Miért, ki szerint értelmetlen foglalkozni az első másodperccel? És még ha az is, még mindig jobb, mint ha fegyvereket gyártanánk ebből a pénzből. Mondjuk jelenlegi ismereteim szerint a mai fizikával nem lehet leírni, hogy mi történt "ott", de a törekvés tetten érhető, szóval ez a problémakör véges határidőn belül megtörténik szerintem.
A térrel kapcsolatos kérdésed meg azt hiszem a fórumon olvasottak alapján, hogy értelmetlen. A tér eleve nem egy általunk ismert anyag és amennyit felfogtam a leírtakból, még csak nem is három dimenziós, tehát a szokásos módszerekkel (hossz, vastagság stb.) nem lehet leírni.
A Nagy Bumm elmelet kerdojelei.
Re: A Nagy Bumm elmelet kerdojelei.
A Tudastar/Kozmologia "Az osrobbanas modell es bizonyitekai" cimu leiras alapjan A Nagy Bummot kovette a sugarzasi korszak, amelynek soran nagy energiaju sugarzas toltotte be a teret.
Az osrobbanas egyik fo bizonyitekanak tekintik a kozmikus hattersugarzast, amely nem mas, mint a Nagy Bumm utani felfuvodast koveto nagyenergiaju sugarzas maradeka, melynek a kezdeti nagyon rovid hullamhossza, a ter tagulasa kovetkezteben atlagosan mara minegy 1,8 mm-re nott.
A sugarzasi korszakban, tehat veluk egyidoben, keletkeztek az elemi reszecskek, tobbek kozott az elektronok. Szamomra nem vilagos, hogy ha a ter tagulasa kovetkezteben a nagyenergiaju rovid hullamhosszu sugarak mara atlagosan mintegy 1,8 mm-re nottek, miert nem nott meg aranyosan az elektronok hullamhossza? Vagy az elektronok korabeli hullamhossza egy kis toredeke lett volna a mainak?
De nemcsak az elektronok hullamhosszanak novekedese a problema.
Mara a csillagaszati tavcsovek a 12 milliard fenyev tavolsagban levo csillagrendszereket is lathatova teszik.
Ha elfogadjuk a Nagy Bumm 13,7 milliard evvel ezelotti keletkezeset, akkor ezek a csillagrendszerek kevesebb mint 2 milliard evvel a Nagy Bumm utan jottek letre.
A hattersugarzas a sugarzasi korszak soran keletkezett, tehat a felfuvodas utan, igy a hullamhosszuknak a novekedese a felfuvodas utani ter tagulasaval aranyos.
A felfuvodas utani ter tagulasat kozel egyenletesnek veve, (a jelenlegi iras szempontjabol az elteresben mutatkozo ingadozasok nem befolyasoljak szamottevoen az ertekeket) a 12 milliard fenyev tavolsagbol erkezo sugarzas hullamhosszanak novekedese (voroseltolodasa) miert marad el messze a hattersugarzas hullamhosszanak novekedesetol, holott aranyosnak veve a tagulast az elteresnek 1,7/13,7*100=12,4, azaz mintegy 12-13%-al kellene csak a hattersugarzas hullamhossz novekedesenel kisebbnek lennie.
Az elteres szazaleka azonban ennek a sokszorosa.
(A valosagos szazalekhoz ismerni kellene a hattersugarzasnak a sugarzasi korszakban meglevo hullamhosszat.)
Az osrobbanas egyik fo bizonyitekanak tekintik a kozmikus hattersugarzast, amely nem mas, mint a Nagy Bumm utani felfuvodast koveto nagyenergiaju sugarzas maradeka, melynek a kezdeti nagyon rovid hullamhossza, a ter tagulasa kovetkezteben atlagosan mara minegy 1,8 mm-re nott.
A sugarzasi korszakban, tehat veluk egyidoben, keletkeztek az elemi reszecskek, tobbek kozott az elektronok. Szamomra nem vilagos, hogy ha a ter tagulasa kovetkezteben a nagyenergiaju rovid hullamhosszu sugarak mara atlagosan mintegy 1,8 mm-re nottek, miert nem nott meg aranyosan az elektronok hullamhossza? Vagy az elektronok korabeli hullamhossza egy kis toredeke lett volna a mainak?
De nemcsak az elektronok hullamhosszanak novekedese a problema.
Mara a csillagaszati tavcsovek a 12 milliard fenyev tavolsagban levo csillagrendszereket is lathatova teszik.
Ha elfogadjuk a Nagy Bumm 13,7 milliard evvel ezelotti keletkezeset, akkor ezek a csillagrendszerek kevesebb mint 2 milliard evvel a Nagy Bumm utan jottek letre.
A hattersugarzas a sugarzasi korszak soran keletkezett, tehat a felfuvodas utan, igy a hullamhosszuknak a novekedese a felfuvodas utani ter tagulasaval aranyos.
A felfuvodas utani ter tagulasat kozel egyenletesnek veve, (a jelenlegi iras szempontjabol az elteresben mutatkozo ingadozasok nem befolyasoljak szamottevoen az ertekeket) a 12 milliard fenyev tavolsagbol erkezo sugarzas hullamhosszanak novekedese (voroseltolodasa) miert marad el messze a hattersugarzas hullamhosszanak novekedesetol, holott aranyosnak veve a tagulast az elteresnek 1,7/13,7*100=12,4, azaz mintegy 12-13%-al kellene csak a hattersugarzas hullamhossz novekedesenel kisebbnek lennie.
Az elteres szazaleka azonban ennek a sokszorosa.
(A valosagos szazalekhoz ismerni kellene a hattersugarzasnak a sugarzasi korszakban meglevo hullamhosszat.)
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára korei 2012.01.10. 13:49-kor.
Re: A Nagy Bumm elmelet kerdojelei.
Gyurka46 írta:A Dávid Gyulához kapcsolódó témákban leírtam egy csomó szempontot (51. oldal vége), amiben az ősrobbanással kapcsolatos ellentmondásokat soroltam fel.
Nem tudom, hogy idoszeru-e meg szamodra:
Az interneten boklaszva a kovetkezo leirasra bukkantam:
http://astro.u-szeged.hu/ismeret/szuperno/szuperno.html
Szupernóva-kozmológia
alcim alatt megtalalod (a lap kozepe tajan) azt a leirast, amely azt bizonyitja, hogy a voroseltolodas valoban a tagulas eredmenye.
Re: A Nagy Bumm elmelet kerdojelei.
Kedves Feri, idézek a cikkből:
„Erre a mérésre három lehetséges magyarázat van:
1.) a csillagközi por okozta abszorpciót mégis helytelenül vették figyelembe,
2.) a közeli és távoli Ia típusú szupernóvák maximális fényessége jelentősen különbözik,
3.) az Univerzum gyorsulva tágul.
Teljes biztonsággal jelenleg az első két magyarázat sem zárható ki, de a szakemberek többsége inkább hajlik a harmadik magyarázat elfogadására.”
Megjegyzem, hogy a molekula- és gázfelhők feltérképezése nem megoldott, hatásuk (a kék fény molekula- és gázfelhőkön szóródása miatti intersztelláris elvörösödés) elhanyagolása bizonytalanná teszi az univerzum tágulásának vörös eltolódással indokolt feltételezését.
„Erre a mérésre három lehetséges magyarázat van:
1.) a csillagközi por okozta abszorpciót mégis helytelenül vették figyelembe,
2.) a közeli és távoli Ia típusú szupernóvák maximális fényessége jelentősen különbözik,
3.) az Univerzum gyorsulva tágul.
Teljes biztonsággal jelenleg az első két magyarázat sem zárható ki, de a szakemberek többsége inkább hajlik a harmadik magyarázat elfogadására.”
Megjegyzem, hogy a molekula- és gázfelhők feltérképezése nem megoldott, hatásuk (a kék fény molekula- és gázfelhőkön szóródása miatti intersztelláris elvörösödés) elhanyagolása bizonytalanná teszi az univerzum tágulásának vörös eltolódással indokolt feltételezését.
Re: A Nagy Bumm elmelet kerdojelei.
A jelen tema elso oldalanak a vegen van:
A kerdesem, hogy milyen felteteleknek kell megfelelnie egy elmeletnek, hogy egy csillagaszattal foglalkozo tudomanyos folyoirat lekozolje.
Van-e ilyen magyar nyelvu folyoirat es ha igen mi a cime?
Ha nincs, melyik kulfoldi (angol nyelvu) folyoirat lenne ilyen?
Ha lehet ne olyan, amelyik csak Nobel dijas csillagaszok elmeleteit hajlando kozolni.
dgy írta:Gyurka46 írta:A Dávid Gyulához kapcsolódó témákban leírtam egy csomó szempontot (51. oldal vége), amiben az ősrobbanással kapcsolatos ellentmondásokat soroltam fel.
Miért kellene megtámadnom a "hivatalos" elméletet, ha egyetértek vele? Támadja meg az, aki úgy érzi, jobb elmélete van -- de ne itt, hanem az e célra szolgáló tudományos folyóiratokban.
A kerdesem, hogy milyen felteteleknek kell megfelelnie egy elmeletnek, hogy egy csillagaszattal foglalkozo tudomanyos folyoirat lekozolje.
Van-e ilyen magyar nyelvu folyoirat es ha igen mi a cime?
Ha nincs, melyik kulfoldi (angol nyelvu) folyoirat lenne ilyen?
Ha lehet ne olyan, amelyik csak Nobel dijas csillagaszok elmeleteit hajlando kozolni.
Re: A Nagy Bumm elmelet kerdojelei.
korei írta:A kerdesem, hogy milyen felteteleknek kell megfelelnie egy elmeletnek, hogy egy csillagaszattal foglalkozo tudomanyos folyoirat lekozolje.
Van-e ilyen magyar nyelvu folyoirat es ha igen mi a cime?
Ha nincs, melyik kulfoldi (angol nyelvu) folyoirat lenne ilyen?
Ha lehet ne olyan, amelyik csak Nobel dijas csillagaszok elmeleteit hajlando kozolni.
Mivel senki sem válaszolt még, megkísérlem én.
Először is, alaposan ismerni kell a témához kacsolódó megfigyeléseket, elméleteket, szóval a szakirodalmat (a megfelelő képzettség pedig alapvető követelmény). Ezeket pedig nem ismeretterjesztő könyvekből lehet megtudni, hanem a folyóiratokból. Ezt a feltételt nyilván nem teljesíted, mert különben nem kérdeznéd meg e folyóiratok nevét.
Magyarul nincs ilyen folyóirat.
Olyan folyóirat pedig nincs, amely csak Nobel-díjas csillagászok cikkeit közölné. Minden folyóirat leközli az értelmes cikkeket. A csak ismeretterjesztő könyvekre hivatkozó irományokat pedig egyik sem.
Re: A Nagy Bumm elmelet kerdojelei.
A nagy Bumm elmélet úgy született, hogy a csillagászaink és elméleti-fizikusaink, papíron matematikailag visszaszámoltak és addig számolgattak hogy az egyenletük stimmeljen.
Állítólag a gravitációs erőnek köszönhetően tömörült minden egyetlen pontba. Mi is? ha nem volt semmi?
S gravitáció tette lehetővé... na de itt pedig az a probléma, hogy ma se tudják mi a gravitációs erő. hol ezt hol azt az újabb elméleti számítást veszik pótlékként gravitáció helyet attól függően mikor és ki akarja ismét számolgatni.
Ha pedig megakadnak akkor általában visszatérnek legyen az bármilyen náció, Istenhez, hogy az volt a teremtő.
Na de ha semmi nem volt akkor miből lett Isten? Miből lett teremtve ha semmi nem volt és ki lehetett az a törpe aki Istent teremtette?
szóval a lényeg, hogy fogalmuk sincs arról miképp keletkezett az univerzum, és most is egy helyben topognak, mert ragaszkodnak a forrósághoz, és a robbanás elmélethez.
Állítólag a gravitációs erőnek köszönhetően tömörült minden egyetlen pontba. Mi is? ha nem volt semmi?
S gravitáció tette lehetővé... na de itt pedig az a probléma, hogy ma se tudják mi a gravitációs erő. hol ezt hol azt az újabb elméleti számítást veszik pótlékként gravitáció helyet attól függően mikor és ki akarja ismét számolgatni.
Ha pedig megakadnak akkor általában visszatérnek legyen az bármilyen náció, Istenhez, hogy az volt a teremtő.
Na de ha semmi nem volt akkor miből lett Isten? Miből lett teremtve ha semmi nem volt és ki lehetett az a törpe aki Istent teremtette?
szóval a lényeg, hogy fogalmuk sincs arról miképp keletkezett az univerzum, és most is egy helyben topognak, mert ragaszkodnak a forrósághoz, és a robbanás elmélethez.
Re: A Nagy Bumm elmelet kerdojelei.
Már hogyan lehetne ilyen komoly dolgokat nagy bizonyossággal tudni, mikor azt sem tudjuk, hogy a szomszéd lakó tegnap mit evett ebédre és még mennyi minden van a világban, amiről sejtelmünk sincsen. 
Re: A Nagy Bumm elmelet kerdojelei.
Szerintem Béla csak gondolkodni kellene és logikusan. Ha többen is bizonytalanok a nagy Bumm-ban akkor miért ne lehetne elölről kezdeni. Mi szükség van ragaszkodni a forrósághoz és a szó szerint vett robbanáshoz?
Ha a csillagászati eredményeket nézzük, tulajdonképpen ott ahol nincs csillag tulajdonképpen zérus hideg van.
Vagy ahhoz hogy bármi elkezdődhessen először is hidegnek kellett lennie. Ha pedig nincs semmi energia, mert nincs semmi, akkor a hőmérséklet az univerzumban épp ellenkezőnek kellett lennie mint a feltételezett robbanáskor vagy ami egy Nagyobb csillag belsejében van. Mert ha létezik maximál hő, akkor annak ellenkezőjének is léteznie kellett mint legnagyobb zérus hidegnek.
azt se lehet mondani hogy abszolút nem volt semmi, mert még az "űr is beporosodni képes" Vagy is kellett lenni szétkenődve egy semleges isteni porszemcsének.
Ha pedig a hőt, akár pluszban akár mínuszban úgy tekintjük mint erőt, akkor mindennek az első mozzanata az lehetett, hogy egy hatalmas rianás szakította szét az univerzumi Teret amitől hatalmas és nagy erejű rianások keletkeztek, felgyűrődött a szétkent és megdermedt isteni porszemcse, a ma neuronnak nevezett részecske. Mint a folyó vagy a Balaton jege rianáskor csak sokkal nagyobb erővel, a túl magas zérus hideg miatt.
Ehhez nem kell kitalálni nem létező gravitációs erőt, csak a túl magas negatív hőmérséklet hatását kellene figyelembe venni és akkor még istent se kell előkotorni.
Ha a csillagászati eredményeket nézzük, tulajdonképpen ott ahol nincs csillag tulajdonképpen zérus hideg van.
Vagy ahhoz hogy bármi elkezdődhessen először is hidegnek kellett lennie. Ha pedig nincs semmi energia, mert nincs semmi, akkor a hőmérséklet az univerzumban épp ellenkezőnek kellett lennie mint a feltételezett robbanáskor vagy ami egy Nagyobb csillag belsejében van. Mert ha létezik maximál hő, akkor annak ellenkezőjének is léteznie kellett mint legnagyobb zérus hidegnek.
azt se lehet mondani hogy abszolút nem volt semmi, mert még az "űr is beporosodni képes" Vagy is kellett lenni szétkenődve egy semleges isteni porszemcsének.
Ha pedig a hőt, akár pluszban akár mínuszban úgy tekintjük mint erőt, akkor mindennek az első mozzanata az lehetett, hogy egy hatalmas rianás szakította szét az univerzumi Teret amitől hatalmas és nagy erejű rianások keletkeztek, felgyűrődött a szétkent és megdermedt isteni porszemcse, a ma neuronnak nevezett részecske. Mint a folyó vagy a Balaton jege rianáskor csak sokkal nagyobb erővel, a túl magas zérus hideg miatt.
Ehhez nem kell kitalálni nem létező gravitációs erőt, csak a túl magas negatív hőmérséklet hatását kellene figyelembe venni és akkor még istent se kell előkotorni.
Re: A Nagy Bumm elmelet kerdojelei.
jobarát írta:Ha pedig a hőt, akár pluszban akár mínuszban úgy tekintjük mint erőt, akkor mindennek az első mozzanata az lehetett, hogy egy hatalmas rianás szakította szét az univerzumi Teret amitől hatalmas és nagy erejű rianások keletkeztek, felgyűrődött a szétkent és megdermedt isteni porszemcse, a ma neuronnak nevezett részecske.
A neuron idegsejt. Csak szólok..