A NAGY BUMM elmélet és az Univerzum

[fred741]

Mert az Univerzum tagulasa nem egyenletes sebesseggel tortenik. A tagulas nagy resze a szuleteset koveto toredekmasodpercekben, az un. inflacios korszakban zajlott, l. pl: http://tudasbazis.csillagaszat.hu/kozmo ... ell-2.html

--mpt

Ok, elolvastam.
De , az rendben van h a kezdeti szakaszban gyorsabban tagult mint kesobb.
Ha feltesszuk,h az elso 100 millio evben (a cikk a nagy bumm utani 400 ezer evre teszi a mai csillag korszak kezdetet), fenysebesseggel tagulunk, majd lelassul, akkor meg mindig tobb milliard eve lett volna a fenynek,hogy behozza a lemaradast, mert o meg mindig gyorsabb nalunk.
Igazabol a nem egyenletes tagulas nem magyarazza meg a problemat, vagy csak en nem ertem.

[mpt]

Senki nem allitott olyat, hogy fenysebesseggel tagult volna valami. A forgatokonyv, kicsit leegyszerusitve:
1. megszuletik a vilag
2. lezajlik az inflacios korszak egy toredekmasodperc alatt, mar ebben a pillanatban a mi helyunk (mert ugye Tejutrendszer ekkor meg sehol sincs) es a kerdeses galaxis kozott fenyevek milliardjai lehetnek
3. letrejon a cikkben emlitett tejutrendszer, sugarozni kezd a ter minden iranyaba, koztuk felenk is, a feny irgalmatlan gyorsan terjed, de mi piszok messze vagyunk
4. mig a feny utazik felenk, szep lassan (sokkal lassabban, mint a 2. pontban) tagul az egesz vilag
5. sok milliard ev mulva megerkezik (3. pontban mar letezett tavolsaghoz kepest kis mertekben tovabb novekedett ut megtetele utan) a feny a muszereinkbe, es orulunk neki.

Nem ertem, kinek milyen lemaradast kellett volna behoznia.

--mpt

[Pape]

2. lezajlik az inflacios korszak egy toredekmasodperc alatt, mar ebben a pillanatban a mi helyunk (mert ugye Tejutrendszer ekkor meg sehol sincs) es a kerdeses galaxis kozott fenyevek milliardjai lehetnek

Így természetesen érthető.
De pl. a népszerű ismeretterjesztő műsorokban mindig azt mondják, hogy a felfúvódás során az univerzum egy atomnál kisebb méretűről hirtelen egy galaxisnál is nagyobbra nő. De nem azt mondják, hogy a felfúvódás során az univerzum egy töredékmásodperc alatt eléri mai méretének 80%-át (mpt hsz-éből ha jól értem ilyesmire lehet következtetni). Ezek szerint az utóbbi a helyes.

[fred741]

En abbol indultam ki, hogy kellett nemi(par milliard ev ) ido ahhoz, hogy ilyen tavolsagra keruljon egymastol a 2 "test".
Persze a jelenseg,hogy ilyen rovid ido alatt, ilyen nagy tavolsagot tesz meg, nem kicsit furca, de igy mar ertheto.
Koszi.

[Szunyogapa]

Erre talán lehet magyarázat az, hogy, ha "visszafelé" nézünk akkor a mi galaxisunk halad gyorsabban mint a "mögöttünk" lévő, ha "előre" nézünk, akkor az "előttünk" lévő halad gyorsabban mint mi, ha pedig oldalra akkor azok a galaxisok oldal irányba távolodnak, a tágulás sebességétől, irányától és mértékétől függetlenül, és ezért nem lehet megállapítani a középpont irányát.

Ez szerintem ennyire egyszerű. De szóljatok, ha tévednék.


-Szunyog-

Ha meg tudod mondani, merre van a visszafele meg az elore.
Mert epp ez az a lenyeg, hogy nincs ilyen irany, es minden megfigyelo szamara egyforman nincs.

--mpt

Éppen ezért tettem idézőjelek közé az irányokat.

http://hirek.csillagaszat.hu/univerzum_szerkezete/20100720-univerzum-tagulasanak-merese.html

Na végre. Köszönöm. Így már értem.
De én még mindig ott járok (azt mondom), hogy ez még így mindig kevés. Hiszen a vöröseltolódáshoz viszonyítani nem lehet, mivel az (mint azt már korábban írtam) nem annyira a sebesség mint inkább a távolság eredménye. (Persze kell, hogy legyen az objektumnak egy minimális sebessége ami lehet akár lassuló is. Ezt ha kell be is bizonyítom.) Ebből tehát az következik, hogy egy mérési adatunk van (szupernóva) és azt nincs mivel összevetni.

-Szunyog-

[mpt]

Azert van egypar tavolsagmeresi modszer: http://www.astro.ucla.edu/~wright/distance.htm

--mpt

[Szunyogapa]

Azert van egypar tavolsagmeresi modszer: http://www.astro.ucla.edu/~wright/distance.htm

--mpt

Haladunk lassan. Átnézetem ezeket a mérési módszereket és az "eredményeket" innen le lehet tölteni txt formátumban.
Nem bőszavú szószedet, de talán érthetően írtam.
Nagy meglepetést nem okozott ez a lista sem mert még mindig nem vagyok meggyőzve a gyorsuló tágulásról.
Sőt! Most kezdek csak igazán hinni benne, hogy lassul!
Bár most már kíváncsi lennék egy igazi csillagász véleményére is.
Ezzel nem akarok senki alul értékelni persze.

-Szunyog-

[KoviP]

Hát éppen a többféle mérési módszer összevetésével lehet meghatározni, hogy tágul az univerzum, méghozzá gyorsuló ütemben. Legalábbis nekem ez jött le a cikkből. Nem tudom, hogy Neked miből jött le, hogy lassul a tágulás, ezt kifejthetnéd bővebben is.

[Szunyogapa]

Vegyünk például egy labdát amit feldobnak és ekkor készítünk róla egy felvételt, aminek lejátszáskor egy másodperce 100 évig tart. Ezen a felvételen ugye lehet méréseket végezni. Milyen mérési módszerrel állapítod meg a labda paramétereit mint méret, sebesség, perdület, stb.? Kivárással?
Vagy (ez jobb) vegyünk egy méterrudat (remélem még emlékeztek rá). Mérjünk le vele 100 métert. Aztán mérjük le egy centiméteres pontosságú, majd egy milliméter pontosságú mérőszalaggal. Ekkor azt fogjuk látni, hogy a három 100 méterünk eltér egymástól. Vajon közben megváltozott valami? Persze, hogy nem, csak pontosabb mérőeszközöket használtunk. Ezért nem fognak egyezni a mérési adatok.
És még egy egyszerű kérdés: mi lesz akkor, ha a gyorsulás sebessége eléri a fényküszöböt és addigra az anyag nem alakul át valamilyen energiává, sugárzássá? Megdől a fizika, vagy megnő a fényküszöb vagy majd csak lesz valahogy?

-Szunyog-

[mpt]

Mérjünk le vele 100 métert. Aztán mérjük le egy centiméteres pontosságú, majd egy milliméter pontosságú mérőszalaggal. Ekkor azt fogjuk látni, hogy a három 100 méterünk eltér egymástól.

Ha 100 metert mersz le, akkor az ugyanugy 100 meter lesz (felteve, hogy a meroeszkozok pontosak).
Amugy meg nyilvan minden meres valamifele (jol meghatarozhato) hibaval terhelt.

De egyelore az egeszt nem ertem, hogy jon ide...

--mpt