan a karban maradhatnak, hacsak egy perturbáció ki nem löki őket onnan. A kar tehát nem állandó képződmény, hanem egy állandó szögsebességgel haladó sűrűséghullám, körbejáró "hanghullám". A karokon kívül is vannak csillagok, de a sűrűséghullámban nagy a csillagkeletkezési ráta, ezért a kigyulladó csillagok, mint a neonreklám, vagy az óceán hullámjának tajtékos teteje, messzire látszóan kivilágítják a kart.

dgy

Imádom az ilyen jól összerakott válaszokat! Ábrával, grafikonnal, érthetően.

Köszönöm Gyula!

dgy írta:A karok stacionárius képződmények, állandó szögsebességgel forognak. Az idézett sebességeloszlási görbe az egyes csillagokra vonatkozik. A karokat nem mindig ugyanazok a csillagok alkotják!

Mozgás szempontjából érthető, de mi a különbség a karban tartózkodó és a karból kikerült csillag működése között?
A karban erősebb a sugárzása?

Teafil írta:

dgy írta:A karok stacionárius képződmények, állandó szögsebességgel forognak. Az idézett sebességeloszlási görbe az egyes csillagokra vonatkozik. A karokat nem mindig ugyanazok a csillagok alkotják!

Mozgás szempontjából érthető, de mi a különbség a karban tartózkodó és a karból kikerült csillag működése között?
A karban erősebb a sugárzása?

A karok gyakorlatilag sűrűséghullám maximumok, amiknek a mentén a csillagközi anyagban beindul a csillagkeletkezés (mivel a hullám összenyomja kissé a csillagközi matériát). Ez ugye sok fiatal, fényes csillagot generál, amitől az így kirajzolódó karok fényesebbek a környezetüknél.

Mozgás szempontjából érthető, de mi a különbség a karban tartózkodó és a karból kikerült csillag működése között? A karban erősebb a sugárzása?

A karban nagyobb a csillagsűrűség, több az érdekes esemény, megközelítés, egymás perturbálása, kilökése a pályáról és hasonló nyalánkságok. A csillag áthaladhat egy gáz- vagy porfelhőn, ezzel felfrissítheti saját porkorongját, vagy akár el is vesztheti egy balul sikerült randevú során. Elérheti egy közeli szupernova sugárzása, mutációkat váltva ki a csillag bolygóján tenyésző élőlények szervezetében stb. Egyszóval a csillag a spirálkarban olyan, mint a vidéki gyerek a nagyvárosban: hirtelen nagyon sok minden történhet vele.

De ami sokkal fontosabb: a karba nem csak kész csillagok jutnak el, hanem csillag előtti anyagot tartalmazó (vagy éppen korábban felrobbant csillagok maradékával szennyezett) gáz- és porfelhők is. Ezeket a karokon kívüli térségnél nagyobb sűrűség, a közeli szomszédok, egyáltalán maga a kar, azaz a galaktikus sűrítőhullám összehúzódásra készteti, kiváltva az intenzív csillagképződést. A legnagyobb tömegű fiatal csillagok még azelőtt szupernovává válnak, mielőtt elhagynák a kart, ezzel újabb lokális sűrítőhullámot indítanak el, és további csillagképződést indukálnak. Nem az egyes csillagok sugárzása nő meg a karban tartózkodás során, hanem sok új csillag képződik. A kar azért világít és látszik messziről is, mert sok benne a fiatal, fényes csillag, hirdetve, hogy buli van a diszkóban

dgy