A NAGY BUMM elmélet és az Univerzum

[ferenc lovró]

ahá, értem na de hány óra hány perckor?

[meunier]

400000.

Ez szökőév volt vagy sem?

[attila dezső]

Persze, akadhat más "sugárzás" is ami 400000 január 1 előtt terjedhetett az anyagban. Azaz nem sugárzás, hanem részecskék, amiket úgy nevezünk: neutrínó. Nos ezek a neutrínók ugyanúgy velünk vannak mint a háttérsugárzás! Csakhát mindenki tudja milyen nehéz "nyakon csípni" őket. Apropó erről jut eszembe: ugye valamelyik fajta, ha jól tudom II típusú SN robbanásnál van egy olyan pont, amikor a csillag roskad magába, a belsejében keletkezik egy csomó neutrínó spriccelnek kifelé, de a csillag anyaga oly mértékben elfajult, hogy 100 méter alatt elnyelődnek a neutrínók.(csak a miheztartás kedvéért jelenleg úgy tartjuk hogy a neutrínó nem igazán jön zavarba egy egy fényév vastag ólomfaltól! Szépen átmegy rajta! ) Ha jól gondolom akkor ha elnyelődik akkor energiát ad le, és ez is hozzájárul a kitörés iszonyatos energia tartamához! Na most úgy gondolom, hogy az univerzum korai szakaszában is kellett lenni ilyen periódusnak, amikor az anyag olyan stádiumban volt, hogy a neutrínókat is elnyelte. Mi a szerepe ennek a folyamatnak az ősrobbanás történetében?

[pasztoyg]

[quote="attila dezső" )KIFELÉ VAN A LEGMESSZEBB,
ESZERINT A GÖMB KIVÜL ROBBANT BE GÖMBFELÜLETEN ÉS MI VAGYUNK LEGBELÜL.

Gábor szakadj már el a gömbtől, meg a 3d-től! Lécci! Tudom, baromi nehéz, még én is csak kapisgálom! De ezért értelmezel mindent hibásan! Nem volt semmilyen robbanás! Azaz igen, de az a jelenleg és általunk érzékelt 3d-s térben mindenhol egyszerre, és ugyanakkor zajlott le!

pg.: amely térről állandóan azt halljuk, hogy pl. proton nagyságú volt (altreal), akkor meg mégiscsak lennie kellett VALAHOL, mégha szavanna agyammal nehéz is felfogni az ugrást. Szóval volt atomi nagysága, volt
Planck-nyi ideje, de MOSTANRA se helye,--- hűlt helye: 2.7 Kelvin---se le se merem írni.
Azért igyekszem megérteni, de azért van még észrevételem, pár percel hamarabb. jóéjt.[/quote]

Bennhagytam a többi idézetet is.. Mert újabb példa, hogy 3d-s térben gondolkodsz! A megközelítés a következő: amikor a teljes (és nem a megfigyelhető!) univerzum kiterjedése a protonéval volt összemérhető. Te írásod az sugallja, hogy a protonra mint kis gömböcre gondolsz ami valamilyen térben van. Ez hibás, úgy kellene értelmezned, hogy a teljes univerzum protonméretű volt, de azon KÍVÜL nem volt semmi más, se TÉR se IDŐ se ANYAG! Tehát maga az univerzumunk nem beletágult valamibe, és ezért nem volt VALAHOL, hanem inkább fogalmazzunk úgy, hogy MINDENHOL megtörtént! Nem tudom és nem is akarom tovább ragozni, vagy felfogjuk, vagy nem.[/quote]

hát Attila, itt az "eredeti" nem tudom, mi rontottam el, lécci érezd megbecsűlésem.
Melynek jeléűl a követkekő okfejtés m--i próbálkozás.- ez rossz gép, átülök

[attila dezső]

hát Attila, itt az "eredeti" nem tudom, mi rontottam el, lécci érezd megbecsűlésem.
Melynek jeléűl a követkekő okfejtés m--i próbálkozás.- ez rossz gép, átülök

Semmi gond, valszínű a qoute-kat gyomláltad rendesen, és egyel többet irtottál ki! Szal azt mondom igyunk inkább egy sört! És gondolatban készüljünk rá Dávid Gyula új előadás-sorozatára! Már nem kell sokat aludni!(azaz 1-et, mivel holnap KEZDŐDIK! 19órakor, élőben na nem az RTL-klubon, hanem a polaris tv-ben! EZ ITT A REKLÁM HELYE! )

[mpt]

amely térről állandóan azt halljuk, hogy pl. proton nagyságú volt (altreal), akkor meg mégiscsak lennie kellett VALAHOL, mégha szavanna agyammal nehéz is felfogni az ugrást. Szóval volt atomi nagysága, volt
Planck-nyi ideje, de MOSTANRA se helye,--- hűlt helye: 2.7 Kelvin---se le se merem írni.

Persze hogy volt valahol: kitöltötte az egész akkori teret. Mint ahogyan most is kitölti.
Ez olyan axióma, amit el kell fogadni, egyszerűen mást nem tehetünk. Az egyetlen, amit lehetne (és régebben ez is volt a világkép), hogy a világ végtelen, így nem kell foglalkozni vele, hogy _hol_ van, mert mindenhol ott van. De akkor meg jön a kérdés, hogy mi az, hogy végtelen...

Koncentráljunk a _belátható_ Világegyetem szépségeire, itt a derült idő

--mpt

[pasztoyg]

hát Attila, itt az "eredeti" nem tudom, mi rontottam el, lécci érezd megbecsűlésem.
Melynek jeléűl a követkekő okfejtés m--i próbálkozás.- ez rossz gép, átülök

Semmi gond, valszínű a qoute-kat gyomláltad rendesen, és egyel többet irtottál ki! Szal azt mondom igyunk inkább egy sört! És gondolatban készüljünk rá Dávid Gyula új előadás-sorozatára! Már nem kell sokat aludni!(azaz 1-et, mivel holnap KEZDŐDIK! 19órakor, élőben na nem az RTL-klubon, hanem a polaris tv-ben! EZ ITT A REKLÁM HELYE! )

kérjük a reklámot pontositani, nincs polaris tv, viszont utca, házszámra megyek, kösz
a program nem enged 3-nál több quotet- muszáj gyomlálni.

[Szunyogapa]

De akkor meg jön a kérdés, hogy mi az, hogy végtelen...

Nekem van erről is egy-két elképzelésem, és ha nem haragszotok meg is osztom veletek.

I. gondolat: a nem euklideszi geometria (Bolyai-Lobacsevszkij-féle hiperbolikus geometria) egyik tétele azt taglalja (és nekem is így tanították anno), hogy a párhuzamos egyenesek a végtelenben találkoznak, megközelítik egymást.
Ezzel a megállapítással az elmúlt 20 évben nem is volt semmi problémám, de most elgondolkodtam. Mert mi van a párhuzamosok másik végével?
Erre két válasz adódik:
1. egyik irányba végtelen: ebben az esetben semmi probléma. Hacsak az nem, hogyan lehet valami csak egy irányba végtelen? Mert, ha van egy vége, akkor már nem lehet végtelen.
2. mindkét irányban végtelen: itt kezd a dolog érdekes lenni, mert ebben az esetben is van kettő variáció:
a. a párhuzamosok mindkét végen találkoznak, megközelítik egymást,
b. csak egyik végén találkoznak, közelítik meg egymást.
Nézzük meg alaposabban ezeket az állításokat.
Az „a” állítás szerint, ha csak nagyon kis mértékben is, de meg van görbülve legalább az egyik egyenes. De, ha görbült, akkor nem egyenes.
A „b” állításnál viszont mindkettő egyenes és mivel egyik végüknél megközelítik, egymást a másik végüknél el kell, hogy távolodjanak. És mivel a végtelenig távolodnak ott nyilván végtelenre nő a köztük lévő távolság is.
Itt bekövetkezik egy érdekes dolog. Mert, ha az egyik végük végtelenül közel a másik pedig végtelenül messze van egymástól és ezeket a párhuzamosokat végtelen messziről nézzük, akkor két olyan vonalat kell, lássunk, amelyek végtelenül megközelítik, de el soha nem érik a derékszöget.
Ebből egy dolog következik egyenes ágon.
Mégpedig, hogy az a két egyenes, amely nem pontosan derékszöget zár be egymással az párhuzamos.
Ha viszont nem csak derékszögek és párhuzamosok vannak, akkor értelmét veszti a végtelen.
II. gondolat: az első gondolat 2b válaszából adóan, ha egyik végük végtelenül közel, másik pedig végtelenül távol van és a teljes távolságot elosztjuk végtelennel, akkor a kapott érték (1, renormálás matematika esetén bármely véges szám) még mindig végtelenül távol van a kezdőponttól és az egyenesek távolsága még mindig végtelen. Ha pedig az előbb kapott eredményt vesszük alapul és ezt osztjuk újra végtelennel, akkor az eredmény a kapott érték a mínusz végtelenediken lesz. De ez még mindig végtelenül messze van a kiindulási ponttól ezért a párhuzamosok távolsága végtelen. Ugyanakkor végtelenül közel is van a kiindulási ponttól, ahol viszont végtelenül közel van egymáshoz a két egyenes. Ennek következménye, hogy a végtelenül közel (kicsi) megegyezik a végtelenül távollal (nagy) [x^-n=x^n (n=végtelen)], ami teljesen irracionális.

Ez csak úgy érdekesség képen írtam. Elméleti matematika másképp...

-Szunyog-

[pasztoyg]

A----- úgy látom, a tegnap éjjeli kis emlékeztető-összesítő-idegesítő-m után erőst felélénkült a fórum
B------ hát, Szunyogapa, ez az okfejtés nem semmi volt. Van egy olyan érzésem, hogy olvastad Heisenbegr-től a Rész és az egész címmű opuszt. Borzalmas olvasmány.
Viszont, Bolyai óta már tudjuk hogy a tér tágul, állítólag gyorsulva, úgyhogy a párhuzamos egyenesek már a reális --közeli--Univerzumban is távolodnak egymástól.
Vacsoráznom kell menni, de utána jövök egy hasonlóan "hátborzongató" elképzeléssel, okfejtéssel, gondolattal, sőt veszélyes feltevéssel. joátvágy.

[Szunyogapa]

...olvastad Heisenbegr-től a Rész és az egész címmű opuszt. Borzalmas olvasmány.

Fogalmam nincs, hogy az mi lehet...
Ezt csak úgy írtam, mert eszembe jutott (nem mostanság), hogy milyen érdekes (vagy inkább értelmetlen?) fogalom a végtelen.

-Szunyog-