Anomalisztikus év hossza

[Porrima]

Ezzel a problémával 25 évvel ezelőtt kerültem szembe először. Akkor szakcsillagászt is kérdeztem, de megoldás nem született
Arról van szó, hogy a szakkönyvek az anomalisztikus év hosszára 365,259641.. napot adnak. Ezzel szemben a csillagászati évkönyvekből az első kutakodásnál az alábbiakat gyűjtöttem ki:
'73.01.02.-'74.01.04. 366,90486
74/75 363,14444
75/76 366,92083
76/77 364,9354
77/78 363,5701
78/79 367,9652
Azt hiszem, hogy a probléma megoldásához szükségtelen további adatokat sorolni.
Hasonló "összevisszaság" van az aféliumtól aféliumig eltelt idő hosszában is, hozzátéve, hogy egy adott évben a/a és p/p hossza is jelentősen eltér egymástól.

Én gondoltam a Föld-Hold rendszer közös tömegközéppontja és geocentrikus adat "keveredésére", de az csak max. 5 perc különbségeket eredményezne.
Az is látható, hogy a kutya nem a szökőéveknél van elásva.

Örülnék, ha egy okos égimechanikus megoldaná ezt a több évtizedes gondomat

[Ksl]

Azt hiszem, hogy a probléma megoldásához szükségtelen további adatokat sorolni.
Hasonló "összevisszaság" van az aféliumtól aféliumig eltelt idő hosszában is, hozzátéve, hogy egy adott évben a/a és p/p hossza is jelentősen eltér egymástól.

Én gondoltam a Föld-Hold rendszer közös tömegközéppontja és geocentrikus adat "keveredésére", de az csak max. 5 perc különbségeket eredményezne.
Az is látható, hogy a kutya nem a szökőéveknél van elásva.

Először azt hittem, valami évkönyvi programhiba a legtermészetesebb magyarázat, de hogy a fejtörést másoknak elősegítsem, egy abszolút megbízható forrást belinkelnék:

http://aa.usno.navy.mil/data/docs/EarthSeasons.php

Ahol ott vannak a perihélium és afélium dátumok 2000-től 2020-ig. Valami rendszert látni vélek a számokban, de őszintén bevallom, hogy így elsőre nem értem. Remélem, egy okos égimechanikus tényleg elolvassa ezt a felvetést. Érzésre pedig csak valahogy a szökőévekben lehet a magyarázat, csak nem olyan egyszerű.

Ksl

[szolcs]

A Föld-Hold rendszert nem zárnám ki kapásból. Ha belegondolunk a Föld-Hold rendszer nem távolodik olyan gyorsan a Naptól a perihélium után. r=a*(1-e^2)/(1+e*cos(fi)) a távolság képlet ugye. Perihéliumban fi=0, r=a*(1-e). Ha a 150 mila km, e pedig 0,01677, akkor ha jól számoltam r=147484500. Teljen el egy nap, akkor a fi kb 1 fok. Ezzel számítgatván; r=147484870. Perihélium után az első napon a távolodás 370 km sacc/kb. Az együttes Naptól való távolodása átlagosan olyan 15 km/óra.

A Föld és a Föld Hold rendszer: a közös tömegközéppont kb 4700 km-re van a Föld középpontjától. A Föld e körül kering olyan 40 km/óra sebességgel. (A kerület 29531 km, mondjuk.) A sebességek nagyon jól összemérhetőek. Meg kéne nézni a Holdfázisokat az adott időpontokban.

Csak tipp, majd megnézem.

Üdv: Szolcs

[Porrima]

Köszönöm mindkét hozzászólást.

Lacié arra utal, hogy nem véletlenül nem kaptam választ 25 évvel ezelőtt...

Viszont druszám (ha nem sértem meg ezzel a "jelzővel") valószínűleg a megoldás felé tapogat, mivel ezt a magyarázatot első ránézésre lehetségesnek tartom.
Én ott tévedtem el, ha eltévedtem, hogy arra gondoltam, a Föld-Hold közös tömegközéppont a Föld belsejében van, és a rendszer 30 km/s sebességgel a sugárnak megfelelő távolságot 3 perc alatt teszi meg. Itt meg napokról van szó, egyik és a másik év között. Viszont a közös tömegközéppont térbeli elmozdulásának félperiódusa durván 14 nap: elég lassú...
Remélem, hogy megleljük a pontos magyarázatot.
Jómagam is szeretem a matekot és a fizikát, de erre a számítási feladatra csak végszükség esetén szánom rá magam...

Még egyszer köszi az eddigi hozzászólásokat: Vaskúti Gy.

[Porrima]

A probléma megoldásában segítséget jelentene, ha tudnánk azt, hogy a perihélium időpontjai geocentrikusak vagy baricentrikusak.
Vagy ez magától értetődik? (Én nem tudom)

[szolcs]

Kedves Druszám!

Feltételezem, hogy a perihéliumra vonatkozó adatok baricentrikusak, hiszen viszonylag nagy pontossággal megadják az értékét, valami 103,... valahány fok. (Ekliptikai koordinátákban.) Geocentrikusan épp az általad felvetett probléma miatt meg sem lehet adni. (Az meg hogyan venné ki magát!?)

Ha van egy napod, végszükséghez sem kell folyamodni, holnap összerakok szándékom szerint egy kis Excel táblát az adatokból és meglátjuk. Érdekes feladat. Ma már nem megy, nagy vendégjárás volt, mosogatni köll, meg szellőztetni a tárkonyos rizses hagymás máj után.

Garancia semmi, nem is tartom magamat sem okosnak, sem égimechanikusnak, csak szeretek számolgatni és szeretem az égimechanikát. A háromtest problémáig bezárólag. Utána durvul. Holnap meglátjuk ezekkel a holdfázisos dolgokkal lehet-e valamit magyarázni.

Nem ennek a topiknak a témája, de milyen az, hogy egy kettőscsillagot nem bont a távcső, de "elnyúltnak látszik"? Te már láttál ilyet? Én még soha. A szemeim elég gyatrák.

Üdv: Szolcs

[szolcs]

Bocs, még annyit (leesett a tantusz): az, hogy az Évkönyvekben azt mondják, hogy a Föld Napközelben van jan. 4.-én 21 UT, annak reményeim szerint semmi köze a Föld-Hold pálya perihélium átmenetéhez, hiszen a Föld lötyög a pályáján a Föld-Hold rendszer közös tömegközéppontja körül. Az időpont pusztán a ténylegesen legközelebbi időpontot adja meg. Praktice használhatalan (további kérdés mire jó ezt tudni?). Nem süt melegebben - pláne tél közepén. No, most már tényleg megyek mosogatni.

[Porrima]

Feltételezem, hogy a perihéliumra vonatkozó adatok baricentrikusak, hiszen viszonylag nagy pontossággal megadják az értékét, valami 103,... valahány fok. (Ekliptikai koordinátákban.) Geocentrikusan épp az általad felvetett probléma miatt meg sem lehet adni. (Az meg hogyan venné ki magát!?)

A fentiekkel nem igazán értek egyet
A Föld középpontja (geocentrum) is van egy adott pillanatban legközelebb a Naphoz, meg a Föld-Hold rendszer tömegközéppontja is valamikor máskor, kivéve azt a speciális esetet, ha a Nap-, Föld- és tömegcentrum egy vonalba esik.

[Porrima]

Ha van egy napod, végszükséghez sem kell folyamodni, holnap összerakok szándékom szerint egy kis Excel táblát az adatokból és meglátjuk. Érdekes feladat. Ma már nem megy, nagy vendégjárás volt, mosogatni köll, meg szellőztetni a tárkonyos rizses hagymás máj után.

Garancia semmi, nem is tartom magamat sem okosnak, sem égimechanikusnak, csak szeretek számolgatni és szeretem az égimechanikát. A háromtest problémáig bezárólag. Utána durvul. Holnap meglátjuk ezekkel a holdfázisos dolgokkal lehet-e valamit magyarázni.

Nekem abszolúte nem sürgős a dolog: ha 25 évig tudtam várni, egy nap ide vagy oda...

De kíváncsian és köszönettel várom a megoldást.

[Porrima]

Nem ennek a topiknak a témája, de milyen az, hogy egy kettőscsillagot nem bont a távcső, de "elnyúltnak látszik"? Te már láttál ilyet? Én még soha. A szemeim elég gyatrák.

Természetesen láttam ilyet, nem is egyet. Csak szeparáció, nagyítás, seeing- és távcsőminőség kérdése! (A felsoroltak egymástól független argumentumok).

Ha van távcsöved, akkor szívesen küldök ilyen tesztkettős listát