Mindenkit üdvözlök a Csillagvárosban.
Örömmel közlöm veletek, hogy nekivágtam egy saját honlap szerkesztésének.
Elsőkőnt az Univerzum szerkezetével kapcsolatos elméleti munkámat raktam
fel, amely egy több mint 80 éves hiányosságot próbál meg átthídalni.
A mai napig még senkinek sem sikerült kapcsolatba hozni a kvantumfizika
alapegységeit az Univerzum adataival. Remélem, hogy ez a munkám áttörést
hoz ebben a témában. A következő címen olvashatjátok el a Nagy fúziót :
http://www.levay.eu/index.php?menu=csillagaszat
Rövidesen felrakom a Furcsa véletlenek többi részét is.
Üdv Tóni.
A Nagy fúzió.
A Nagy fúzió.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Tóni 2010.06.11. 22:54-kor.
Re: A Nagy fúzió.
Üdv a Csillagvárosiaknak.
Az Univerzum szerkezete csoportban többen jelezték, hogy
szeretnék elolvasni a Világegyetem szerkezetével kapcsolatos munkámat.
Ezért, inditottam egy honlatot, ahova elsőnek a Nagy fúziót
tettem fel. Itt tőmondatos formában leírom, hogy hogyan
kapcsoltam össze a kvamtumfizikát az Univerzum szerkezetével.
Hétfőn közöltem a fórumban, hogy hol lehet elérni a honlapomat.
Mostanáig még nem szólt hozzá senki sem. Pedig, azt vártam,
hogy akiknek még a múlt éven elküldtem e-mailban, legalább
azok hozzászólnak. A honlapom címe :
http://www.levay.eu/
Ma feltettem még három munkámat :
1. A Sommerfeld-állandó kapcsolata a természetes logaritmus alapszámával.
2. Az L dimenzió nélküli állandó története.
3. Furcsa véletlenek 3. Ezt külön figyelmébe ajánlom Szabó M. Gyulának.
Itt megtalálja a korongok átrakásával kapcsolatos matemetikai képletet.
Sziasztok Tóni.
Az Univerzum szerkezete csoportban többen jelezték, hogy
szeretnék elolvasni a Világegyetem szerkezetével kapcsolatos munkámat.
Ezért, inditottam egy honlatot, ahova elsőnek a Nagy fúziót
tettem fel. Itt tőmondatos formában leírom, hogy hogyan
kapcsoltam össze a kvamtumfizikát az Univerzum szerkezetével.
Hétfőn közöltem a fórumban, hogy hol lehet elérni a honlapomat.
Mostanáig még nem szólt hozzá senki sem. Pedig, azt vártam,
hogy akiknek még a múlt éven elküldtem e-mailban, legalább
azok hozzászólnak. A honlapom címe :
http://www.levay.eu/
Ma feltettem még három munkámat :
1. A Sommerfeld-állandó kapcsolata a természetes logaritmus alapszámával.
2. Az L dimenzió nélküli állandó története.
3. Furcsa véletlenek 3. Ezt külön figyelmébe ajánlom Szabó M. Gyulának.
Itt megtalálja a korongok átrakásával kapcsolatos matemetikai képletet.
Sziasztok Tóni.
Re: A Nagy fúzió.
üdvözletem,
az egyházi ünnepekkel, illetve a Nap deklinációjával kapcsolatban: melyik epochára kell ezt érteni?
merthogy viszonylag rövid idő alatt az adott napon már/még nem annyi a Nap deklinációja, mint ami az összefüggéshez kell.
--mpt
az egyházi ünnepekkel, illetve a Nap deklinációjával kapcsolatban: melyik epochára kell ezt érteni?
merthogy viszonylag rövid idő alatt az adott napon már/még nem annyi a Nap deklinációja, mint ami az összefüggéshez kell.
--mpt
Re: A Nagy fúzió.
Halló Péter! Nem értem akérdésedet, mire vonatkozik? Milyen egyházi ünnep és nap-deklináció kapcsolatát kérdezed? Írd le bővebben! Üdv: BQ (arbar@t-online.hu)
Re: A Nagy fúzió.
Hello,
elkezdtem olvasni....
az első bekezdésnél elakadtam, ott, ahol a proton bomlásának felezési idejét a proton élettartamaként állítod be.
Ez függetlenül attól, hogy hogyan masszíroztad ki a konkrét számot az általad kreált állandóból, máris mehet az "ökörségek felsőfokon" rovatba.
elkezdtem olvasni....
az első bekezdésnél elakadtam, ott, ahol a proton bomlásának felezési idejét a proton élettartamaként állítod be.
Ez függetlenül attól, hogy hogyan masszíroztad ki a konkrét számot az általad kreált állandóból, máris mehet az "ökörségek felsőfokon" rovatba.
Re: A Nagy fúzió.
Üdvözöllek Molnár Péter.
1999-ben írtam egy tanulmányt a bodrogszerdahelyi görögkatolikus templom
keletelésével kapcsolatban. A templom védőszentje szt, Mihály arkangyl, ünnepnapja
november 8. A templom valamikor az 1800-as évek elején épült, de nincs
semmilyen dokumentáció az építkezés pontos időpontjáról.
Mérésekkel megállapítottam, hogy a templom főtengelyét a védszent-napi
ünnep előti estén, a naplenente irányába tájolták be. Vagyis, a templom
keletelése a nominalis occidens kategóriába tartozik.
A számításokhoz szükséges a Nap deklinácíóját ismerni a kérdéses napon a
naplemente időpontjában. Teodolíttal kimértük a templom főtengelyének
az irányát a csillagászati kelet - nyugati irányhoz viszonyítva. A számításokból
az jött ki, hogy egy négyéves cikluson belül melyik évszámok jöhetnek számításba.
A templomot a következő évek valamelyikében keletelték : 1803, 1807, 1811, 1815,
1819 stb. Vagyis, az alapkő letétele ezekközzül az évek közzül bármelyik lehet.
Tisztában vagyok azzal, hogy egy négyéves cikluson belül a 16,746 fok delinácíós
szögben a Nap a szökőévekben február 3-án a kora hajnali órákban van.
Viszont, a szökőéveket követően 3 éven február 2-án halad átt ezen a szögértéken.
2005. február 2-án 9 óra 13 perckor érte el a Nap ezt a deklinácíós szöget.
2006. február 2-án 14 óra 59 perckor . / .
2007. február 2-án 20óra 24 perckor . / .
2008. február 3-án 2 óra 34 perckor . / .
2009. február 2-án 8 óra 26 perckor . / .
2010. február 2-án 14 óra 26 perckor . / .
Látható, hogy csak a szökőévekben van eltérés a febtuár 2. dátumtól.
Üdv Tóni.
1999-ben írtam egy tanulmányt a bodrogszerdahelyi görögkatolikus templom
keletelésével kapcsolatban. A templom védőszentje szt, Mihály arkangyl, ünnepnapja
november 8. A templom valamikor az 1800-as évek elején épült, de nincs
semmilyen dokumentáció az építkezés pontos időpontjáról.
Mérésekkel megállapítottam, hogy a templom főtengelyét a védszent-napi
ünnep előti estén, a naplenente irányába tájolták be. Vagyis, a templom
keletelése a nominalis occidens kategóriába tartozik.
A számításokhoz szükséges a Nap deklinácíóját ismerni a kérdéses napon a
naplemente időpontjában. Teodolíttal kimértük a templom főtengelyének
az irányát a csillagászati kelet - nyugati irányhoz viszonyítva. A számításokból
az jött ki, hogy egy négyéves cikluson belül melyik évszámok jöhetnek számításba.
A templomot a következő évek valamelyikében keletelték : 1803, 1807, 1811, 1815,
1819 stb. Vagyis, az alapkő letétele ezekközzül az évek közzül bármelyik lehet.
Tisztában vagyok azzal, hogy egy négyéves cikluson belül a 16,746 fok delinácíós
szögben a Nap a szökőévekben február 3-án a kora hajnali órákban van.
Viszont, a szökőéveket követően 3 éven február 2-án halad átt ezen a szögértéken.
2005. február 2-án 9 óra 13 perckor érte el a Nap ezt a deklinácíós szöget.
2006. február 2-án 14 óra 59 perckor . / .
2007. február 2-án 20óra 24 perckor . / .
2008. február 3-án 2 óra 34 perckor . / .
2009. február 2-án 8 óra 26 perckor . / .
2010. február 2-án 14 óra 26 perckor . / .
Látható, hogy csak a szökőévekben van eltérés a febtuár 2. dátumtól.
Üdv Tóni.
Re: A Nagy fúzió.
Piriti Jánosnak, és mindenkinek !
Azzal tiszában voltam, hogy a Nagy fúzióért kapok hideget és meleget egyaránt.
Szolcsányi Gyuri barátom /Szolcs/, már az elmúlt év október 13-án a következő
e-mailt küldte :
Kedves Tóni!
Már megbocsáss, de mit értesz az elektron keringési sebességén? Az atommag
körüli Newton/Coulomb világban számolható sebességét? A hidrogén atom
elektornjának sebességét? Melyik pályán? (Gerjesztés nélkül?)
Egyelőre én csupán bűvészkedést látok nagyon kicsiny és nagyon nagy
számokkal. Mi a mögöttese? A Planck állandó miért kerül a számlálóba
(nevezőbe)? Lehet, van Planck idő - még nem hallottam róla, utánanézek.
A nagy fúziónál is hiányolom az egyes képletek indokolását.
Üdv: Szolcs
vagyis, bűvészkedek a számokkal ! Hogyan kerül a Planck-állandó a nevezőbe?
Szolcs még nem hallott a Planck-időről ! Azok, akik nem ismerik a Planck-időt
ne írjanak kritikát, hozzászólást !
Habár másnap e-mailban elnézést kért Szolcs, mivel utánnanézett és létezik
a Planck-idő. /!/
A fermionok össztömegénél azért szedtem szét a képletet, hogy a nem metematikusok
is megértsék. A Planck-tömeg a nevezőben azt jelenti, hogy a reciprokával szorzok.
A planck-tömeg 0,00000002176... kg. Ennek a reciproka 45 946 655 kg.
Ezt a tömeget szorzom meg a L négyzetgyökének kétszeresével. Ilyen egyszerű.
János! Sajnálom, hogy nem tudod, hogy mi a felezési idő és az élettartam
között a különbség. A Scientific American-ban, J.M.LoSecco, Frederick Reines és
Daniel Sinclair közösen írtak egy 8 oldalas cikket : A protonbomlás kutatása címmel.
Ebben, a proton élettartamával foglalkoznak és NEM a felezési idejéval !
Magyar fordításban elolvashatod a Tudomány 1985. évi októberi számában, ha érdekel.
Én senkit nem kértem arra, hogy végigolvassa a Nagy fúziót. Hogy Te elakadtál az
első pontnál, az téged mimősít. Kösz, hogy szerinted máris mehet az " Ökörségek
felsőfokon " rovatba. Lehet, hogy a dilettánsok csak azt a rovatot fogják
látogatni, így legalább ott is megtalálhatják.
Mindig akadnak csigák, amelyek elmagyarázzák a nyúlnak, hogy hogyan kell futni !
A munkámról teljesen más a véleménye Pálinkás Józsefnek, a Magyar Tudományos
Akadémia elnökének. A KFKI-ban, a Csillagászati Kutatóintézetben és az ELTE-n,
eddig még nem találtak "görcsöt a kákán". János, neked ez "sikerült" !
Üdv Tóni.
Azzal tiszában voltam, hogy a Nagy fúzióért kapok hideget és meleget egyaránt.
Szolcsányi Gyuri barátom /Szolcs/, már az elmúlt év október 13-án a következő
e-mailt küldte :
Kedves Tóni!
Már megbocsáss, de mit értesz az elektron keringési sebességén? Az atommag
körüli Newton/Coulomb világban számolható sebességét? A hidrogén atom
elektornjának sebességét? Melyik pályán? (Gerjesztés nélkül?)
Egyelőre én csupán bűvészkedést látok nagyon kicsiny és nagyon nagy
számokkal. Mi a mögöttese? A Planck állandó miért kerül a számlálóba
(nevezőbe)? Lehet, van Planck idő - még nem hallottam róla, utánanézek.
A nagy fúziónál is hiányolom az egyes képletek indokolását.
Üdv: Szolcs
vagyis, bűvészkedek a számokkal ! Hogyan kerül a Planck-állandó a nevezőbe?
Szolcs még nem hallott a Planck-időről ! Azok, akik nem ismerik a Planck-időt
ne írjanak kritikát, hozzászólást !
Habár másnap e-mailban elnézést kért Szolcs, mivel utánnanézett és létezik
a Planck-idő. /!/
A fermionok össztömegénél azért szedtem szét a képletet, hogy a nem metematikusok
is megértsék. A Planck-tömeg a nevezőben azt jelenti, hogy a reciprokával szorzok.
A planck-tömeg 0,00000002176... kg. Ennek a reciproka 45 946 655 kg.
Ezt a tömeget szorzom meg a L négyzetgyökének kétszeresével. Ilyen egyszerű.
János! Sajnálom, hogy nem tudod, hogy mi a felezési idő és az élettartam
között a különbség. A Scientific American-ban, J.M.LoSecco, Frederick Reines és
Daniel Sinclair közösen írtak egy 8 oldalas cikket : A protonbomlás kutatása címmel.
Ebben, a proton élettartamával foglalkoznak és NEM a felezési idejéval !
Magyar fordításban elolvashatod a Tudomány 1985. évi októberi számában, ha érdekel.
Én senkit nem kértem arra, hogy végigolvassa a Nagy fúziót. Hogy Te elakadtál az
első pontnál, az téged mimősít. Kösz, hogy szerinted máris mehet az " Ökörségek
felsőfokon " rovatba. Lehet, hogy a dilettánsok csak azt a rovatot fogják
látogatni, így legalább ott is megtalálhatják.
Mindig akadnak csigák, amelyek elmagyarázzák a nyúlnak, hogy hogyan kell futni !
A munkámról teljesen más a véleménye Pálinkás Józsefnek, a Magyar Tudományos
Akadémia elnökének. A KFKI-ban, a Csillagászati Kutatóintézetben és az ELTE-n,
eddig még nem találtak "görcsöt a kákán". János, neked ez "sikerült" !
Üdv Tóni.
A hozzászólást 2 alkalommal szerkesztették, utoljára Tóni 2010.03.01. 03:03-kor.
Re: A Nagy fúzió.
János! Sajnálom, hogy nem tudod, hogy mi a felezési idő és az álettartam
között a különbség.
Az a helyzet, hogy én pontosan tudom, a jelek szerint viszont neked vannak komoly hiányosságaid e téren.
A planck-tömeg 0,00000002176... kg. Ennek a reciproka 45 946 655 kg.
Ha ezt a Természet Világában olvasnád, máris súlyos szavakkal ostoroznád a tudatlan szerzőt, akinél egy mennyiségnek és reciprokának ugyanaz a mértékegysége. "Micsoda felsőfokú ökörség!!!"
Mindig akadnak csigák, amelyek elmagyarázzák a nyúlnak, hogy hogyan kell futni !
A munkámról teljesen más a véleménye Pálinkás Józsefnek, a Magyar Tudományos
Akadémia elnökének. A KFKI-ban, a Csillagászati Kutatóintézetben és az ELTE-n,
eddig még nem találtak "görcsöt a kákán". János, neked ez "sikerült" !
Ez elképesztően szánalmas duma, de te tudod....
között a különbség.
Az a helyzet, hogy én pontosan tudom, a jelek szerint viszont neked vannak komoly hiányosságaid e téren.
A planck-tömeg 0,00000002176... kg. Ennek a reciproka 45 946 655 kg.
Ha ezt a Természet Világában olvasnád, máris súlyos szavakkal ostoroznád a tudatlan szerzőt, akinél egy mennyiségnek és reciprokának ugyanaz a mértékegysége. "Micsoda felsőfokú ökörség!!!"
Mindig akadnak csigák, amelyek elmagyarázzák a nyúlnak, hogy hogyan kell futni !
A munkámról teljesen más a véleménye Pálinkás Józsefnek, a Magyar Tudományos
Akadémia elnökének. A KFKI-ban, a Csillagászati Kutatóintézetben és az ELTE-n,
eddig még nem találtak "görcsöt a kákán". János, neked ez "sikerült" !
Ez elképesztően szánalmas duma, de te tudod....
Re: A Nagy fúzió.
Üdvözletem a Csillagvárosiaknak !
A Google keresőjébe a " proton élettartama " beírása utján 1350 találat jelent meg.
Csupán csak egyből idézek : Horváth Árpád / 2005. január 20./ - A részecskefizika
története 23. oldal. A japán Super-Kamikadéval végzett kisérletek a proton-bomlással
kapcsolatban 2001-ig nem észleltek egyetlen bomlást sem. Amiből az következik,
hogy 10 a 35-en évnél nagyobb a proton élettartama.
A proton-wikipédiát kinyítva a CODATA adatait láthatjuk 8 - 9 tízedes pontossággal
a protonról. A táblázatban az élettartamot stabilnak jelölik. De, kicsit alább, a "Története"
részben a japán Super-Kamikade eredményét közli, miszerint 10 a 35-en évnél
biztosan nagyobb a proton élettartama. Az elméleti számításom ettől egy nagyságrendel
nagyobb.
Üdv Tóni.
A Google keresőjébe a " proton élettartama " beírása utján 1350 találat jelent meg.
Csupán csak egyből idézek : Horváth Árpád / 2005. január 20./ - A részecskefizika
története 23. oldal. A japán Super-Kamikadéval végzett kisérletek a proton-bomlással
kapcsolatban 2001-ig nem észleltek egyetlen bomlást sem. Amiből az következik,
hogy 10 a 35-en évnél nagyobb a proton élettartama.
A proton-wikipédiát kinyítva a CODATA adatait láthatjuk 8 - 9 tízedes pontossággal
a protonról. A táblázatban az élettartamot stabilnak jelölik. De, kicsit alább, a "Története"
részben a japán Super-Kamikade eredményét közli, miszerint 10 a 35-en évnél
biztosan nagyobb a proton élettartama. Az elméleti számításom ettől egy nagyságrendel
nagyobb.
Üdv Tóni.
Re: A Nagy fúzió.
Szia Tóni!
Sokat gondolkoztam rajta, hogy írjak-e vagy sem, de végül mégis csak írok. Az a véleményem, hogy az nem fizika, hogy egy számot egy másikkal megszorzunk és kijön valami, ami jónak tűnik. Érteni is kell, mi miért van. Erre nem kaptunk magyarázatot a honlapodon.
Lássunk egy példát. Azt írod, hogy az Univerzum kora 13,1921779*10^9 év. Ez 100 év pontosságú meghatározás. Száz év múlva már 13,1921780*10^9 évet kell majd írni. Nem hinném, hogy ezt komolyan gondoltad.
De vegyünk csak 13,2*10^9 évet. Akkor1 milliárd évvel ezelőtt 12,2*10^9 év volt. No igen, csakhogy az általad leírt képletben csak olyan konstansok vannak, amik jelenlegi tudásunk szerint nem változnak. Ha ezeket 1 milliárd évvel ezelőtt szorzod össze, akkor is a mai kort kapod?!? Vagy azt állítod, hogy a h-vonás, az alfa, a c, az elektron tömege vagy a G folyamatosan változik, hogy mindig a megfelelő év jöjjön ki???? Vagy a pi változik??? Melyik változik és mennyivel évente?
No ha ezekre válaszolsz, az már fizika. Azt már össze lehet vetni a mérési eredményekkel. De ez így csak számmisztika.
Üdv,
Tamás
Sokat gondolkoztam rajta, hogy írjak-e vagy sem, de végül mégis csak írok. Az a véleményem, hogy az nem fizika, hogy egy számot egy másikkal megszorzunk és kijön valami, ami jónak tűnik. Érteni is kell, mi miért van. Erre nem kaptunk magyarázatot a honlapodon.
Lássunk egy példát. Azt írod, hogy az Univerzum kora 13,1921779*10^9 év. Ez 100 év pontosságú meghatározás. Száz év múlva már 13,1921780*10^9 évet kell majd írni. Nem hinném, hogy ezt komolyan gondoltad.
De vegyünk csak 13,2*10^9 évet. Akkor1 milliárd évvel ezelőtt 12,2*10^9 év volt. No igen, csakhogy az általad leírt képletben csak olyan konstansok vannak, amik jelenlegi tudásunk szerint nem változnak. Ha ezeket 1 milliárd évvel ezelőtt szorzod össze, akkor is a mai kort kapod?!? Vagy azt állítod, hogy a h-vonás, az alfa, a c, az elektron tömege vagy a G folyamatosan változik, hogy mindig a megfelelő év jöjjön ki???? Vagy a pi változik??? Melyik változik és mennyivel évente?
No ha ezekre válaszolsz, az már fizika. Azt már össze lehet vetni a mérési eredményekkel. De ez így csak számmisztika.
Üdv,
Tamás