A NAGY BUMM elmélet és az Univerzum

[pasztoyg]

pasztoyg. még mindíg jár az agyam

HozzászólásSzerző: Attila Dezső (attila dezső) » 2011. március 2., szerda 18:40

SzittyaG írta:Egy alapvető kérdésem lenne: miből feltételezzük azt, hogy az univerzumunk 13,7 milliárd éves?

Több forrásból: a tágulási sebességből, a szupernovák fényességét mint távolságlétrát használva, a kozmikus háttérsugárzásból. Tehát elég szilárd lábakon áll. Azaz több egymástól független "paraméter" egész jól egybevág. Részletesen mcse.hu médiatár Dávid Gyula előadások."


ő: Molnár Péter (mpt) » 2011. március 2., szerda 18:44

SzittyaG írta:Egy alapvető kérdésem lenne: miből feltételezzük azt, hogy az univerzumunk 13,7 milliárd éves? Sajnos sok helyen kerestem a választ, de még nem találtam meg, gondoltam majd itt

A mikrohullámú háttérsugárzásban megfigyelhető, az iránytól függő roppant kicsiny (10^-5 nagyságrendű, ha jól rémlik) eltérések mértékéből és az eltérést mutató foltok méretéből, valamit ezek eloszlásából következtették ki. A pontos részleteket talán DGy majd leírja

...... (ez úgy lehet, ha jól tudom, ahogy relativitás elméletből vezették le: a tér és az idő tágulása gyorsabb volt az ősrobbanáskor a fénysebességnél) ha univerzumunk valóbban ennyi idős?

Az első kérdésre nem tudom a választ. A másodikra: igen, volt az Ősrobbanást követően egy töredékmásodpercig tartó inflációs fázis, amikor roppant rövid idő alatt roppant nagy mértékben tágult a világ"

bevágás a Vikipédiából:
A legismertebb kvazárok [szerkesztés]

A következő táblázat néhány ismertebb kvazár adatait tartalmazza: látszólagos fényesség magnitúdóban; z: vöröseltolódás; távolság megaparsecben (1 Mpc = 106 pc = 3,26 millió fényév):
Kvazár Fényesség ( m ) Vöröseltolódás Távolság (Mpc)
3C 9

18,2

2,012

6030
3C 47

18,1

0,425

1270

eszerint a 3c 9 jelü kvazár 6030 Mpc távolságra, kb.19,6 milliárd fényévre van tőlünk.

Naszóval, vegyük sorra: az Univerzum 13.7 miliárd éves
az Univerzumban semmi sem gyorsabb a fénynél
a legtávolabbi ismert galaxis az IOK... 13,5 milliárd fényévre van tőlünk
a 3c 9 jelű kvazár kb.19,6 milliárd fényévre van tőlünk
kérdés: a töredékmásodpercig tartó inflációs fázisban kb.6 MILLIÁRD FÉNYÉV-nyit tágult a világ?

erre varrjon nekem valaki gombot

[KVI]

eszerint a 3c 9 jelü kvazár 6030 Mpc távolságra, kb.19,6 milliárd fényévre van tőlünk.

Naszóval, vegyük sorra: az Univerzum 13.7 miliárd éves
az Univerzumban semmi sem gyorsabb a fénynél
a legtávolabbi ismert galaxis az IOK... 13,5 milliárd fényévre van tőlünk
a 3c 9 jelű kvazár kb.19,6 milliárd fényévre van tőlünk
kérdés: a töredékmásodpercig tartó inflációs fázisban kb.6 MILLIÁRD FÉNYÉV-nyit tágult a világ?

erre varrjon nekem valaki gombot

Na ja, így jár, aki a Wikipédiát hiteles forrásként kezeli Számolj utána! Adva van a vöröseltolódás, kiszámolhatod a távolságot belőle.
Adok egy kis segítséget: a vöröseltolódásból számolt távolság soha nem lesz nagyobb 13,7 milliárd fényévnél.
A 3C 9 esetében a távolságra 11,05 milliárd fényév jön ki.

[mpt]

MOST indul a válaszom:
persze, hogy nem a Doppler eltolódás, az csak felismeri a jelenséget (rosszul céloztam rá)

DE: Ha a mazsola csak "tágulni tud", és a galaxisok nem mozognak önállóan mert "rá vannak szögezve a hálóra", és csak a tér tágul "közöttük" akkor hogyan tudnak a galaxisok karambolozni?

az első észrevételt nem értem, de nem olyan lényeges. Attól, hogy a tér tágulásával együtt messzebb kerülnek a galaxisok egymástól, ettől még mozoghatnak, lehet saját sebességük, aminek eredményeképp akár ütközheznek is. Én is oda vagyok szögezve a Földhöz, lokálisan mégis lehet sebességem.

kérdés: a töredékmásodpercig tartó inflációs fázisban kb.6 MILLIÁRD FÉNYÉV-nyit tágult a világ?

Többet, de igen, épp ez a lényeg, ez ad magyarázatot számos jelenségre (kb azonos intenzitású háttérsugárzás, stb, részletek megintcsak a DGy-sorozatokban). Kiindulásul: http://tudasbazis.csillagaszat.hu/kozmologia/

--mpt

[attila dezső]

kérdés: a töredékmásodpercig tartó inflációs fázisban kb.6 MILLIÁRD FÉNYÉV-nyit tágult a világ?

Többet, de igen, épp ez a lényeg, ez ad magyarázatot számos jelenségre (kb azonos intenzitású háttérsugárzás, stb, részletek megintcsak a DGy-sorozatokban). Kiindulásul: http://tudasbazis.csillagaszat.hu/kozmologia/

--mpt

Igen, az inflláció elegánsan, és roppant egyszerűen választ ad egy csomó kérdésre. Az emlitett háttérsugárzás hihetetlenül azonos értékére, a "síkság" problémára, és még jó pár dologra. Ebben az a szép, hogy mindezt úgy, hogy olyan jelenségekre, amik látszólag nem függenek össze! A 96 milliárd fényévet enyhén spekulatívnak érzem, biztos valahol valamelyik helyi "blikknek" nyilatkozott valaki, és ők a lehető legnagyobb betűtípussal hozták le, címoldalon. Így megragadt.. . A világegyetem lehet ennél sokkal nagyobb. Valahol olvastam, egy becslést, hogy ha a belátható/teljes világegyetem méretének az arány olyan arány is lehet, mint a proton méretének megfelelő gömb és a föld felülete.. Szal hatalmas. Erre a kérdésre, megfigyelések utján nem fogjuk megtudni a választ. Legalábbis a jelenlegi ismeretek szerint. Másrészt szerintem nem is igazán van jelentősége..

[pasztoyg]

segítségkérés hogyan kell a felidézett -előzőleg valaki által leírt gondolatot-szürke dobozba tenni, --a jobb szétválasztás kedvéért? kösz pasztoyg

[pasztoyg]

naszóval, honnan kellene nekem kitalálnom hogy a Vikipédia enciklodédia nem hiteles? Mit szólnának a szerkesztőik ehhez a barátságos véleményhez? Ahogy belemélyedek ebbe a Viki-fórum-csillagász-közegbe, egyre inkább úgy érzem, mindenki azt hiszi, nála van a "tuti". Én meg csak gondolkodni szeretnék, mindenféle előítélet nélkül. Az előrevivő, gazdagító beszélgetések, logikus viták híve vagyok.
Igaz is, senki nem oldotta meg az x=1-sin fí példát? (eredetileg Dr. Rózsa Pál- tól származik, én csak "lenyúltam."
A különböző véleményeket, cáfolásukig, illik tiszteletben tartani.
Miért jöttem át ide a Viki-ről?
bevágás,: nekem írták mint szerkesztőnek, mert belekontárkodtam a Nagy Magellán felhö, és a Kvazár szócikkekbe. ( a javításaimat egyébként elfogadták) szóval a bevágás:

Amit feltevésként írtam, szerinted értelmes, logikus gondolat, vagy fantazmagória?

A cikk szempontjából ez mellékes, feltevés nem való bele. Cikkbe elsősorban tényeket írunk. Feltevéseket csak akkor, ha azok nagy horderejűek, és az adott téma szakértői által elfogadott szakértőtől származnak, és ami valahol nyilvános helyen megjelent (tehát semmiképp sem nem "saját gondolatok").... (CET)
vagy például:
Hogyan lehet ezt a gondolatot "témánként" szétszedni?

Például azt mondod, hogy "a Világegyetem legnagyobb észlelhető távolsága" értékére különféle adatok vannak a cikkekben, és javaslod, hogy azok közül használjuk ezt vagy azt, mert az XYZ egyetem, a NASA és az ELTE Csillagászati tanszéke honlapján egységesen az olvasható.

Hát én nem vagyok a téma szakértői által elfogadott szakértők által elismert szakértő. Kinek lehet elhinni egyáltalán valamit? Melyik "cég" publikációja hiteles?
Csak gondolkodni szeretek, szerintem logikusan, esetleg bizonyítani matematika segítségével. Mindjárt megpróbálom majd, lehet, hogy utoljára. De előbb még egy gondolat, ami bánt engemet (petőfi)

Levezetek egy gondolatot. Érvelek. Adatokat hozok. Felhívom a figyelmet az (ordító) ellentmondásokra, adatokban, modellekben. Alátámasztom matematikailag. Van, aki az adatot elhiszi, van aki nem. Van akinek a logika tetszik, van aki végig sem gondolja, mi volt leírva.
Viszont megvan a megoldás: a sosem volt helyen, mert nem volt központja, valamikor, 13 Mrd, vagy 19 Mrd
vagy 96 Mrd éve..nem mindegy, úgyse lesz soha leellenőrizve--volt egy másodperces fázis,az ősrobbanásban, ami az összes létező fizikai törvénnyel ellenkezik, átrepülünk pl. 6 Mrd éven, és minden megoldatlan problémán,---és nincs több gond, védjük az elméletünket.
Biztos hogy jó helyen járok én ebben a fórumban?

Na, mondok még egy történetet amivel a Mindentudás Egyeteme előadóját idegesítettem fel:
elöadó: szóval a fénysebesség abszolút állandó érték az Univerzumban, megtámadhatatlan, az idők kezdete óta ezen a fix ponton állván van levezetve minden a modern csillagászatban is ..
kis kitérő. tudja valaki azt, hogy ki, mikor és hogyan mérte meg először a fénysebességet? kitérő vége
kérdező. én: biztos, hogy a fénysebesség az Univerzumban mindenhol azonos?
előadó: igen, persze, természetesen. Miért kérdem?
kérdező, én: egy példát szeretnék. _tessék, lehet-- 70-es évek végéig Magyarországról nem lehetett nyugatra menni.
Boldogan éltünk itt tízilliónyian, ez volt a természetes életterünk.
. Volt Trabantunk, Wartburgunk, Dáciánk, Ladánk. Éjszaka, a sötétben ment haza bárki, tudta, hogy ő max. 100 km/h- val megy, más is max. pontosan ennyivel jöhet neki szembe az éjszakai országúton. Ez a tapasztalás, ez a tudás döntötte el a szembejövő reflektorpár felbukkanásakor, hogy mer-e előzni Pl..mennyire halvány a fény, milyen gyorsan tágul a két fényforrás -a jobb és baloldali-közötti távolság--szóval a tapasztalat becsléssé, majd tudássá merevedett.
Azután a szerencsés autós kiment Németországba. Ahol éjszaka ment szokás szerint max. 100 km/h-val, és szembejött egy reflektorpár. Barátunk , a szokása,és tapasztalata, ---a tudása--- alapján bátran előzni kezdett. DE! A német autópályán, ahol Ő addig sosem járt, hírt sem hallott felőle sose, szóval ott,neki szembe, egy 520-as BMW jött az OTTANI TUDÁS szerint, természetesen 200 km/h sebességgel.....

az utolsó, udvarias válasz kb. az volt: csak, mert így tudjuk.......

Ezen a fórumon sem kaptam választ okfejtéseim 90"-ára. Ez egyébként nem nagy baj.Próbálkozom tovább.

[mpt]

Hat nem tudom, en meg ennek a hozzaszolasnak nem ertem kb a 90%-at legalabb.

Az inflacio es a kore epulo modellek lehet, hogy nem tokeletesek, de legalabb egyseges kepet alkotnak. Ha van mas otleted, osszd meg.
Azt, hogy matematikailag is megalapozod oket, en meg nem lattam, egyelore meg az is gond volt, hogy a 2 dimenzios lufi-felszinen tul legyunk, es most se vagyok biztos benne, hogy ugyanarrol beszelunk.
Es vajon miert kellene masoknak lenni a fizikai torvenyeknek masutt? Ezen az alapon konnyu barmit allitani, mert ugyse lehet belathato idon belul cafolni vagy igazolni. Nekem peldaul az az elmeletem, hogy tolunk 12 milliard fenyevre mar az azonos magnessegek vonzzak egymast. Cafold meg.

--mpt

[tobe]

Az hogy lehet, hogy a részecskék mind egyformák, mármint az azonos típusúak, most mindegy, hogy elektron, vagy neutron, stb . és mind tudja, hogy mit kell neki csinálnia, milyen receptoraik vannak, amik felfogják és reagálnak az őket érő hatásokra és hogy tudták azokat olyan egyformára "készíteni" ? Onnantól még érthető is, hogy mit csinálnak úgy nagyjából, de mindig eljutunk egy olyan pontig, amire nemhogy nincs magyarázat, de még eleve elég a magyarázat lehetőségét is feltételezni. Van szerintem nagyon sok dolog, ami előtt tátva marad még a legokosabb fizikusoknak, gondolkodóknak is a szája.

Erről jut eszembe, lehet valahol találni egy listát a nyitott kérdésekről a fizikában pl . online a neten ?

[Astrojan]

Van szerintem nagyon sok dolog, ami előtt tátva marad még a legokosabb fizikusoknak, gondolkodóknak is a szája... Erről jut eszembe, lehet valahol találni egy listát a nyitott kérdésekről a fizikában pl..?

Erről jut eszembe, Problémák a relativitáselmélet körül

Azért mások is kezdik tapogatni, vajon valós dolgokról mesél-e a relativitáselmélet:

..muallim: leszögezhetjük, hogy a tér-idő egy illúzió..
Teve 59839: Akkor mondjuk ki egyenesen: ez a tömegnövekedés egy matematikai fikció, nem mérhető valóság.
Gergő 59882: Attól hogy egy test hozzánk képest felgyorsul ..még nem történik a testtel magával semmi.
Gábor 11781: Na, végigrágtam magam, plusz utánanéztem. ...a "Lorentz-kontrakció" nem valóságos fizikai esemény! A méterrúd nem nyomódik össze! Nem történik semmi: másképp olvassuk le az adatokat..
mmormota 15757: Amikor SR körülmények között méred, tudod, hogy látszólagosan hosszváltozáson esett át a tárgyad.
Dávid Gyula csivar: - igaz-e, hogy E=mc^2 (elárulom: nem igaz, vagy ha igaz, akkor nincs semmi értelme)
dgy2: Az egyik legnagyobb bűn... amikor a "mozgási tömeg" vagy "relativisztikus tömeg" nem létező és felesleges fogalmát bevezették. Egyféle tömeg van, a nyugalmi tömeg - igazából nem is kell(ene) hozzá jelzőt tennünk. Ez ..minden megfigyelő szerint ugyanannyi, a test megfigyelőhöz képesti mozgásától függetlenül.

És mondjuk ez itt: A mozgó rúd nem megy össze

[pasztoyg]

="Norbi"

Ha nem a gravitációról beszélsz, hanem a fényről, akkor OK.

Ezek szerint a gravitáció minden szemlélőre real time-ba hat, a látnivaló viszont késik?

Norbi
Félreérted.

Az a különbség, hogy a fénylő test aktív, a gravitáló meg nem, nem "árad" belőle a gravitáció. Tehát ha egy test csak úgy egyszerűen "van", akkor is körülveszi a gravitációs tere, és te messziről is érzékelheted a jelenlétét. A lámpát meg be kell kapcsolni, a világítás egy adott pillanatban kezdődik meg, te viszont csak a fényterjedés megszabta késleltetéssel fogod észlelni. Persze ha a gravitáló test is "aktív" lesz, pl mocorog, elszalad, felrobban stb, akkor ez megváltoztatja gravitációs hatását - ez a hatás pedig természetesen "csak" fénysebességgel jut el hozzád.

dgy[/quote]

kedves DGY, a kérdést megpróbálom értelmesen feltenni, talán sikerül. A te válaszodat kész vagyok előre elfogadni, pedig ez nem szokás nálam.
szóval
mi az a gravitáció?

Főoldal arrow Tudástár arrow Kozmológia
01 - A kozmológia alapjai
Nyomtatás E-mail
Szerző: SDT, MCSE | 2009. április 11. szombat 21:24
A kozmológia, mint tudomány; kozmológiai elv, Olbers-paradoxon, Hubble-törvény, a táguló Univerzum.

2 - Az ősrobbanás modell és bizonyítékai
Nyomtatás E-mail
Szerző: SDT, MCSE | 2009. április 11. szombat 21:24
Az Ősrobbanás elméleti háttere és megfigyelési bizonyítékai; a kozmikus háttérsugár

fenti anyagokban nem találtam meg a "felépülését"
Most jön a szavanna kérdés:
van nemtúl messze egy combos csillag, melynek fényét "most" látjuk, gravitációját pedig, ---amiről nem igazán tudom, hogy "micsoda", hogyan hat, persze igaziból__észleljük a körülötte lévő csillag-ok mozgásrendellenességéből. (van ennél hosszabb szó is)
na, a példa kedvéért a csillagból "holnap" szupernóva lett felrobbant. Szerencsés csillagászok lefényképezik, mert a fény elhozza az információt. DE, mi lesz a csillag gravitációs terével?
Elvész ,megmarad, lassan leépül, robbanásszerűen leépül? Jól összekeveri a lokálisan közeli gravitációs teret, stb? milyen hatás várható? volt, van, lesz
köszi. a fekete lyuk kérdést még mindig formázom