Minden tiszteletem Lukács Béláé, de szerintem ellentmondás van, Az Utazások térben, időben és téridőben című művében. A górcső alá vett rész itt található:
http://mek.niif.hu/00500/00569/html/index.htm#37Úgy vélem, hogy a 9 ábra hibás, s a görbe valójában csak alaposan megközelíti, de valójában nem metszi a 2m szaggatott vonallal bejelölt egyenest. A szakasz utolsó bekezdése szerint a fekete lyuk 10^63 év után elpárolog. Na most ezt az időpontot jelöljük be a 9b ábrán. Definiáljunk a két megfigyelő saját ideje között egy függvényt, melyet úgy kapunk, hogy egymás mellé téve a 9a és 9b ábrákat a könyvbeli módon a 9b-n ábrázolt görbe minden pontjához hozzárendeljük a 9a ábra azon pontját, amit a 9b ábrán kiválasztott ponton átmenő 2m-mel (és így az saját idő tengelyekkel is) párhuzamos egyenes a 9a ábra görbéjével találkozik. Esetünkben a 9b ábrán az elpárolgás dátumát jelöltük ki. Ehhez is tartozik egy pont a 9a ábrán még pedig 2m vonal felett. Idáig ellentmondásmentes a 9a ábra görbéjét meghúzni.
Lukács Béla (és az előadásában Dávid Gyula is) Zénón paradoxonát hozza például. Akhillész utol éri a teknőst, mert végtelen sorok összege lehet véges. Triviális példa: 1/1+1/10+1/100+... = 10/9.
Azonban ez a megfontolás keveri az összeg véges létét és annak megszerzésének módját. Ha megállsz az ajtó előtt egy méterrel és dacból nem akarsz kimenni rajta, de azért imitálnod kell a mozgást, akkor kitalálhatod, hogy mindig csak a hátra levő távolság felére lépsz előre. Hiába véges az összege az 1/2+1/4+1/8+... sorozatnak, nevesen 1, e gondolatkísérletben bármeddig az ajtón belül maradsz. Szabad akaratodból.
A trükk az, hogy hiába tudod, hogy Akhillész mikor éri utol a teknőst/mikor keletkezik a fekete lyuk, azaz jön létre az esemény horizont, az adott időpont nem jön el soha, az ugyanis csupán a végtelen átdefiniálása. A 9b ábra órája így ketyeg. 1 2 3 4 5, míg a 9a ábráé így: 1 1,1 1,11 1,111 A 9b óra a végtelenbe divergál, míg a 9a óra 10/9-hez konvergál. Azonban egyik óra sem éri el saját határértékét, ami az egyik esetben végtelen a másikban 10/9. Így értem a végtelen átdefiniálását. Nem érheted el, hogy valami megtörténjen az idő átdefiniálásával.
Több fórumozó feltette a kérdést, hogy ismerünk-e a kétféle Pauli kizárási elven túl mást is, ami megakadályozná az esemény horizont, s ezáltal a fekete lyuk létrejöttét. Azt a választ adták, hogy nem. Az áltrel keretei között tényleg nem. Na de a Pauli-féle kizárási elvek sem az áltrel részei. S ténylegesen ismerünk olyan elvet, ami végső gátja az esemény horizont létrejöttének. Ez pedig a Heisenberg-féle határozatlansági reláció. Aki olvasta Hawkingtól a Mindenség elméletét, az ismeri a történetet, amikor rádöbben, hogy a fekete lyukak nem teljesen feketék, hanem fekete testek. Beszédes dolog, hogy a Schawarzschild sugár nem csak az eseményhorizont mérete, de egyben az a minimális méret is, hogy a test még fekete testként legyen képes sugározni. Ám ha már ilyen kicsi lenne a mérete, akkor nem maradna mozgástér a kvantumbizonytalanságnak. Ezért ez az állapot csak megközelíthető.
Nagy Attila hozta azt a példát, ahol Hawking űrhajósa 11:59:57 11:59:58 és 11:59:59-kor kibocsátott jeleit rendre fogja a távoli megfigyelő, ám a 12:00:00-kor küldeni szánt jel már nem indul el, mert létrejött az eseményhorizont és nem engedte el. Módosítsuk úgy a gondolat kísérletet, hogy az úrhajósnál legyen egy stopper, amit akkor indít el, amikor az eseményhorizont kialakulásáig a hátra levő idő 10/9s, a küldjön jelet, amikor az óra 1 1,1 1,11 1,111 stb értékekhez ér. Ezen jelek rendre megérkeznek a távoli megfigyelőhöz Mégpedig kalibrálható úgy a történet, hogy az ő stoppere az első jelet 1 időpontba vegye majd rendre 2 3 4 stb. időpontokban. Ekkor nyilván tartozik időpont a 10^63 évhez is. Ekkor is vesz jelet. Ez viszont azt jelenti, hogy a fekete lyuk feloszlott mielőtt létrejött volna.
Történetileg számomra a sorrend a következő volt. Először megállapítottam, hogy azok akik Zénón paradoxonát azzal intézik el, hogy ógörög filozófus nem tudta, hogy végtelen sor összege lehet véges, keverik az összeg létét, s annak tényleges összegzéssel való kiszámíthatóságát. Megláttam a kapcsolatot a fekete lyukkal és annak esemény horizontjával, s ezért tagadtam azt. Ezután olvastam, hogy lát a fekete lyukak nem is olyan feketék sugároznak. Hawkingnál persze előbb létre jönnek, így egy trükk kell, hogy sugározhassanak. Azonban Occam borotvája is azt mondja, hogy egyszerűbb az a magyarázat, ahol a fekete lyuk állapot meg van közelítve, de mivel sosincs elérve így mindig van, bár egyre brutálisabb szökési lehetőség. Itt kell megjegyezni, hogy az ilyen objektumok annyira megközelítik a fekete lyuk állapotot, hogy azon objektumok amik gravitációs hatásuk révén jelöltek a címre, azok mind mind beleférnek. Ezek ugyanis arra építenek, hogy a jelenséget csak összeomlott neutroncsillag okozhatja, s mivel nincs már fék, az objektum csak fekete lyuk lehet. Ám van fék. Így azután történetileg számomra nem okozott meglepetést az index két cikke:
http://index.hu/tudomany/urkutatas/blackhole190/ és
http://index.hu/tudomany/nolyuk/főleg az elő tetszett. Tudom Dávid Gyula az index helyett az origót preferálja, de nyilván a cikkeket egyesével kell minősíteni, s ha kedve lesz nyilván megteszi. Ezután a legkisebb csodálkozást sem éreztem, amikor a Scientific American egy címlapján ezt olvastam: Black stars not holes. (2009 október) Fekete csillagok és nem lyukak. (fekete csillag: fekete lyuk eseményhorizont nélkül.)
Hogy pedig Zénón paradoxonhoz is ajánljak olvasnivalót:
http://www.mathpages.com/rr/s3-07/3-07.htm A szerző itt elmagyarázza miért félrevezető a kezdő analizisbeli előadási mód, hogy Zénón nem tudta, hogy...
Még egy fontos dolog. Az áltrel egy folytonossági elmélet. Ám a fentiek jól példázzák ennek korlátait. A kvantumosság tehát a világnak nem egy lehetősége, hanem szükségszerű tulajdonsága. Akhillész azért tudja megelőzni a teknőst, mert mind a mozgása, mind az órája kvantumos. A 1 1,1 1,11 1,111 stb értékekből csak végeset érint, s ugrásokban halad. Így véges számú „lépésben” megelőzi a teknőst.
Az idot ne fizikalizaljatok mert nem letezik az IDO szot az ember talalta ki, mar irtam miert:) olyan mint a szerelem szo, szerelmesnek mondjuk magui\nkat amikor egy lany megtetszik nekunk es vonzodunk hozza stb na ugyanez van az idovel:)
