A Nagy Bumm elmelet kerdojelei.

[Dlajos]

Bocs, ha butaságot kérdeztem, örülnék, ha megtudhatnám, hogyan gondolkodnak erről a fizikusok.

Biztos, hogy nem, egy őszinte kérdés nem lehet butaság!
Nem vagyok fizikus, úgyhogy elnézést, hogy konyha nyelven fogalmazok...
Az "anyag" az energia egyfajta állapota. Ez elméletileg oda-vissza igaz, tehát anyagból lehet energia, energiából anyag. Amikor erre rájöttek a fizikusok a múlt század elején, gyorsan össze is dobtak egy atom bombát... Na ja, a kutatáshoz pénz kell, és a legtöbb pénze a hadseregnek van.
Kérdésére visszatérve szerintem, az óriási gravitáció már megváltoztatja az "anyag" tulajdonságait, tehát nem az elektront préseli még kisebbre, hanem az energiakvantum értéke növekszik.
Az izgalmas kérdés az, hogy mikortól "anyag", mikortól energia? A nagy különbség az, hogy míg a fotonnak nincs, az "anyagi részecskének" van tömege. Úgyhogy máris el jutottunk a Higgs bozon titokzatos világáig...
Egy emészthető leírás erről:
http://www.sulinet.hu/termeszetvilaga/archiv/2000/0015/07.html
Egy "elvadultabb":
http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0708/trocsanyi0708.html
Én is várom a fizikusok válaszát!
Üdv,
L.

[dgy]

Minden ezzel kapcsolatos könyvben azt olvastam, amit D.Gyula is többször elmondott, hogy a fekete lyukban nem működnek az általunk ismert fizikai törvények (miként semmilyen szingularitásban sem). Így ezekről, a működésükről, a jövőjükről semmit sem tud mondani a fizika. Talán csak a Hawking párolgást.

Idézni csak pontosan, szépen! A lényeg épp a pontos fogalmazásban van!

A "fekete lyukban" kifejezést többféleképpen szokás érteni.

1/ A fekete lyuk közepén van egy szingularitás. Ez az a pont (vagy pontok halmaza), ahol az egyenleteinkből formálisan az jön ki, hogy végtelen a sűrűség, a nyomás, a hőmérséklet stb. ITT nem működnek a fizikai törvények, ezekről a pontokról a fizika nem tud semmit állítani. Ilyenkor kell használni a korábban leírt matematikai közelítést: közeledve a kritikus ponthoz, a mennyiségek nagyok, de végesek lesznek, magát a kritikus pontot meg ki kell zárni az értelmezési tartományból.

2/ Sokan "a fekete lyukban" kifejezést úgy értik, hogy "az eseményhorizonton belül". Ebben az esetben viszont az állítás téves! E pontok teljesen tisztességesen viselkedő, a fizika által jól leírható pontjai a téridőnek (kivéve persze a parányi szingularitást középen). Aki átlép az eseményhorizonton, ezt észre sem veszi, nem történik vele semmi drámai (majd később...). Tehát a fizika kiválóan le tudja írni a fekete lyuk "belsejét" is. Az más kérdés, hogy az itteni eseményekről egy külső megfigyelő nem szerezhet tudomást, de ez az ő baja...

dgy

[dgy]

Az "anyag" az energia egyfajta állapota.

Ez NEM IGAZ!!!
Az energia az anyag egyfajta tulajdonsága, egy fizikai mennyiség.

Ez elméletileg oda-vissza igaz, tehát anyagból lehet energia, energiából anyag.

NEM. Amire gondolsz (annihiláció, párkeltés) az anyag különböző fajtáinak átalakulása egymásba.

CAmikor erre rájöttek a fizikusok a múlt század elején, gyorsan össze is dobtak egy atom bombát...

NEM. Amire itt szoktak gondolni, az atommagok "tömegdefektusa", az sem az "anyag" és az "energia" egymásba alakulását jelenti, hanem az energia egyik fajtájának (a részecskék belső energiája, illetve az atommagok kötési energiája) átalakulását az energia másik fajtájába (mozgási, ezen át hőenergiává).

Kérdésére visszatérve szerintem, az óriási gravitáció már megváltoztatja az "anyag" tulajdonságait, tehát nem az elektront préseli még kisebbre, hanem az energiakvantum értéke növekszik.

NEM. Nincs olyan, hogy "energiakvantum", ezért értéke sem növekedhet. A különböző frekvenciájú sugárzásoknak vannak energiakvantumai, ezeknek az értéke azonban a frekvenciától függ. Csak.

Az izgalmas kérdés az, hogy mikortól "anyag", mikortól energia?

NEM. Ilyen kérdés nincs. Olyan sincs, hogy meddig macska, és honnan szimfonikus zene. Különböző minőségekről van szó. A tévedés oka, hogy sokan azt gondolják, a "sugárzás", a "foton" nem anyag, hanem "tiszta energia". Pedig a sugárzás is anyag, pontosabban az anyag egyik fajtája.

A nagy különbség az, hogy míg a fotonnak nincs, az "anyagi részecskének" van tömege. Úgyhogy máris el jutottunk a Higgs bozon titokzatos világáig...

NEM. Az "anyag" és az "energia" kérdésének nincs köze a Higgs-bozon (amúgy egyáltalán nem titokzatos) világához. A részecskék tömege eredetének van köze a Higgs-mezőhöz (nem a Higgs-bozonhoz), ez azonban nem érinti az anyag és energia problémáját. Az "anyag" nem azonos a tömeggel, vagy a "tömeges anyaggal".

Az eredeti kérdésre az a válasz, hogy a részecskék nem kis golyók, meghatározott mérettel és belső szerkezettel, amik csak akkor tömörödhetnek, hatolhatnak egymásba. A részecskék hullámok, amelyek egymásba hatolhatnak, lényegében korlátlanul. Persze nem mindig szoktak ennyire egymásba hatolni, de megfelelő külső körülmények (pl erős gravitáció) hatására megtehetik.

dgy

[Dlajos]

Köszönöm a választ, így jár az, aki a Discovery Science adásaiból művelődik.
Bocs, ha valakit félrevezettem.
Üdv,
L.

[Gyurka46]

D. Gy. válaszában - néhány gyakori félreértés tisztázása mellett - azt írja, hogy a részecskék hullámok, amelyek egymásba hatolhatnak.
Ugyanakkor az anyagi világ ezekből a részecskékből épül fel.
Furcsa dolog (számomra legalábbis) a hullám-részecske kettősség. Valahogy úgy érzem, hogy (önkényesen) azt a tulajdonságot veszik elő a fizikusok, ami egy adott jelenség magyarázatához szükséges.
Létezik erre vonatkozóan egységes elmélet?
Milyen méretnél szűnik meg az anyag hullámtermészete, és miért?
Van erről elképzelésem, tanultam és olvastam e témáról, de tartok tőle, hogy az így szerzett információk is tele vannak hibával.

[Dlajos]

dgy Írta:
"NEM, NEM....NEM!"
Gyurka46 írta:
"D. Gy. válaszában - néhány gyakori félreértés tisztázása mellett - azt írja, hogy..."
A harmadik input pedig az volt, hogy az általam már említett Discovery Sience, talán szerdán este, ismét műsorára tűzte az "Így működik a világegyetem" című sorozat első részét A tematika a következő, feldobnak egy témát, keresnek egy-két szakértőt aki kijelent valamit, azután a narrátor még rágódik rajta, közben szédületes számítógépes grafika szemlélteti az elhangzottakat...Kik a szakértők:
Prof. Michio Kaku .(San José, 1947. január 24. – ) amerikai fizikus, a New York-i City College elméleti fizika professzora, a húr-térelmélet egyik megalkotója
Prof. Stephen William Hawking (Oxford, 1942. január 8. – ) vezető elméleti fizikus. Biztos, hogy itt mindenki hallott róla...
Prof. Lawrence Krauss Maxwell (New York, 1954. május 27.) amerikai elméleti fizikus
Prof. Carlos Frenk (1951 október 27.) az angliai Durhami Egyetem csillagászprofesszora.
Létező, ismert emberek akik az arcukat adták ehhez az ismert terjesztő filmhez. Hitelesnek tartottam.
Az első rész 16-19 perceiben szó szerint elhangzik az, amit írtam a posztomban.
Ellenőrizhető itt:
http://online-sorozatok.hu/tag.php?t=igy-mukodik-a-vilagegyetem
Tehát részemről semmi félreértés, belemagyarázás...ez hangzik el, még az atombombás utalás is, mintha innen másoltam volna be...
A többi kijelentésem forrását is előbányászom, ha kéritek, de biztos lehet benne mindenki, hogy nem a Blikk, Heti hetes, Starwars vagy Egely György és barátai írásaiból merítettem!
Ennek ellenére mégis, sajnos rossz úton járok. Hozzászólásomban még a kötőszavak is akkora NEM -et kaptak, hogy át kellett állítanom a képernyőm felbontását!
Tehát a kérésem, kérdésem a következő: Gyula, vagy bárki aki megtalálta a helyes utat, mi az a "tiszta forrás" amit a hozzám hasonló érdeklődő laikusok használjanak, tanuljanak belőle, hogy a belefektetett energia, szabadidő stb. megtérüljön.
Nem kell nekem bonyolult matekkal bebizonyítani az állítást, úgysem érteném, már rég elfelejtettem azt a matekot amit 25-30 évvel ezelőtt tanultam, nem akarok saját elméleteket gyártani, vagy kötözködni, de szeretném megérteni a világot ami körülvesz!
Hát ehhez kérek segítséget!
Üdv,
L.

[SzZoli]

Milyen méretnél szűnik meg az anyag hullámtermészete, és miért?

Nem szűnik meg. A tömeg növekedésével a hullámhossz lesz egyre kisebb. Te is hullámtermészetű vagy, csak ha áthatolsz a rácsos kerítésen, nem fogsz interferálni a ház falán

[Kukac]

Gyula, a válaszod túl akadémikus lett!

A megfogalmazásban keresed a hibát, a helyett, hogy mindezek mögé néznél, és elmondanád azt, hogy akkor pontosan mi is van akkor, amikor egy elektron másik pályára ugrik, és ekkor egy energiakvantumot bocsát ki,
ergo egy adott hullámhosszú foton jelenik meg a "semmiből".

Vagy azt, hogy mi is van akkor, amikor egy proton és egy antiproton találkozik.

Leírhatnád nekünk, laikusoknak, hogy az, amit mi úgy gondolunk, hogy "na ott valami csoda foyltán az anyag tiszta energiává alakult át", pontosan mi is történik.

Írd be a karót a virtuális indexbe, aztán lépjünk tovább, és halljuk a nagy igazságot.

[Dlajos]

Dlajosnak írt válasza kicsit hirtelen volt,

Basszus, Sanyilaci! Hát nekem pontosan ez tetszett! Erről írtam. Felsoroltam néhány ismert, média?, celeb? fizikust aki a nevét adta ehhez a "tudományos ismeretterjesztő" műsorhoz. Egy szakembernek üvöltenie kell, ha hülyeségeket állít valaki! Eszembe se jutna megsértődni vagy haragudni rá!
Nem azt írta, hogy Dlajos hülye, hanem azt, hogy NEM és indokolt, hogy miért nem. Válaszolt. És pont.
Ráadásul most is én kértem szívességet tőle...
Ennyire érthetetlen amit írok?
Üdv,
L.

[Dlajos]

Igazad van! De a mai írásom alapján láthattad, hogy mi az igazi gondom. Direkt vártam pár napot, át kellett gondolnom sok mindent, de az nem dgy.-vel volt kapcsolatos. Tényleg szimpatikus számomra ha valaki kiáll tudása, szakmája mellet.
Na de ne off-oljuk szét a topikot!
Üdv,
L.