Az égi mechanikai paradoxon.

[Tóni]

Üdvözlök mindenkit a Csillagvárosban.

Az égimecsanikai paradoxon.

Azért írok erről a témáról, mert meggyőződésem, hogy sokan nem ismerik pontosan
a paradoxon mibenlétét. Olvassátok el a " Csillagászat az átkosban " kedden írt
hozzászólásomat. Ha, a tudományok doktora Varga Péter, MTA Geodéziai és Geofizikai
Kutatóintézet igazgatója nem ismeri a szóbanforgó paradoxont,
akkor feltételezhető, hogy egynéhány amatőrcsillagász sem ismeri.
Ezért, úgy gondoltam, hogy elinditom ezt a topikot.
Egy elég részletes írás jelent meg a Föld és Ég c. csillagászati-űrkutatási folyóírat
1987 decemberi számában. Both Előd : Az égimechanikai paradoxon címmel.


Sajnos, a cikket nem tudom bemásolni ide. A számitógépbe bemásoltam, de nem
tudom, hogy hogyan kell átmásolni ide. Ha valaki segitene magyon örülnék neki.
Üdv Tóni.

[pont]

ez lenne az?

Kód: Egész kijelölése

http://www.sulinet.hu/termeszetvilaga/archiv/2000/0004/08.html

[Tóni]

Szia Pont!

Mellesleg, évtizedeken át előfizetője voltam a Természet Világának,
így ismerem ezt a cikket is.
De, világosan leírtam, hogy a szóbnforgó írás hol található meg.
Kedves Pont! Mivel nemvagyok számítógép szakember, de annyit már
tudok, hogy hogyan kell egy e-mailhoz csatolni egy fájlt. Leírtam,
hogy besceneltem a Föld és Ég folyóíratból a cikket.
Bocsi, hogy analfabéta vagyok a számítógéphez.
Újfent megkérek valakit, hogy adjon útbaigazítást.
Aki bizalommal fordul hozzám, annak megpróbálok
válaszolni.E-mailban elküldöm a Csillagászati paradoxonnal
kapcsolatos cikket. Aki betudja másolni, annak előre köszönöm.
Szerintem itt kezdődik a csillagászati ismeretek alapja.
Üdvözlettel Tóni.

[pont]

bocsi csak bekopitam a cimet -....


viszon az jól teszed ha nem irod ki a cimed.... katt a hozzászolásod felett szekesztésgombra és kitörlöd a cimed... a szövegmezöböl...
ha nem nyilvános üzetetet pl email cimet akarsz küldeni... a nevek alatt van egy (piros) link amit megnyitva az illetö kontakjta nyilik meg, ha itt az üzenetekre kattintasz akkor beső üzenetet PM et tudsz írni amit se a google se más kereső sem mutat meg, csak az látja akinek küldöd....


cikk... ha be van scenelve és pdf akkor a saját vezérlöpultodon találsz csatolmány feltöltési lehetöséget .. ha jpg formátum akkor akkor ugyanott a fotoalbumodba feltöltheted, mindketőt szabadon linkeleed a forumon belül....

a további vs egyéb gond van irj....

[DRoland]

Bocsánat, hogy ide írom a marhaságaimat, de égi mechanika van benne, így amíg ideérkezik a cikk (jöhet nekem is emilben, belinkelem ide), erről is lehetne társalogni.
Szóval:
A kollégám ír programozási gyakorlat apropójából egy olyan kis programot, ami a naprendszer mozgását szimulálja.
Bővebb részleteket nem tudok még (majd jól kifaggatom), de arról beszélgettünk, hogy ha egy egyenesre helyeznénk a Napot és a bolygókat, természetesen mindet a megfelelő távolságra, akkor a rendszer tömegközéppontja a Nap középpontjától nagyságrendileg 10^9m -re van. Ez a Nap átmérőjének nagyságrendjébe esik. Tehát ebben az esetben a Napon kívülre. Ez már önmagában is érdekes, így van-e?
Ha ez a rendszer elkezd mozogni, akkor a Nap is keringeni fog e körül a pont körül, tehát a Földről nézve ezt észre kellene venni.
Mivel a valóságban ilyen helyzetelég ritkán lehet, ezért úgy gondolom a tömegközéppont valahol a Nap belsejében lehet, de valószínűleg elég ritkán esik egybe a Nap középpontjával, tehát a Nap keringését a Naprendszer tömegközéppontja körül lehet mérni? Mérik? Mennyi?
Vagy nagyon el vagyok tévedve?
(arról nem is beszélve, hogy a bolygók is hatnak egymásra, így az egész rendszer korrekt szimulálása, nem egy babazsúr)

[mpt]

Minden korrekt, amit leirtal, ami a Naprendszer tomegkozeppontjanak Napon kivul valo esesenek lehetosegere vonatkozik. Annyi finomitas meg idetartozik, hogy a bolygok sosem allnak egy egyenesben, leven, hogy palyasikjaik is (nehany fokon belul) elternek egymastol.
Az viszont biztos, hogy nem egyszeru feladatot valasztott a kollegad foleg, ha figyelembe akarjatok venni a parszazezer kisbolygot is...

--mpt

[astrohist]

Igazad van, a Naprendszer tömegközéppontja többnyire nem esik egybe a napgömb geometriai központjával, sőt gyakran a fotoszférán kivül van. Erre vonatkozóan elméleti adatok vannak. De a bolygók együttes tömege is eléggé csekély a Nap össztömegéhez képest. 1943-ban pl. majdnem egy napátmérőre kivül volt, 1950-ben viszont egybe esett a napközponttal., 1955-ben megint egy félrádiuszra kivül volt. A régebbi pozíciós csillagászati kézikönyvelben nem találtam adatot, hogy ezt korrekcióba veszik. Ábrázolva egy-két idegen nyelvű könyvben megtalálható, magyar könyvekben csak Zerinváry Sz. ismeretterjesztő könyvében (A Naprendszer élete 1953) találkoztam vele. (Lehet, hogy egyetemi jegyzetben van.) BQ.

[DRoland]

Köszönöm a válaszokat! Tulajdonképpen abszolút logikus dolgok ezek, csak furcsa dolog rádöbbenni, hogy tulajdonképpen a Nap is bolygó, mármint látszólagos mozgásra.
Az a fránya "heliocentrikus" világkép...

A több-százezer kisbolygó egyelőre nem lesz figyelembe véve, és a pozíciók is 2D-ben lesznek értelmezve. Valamint az aktuális pozíciók, sebességek is egy -számomra- érdekes egyszerűsítéssel lesznek kiszámolva.
Kíváncsi leszek, mi lesz belőle.

[astrohist]

A kisbolygókat és üstökösöket nyugodtan figyelmen kívül lehet hagyni. Egyrészt nagyon pici még az össztömegük is, másrészt nagy számuk következtében statisztikusan körben kb. egyformán oszlanak meg a Nap körül, tehát minden irányból hatnának (ha hatnának). A Naprendszer pillanatnyi tömegközéppontját drasztikusan a Jupőiter és a Szaturnusz befolyásolja (Newcomb szerint. Üdv: BQ

[orhazoli]

Nekem erről Érdi Bálint jut eszembe, aki számomra is az égi mechanikát tanította az ELTE Csillagászati Tanszékén. Mindig remek előadásokat tartott. Ezért Érdi mechanikának hívtuk az ő szakterületét.
A másik emlékem Kulin Gyurka bácsi egyik könyve: Élet más bolygókon. Gyermekkoromban olvastam. Ott leírja nagyon szemléletesen (mindig elegánsan szemléletesen írt és magyarázott!), ha meg kell mintázni a Naprendszert (tömegről van szó), akkor vegyünk 10 kg kristálycukrot. Ebből tegyünk félre egy csipetet -- 14 grammot. Marad 9986 gramm -- ez a Nap. A 14 gramm pedig minden más égitest, ami nem a Nap!

A két legnagyobb tömegű bolygó a Jupiter és a Szaturnusz, a többi égitest eltörpül -- tömegét tekintve -- hozzájuk képest. Az egyik 5, a másik 10 Cs.E.-re kering attól a Naptól, amelynek mérete kb. 0,05 (átmérő) Cs.E.
Az egyik esetben a két óriásbolygó ugyanazon az "oldalon", egy "egyenesen" tartózkodik. Tehát a probléma egyszerű egyensúlyi helyzettel kezelhető. A forgatónyomatékról van szó. Az égi libikóka egyik végén van a Nap, másik oldalán pedig a Jupiter és a Szaturnusz a maga 9,5 és 2,85 grammos értékével. A Föld tömege csupán 0,03 gramm! Tehát meg kell határozni azt a pontot, ahol a Nap-Jupiter-Szaturnusz rendszer egyensúlyban van! A másik eset pedig, amikor a Nap a Jupiter és a Szaturnusz között helyezkedik el.
Így kiszámolható, hogy mely helyzetben, hol található a Naprendszer tömegközéppontja. Ugye milyen egyszerű?!