Anomalisztikus év hossza

[Porrima]

Bocs, még annyit (leesett a tantusz): az, hogy az Évkönyvekben azt mondják, hogy a Föld Napközelben van jan. 4.-én 21 UT, annak reményeim szerint semmi köze a Föld-Hold pálya perihélium átmenetéhez, hiszen a Föld lötyög a pályáján a Föld-Hold rendszer közös tömegközéppontja körül. Az időpont pusztán a ténylegesen legközelebbi időpontot adja meg. Praktice használhatalan (további kérdés mire jó ezt tudni?).

[Porrima]

Feltételezem, hogy a perihéliumra vonatkozó adatok baricentrikusak, hiszen viszonylag nagy pontossággal megadják az értékét, valami 103,... valahány fok. (Ekliptikai koordinátákban.) Geocentrikusan épp az általad felvetett probléma miatt meg sem lehet adni. (Az meg hogyan venné ki magát!?)

A fentiekkel nem igazán értek egyet
A Föld középpontja (geocentrum) is van egy adott pillanatban legközelebb a Naphoz, meg a Föld-Hold rendszer tömegközéppontja is valamikor máskor, kivéve azt a speciális esetet, ha a Nap-, Föld- és tömegcentrum egy vonalba esik.

Lefekvés után nyugodtabban elgondolkozva - bár a Föld középpontjának biztos van egy időpontban napközelpontja - rájöttem, hogy az általam kissé pongyolán fogalmazott "geocentrikus perihéliumnak" valóban nincs semmi haszna, értelme. Hogy a nálam is butábbak értsék: a Föld középpontja a kepleri pályára egy négyezervalahányszáz km amplitúdójú, 28 nap periódusú szinuszhullámot rajzol, így elvileg a geocentrikus perihélium 28 napon belül szóródna - szóval ezt a geocentrikus lehetőséget felejtsük el...

[szolcs]

Igértem egy Excel táblát, de most csak egy kis táblázatocskára futja. Egyfajta "qualitatív" elemzéshez, szóval nem sok számszerűség van benne. Könnyen belátható, hogy ha a Föld-Hold rendszer perihélium átmenete előtt mondja az Évkönyv, hogy a Föld Napközelben van, akkor a Holdnak fogyatkozó fázist kell mutatnia. (Hiszen akkor az egész rendszer még csak közelít a Naphoz, és ha mégis ekkor éri el a Föld a Napközelpontját, akkor a Föld-Hold rendszeren belül a Föld a Naptól elfele mozgást kell mutasson. Ha a Nap fele menne még maga a Föld is - növekvő fázis esetén Újholdtól Teliholdig -, akkor nem mondaná az Évkönyv, hogy "MOST" van Napközelben. Vice versa - ha perihélium átmenet után mondja az Évkönyv, hoy "MOST", akkor pedig növekvő fázist kell mutatnia a Holdnak, hiszen akkor már a Föld-Hold rendszer
távolodik a Naptól, a Földnek viszont a Föld-Hold rendszeren belül a Nap felé köll mozognia. Ha a Föld is elfele mozogna, akkor korábban lett volna az a bizonyos "MOST".) Kacifántosan hangzik, de ha lerajzoljuk, akkor minden helyre zöttyen.

A qualitatív elemzésről; remélem itt most lesz egy html táblázat, ekliptikai hosszúság szerint rendezve, középen az év, a jobb szélső oszlop pedig a Hold fázisa: (az "Előnézet"-től még soha nem kaptam igazi privjút) (Most kiszerkesztettem innét egy html kódot)
Most el is küldöm rögvest.

[szolcs]

Nem úgy sikerült. Még jelentkezem.

Kedves Druszám!

Szóval itt a táblázat:

http://www.szolcs.hu/Anomalisztikus/kvalitativ.html

Egy gikszer van, a sok "Fogyó" fázis után beüt egy 2003-as "Növő", ami után még egyetlen "Fogyó" - a 2004-es adat. Csak 0,3 fok az ekliptikai hosszúságban - azt tudjuk be Évkönyves programhibának (Ksl). Majd az angyalok a körmük hegyével kiigazítják (Newton). Igazság szerint én is mindig töprenkedtem az Évkönyveknek ezen bejegyzésén. Most belegondoltam. Köszi.

Érdekesek voltak a régi Évkönyvek, a Ceres, Vesta, Pallas, Junó szembenállásait órára pontosan közölték a jelenségnaptárban. Amúgy semmit. (A '63-as Évkönyvben van néhány kisbolygó pályeleme elég hiányosan.) Az Urániába járt fel '68-'69-ben Személyi Kálmán idősebb Úr (tán fizika tanár) és volt egy Csebotárjeve. (A könyv szerzőjét hívták Csebotárjevnek.) Az égimechanikáról szólt a könyv, a végén majdnem komplett fényesebb kisbolygó pályaelemekkel. Csak a perihéliumátmenet időpontja hiányzott. Végül csak sikerült megtalálni a Vestát a MOM lencsés dióverőmmel. (Sok kockás papírom lett teleírva.) Rá félévre a Cseh Kultúrában már térképet is lehetett kapni Becvar Atlas Coeli 1950.0. Féltve őrzött kincsem! Megnézhettem hol kerestem és mit láttam. Ezért szeretem az égimechanikát.

A dióverővel egyébként lehetett látni az Uránuszt is, Neptunuszt is. Meg is néztem.

Most van egy 130/650-es SW/EQ5-öm használatban, tesztkettősöket szívesen veszek. Nyáron az epszilon 1,2 Lyraét próbáltam bontani 3xBarlow, 10-es Makszutovval. (Lakótelepi erkélyről. De ez már nem ide illik, megyek majd a kettősökhöz. Csak van valami fórumotok, vagy csoportotok.)

Üdv: Szolcs

[Porrima]

Jó lenne, ha egy illetékes évkönyv szerkesztő megmondaná, hogy pontosan mit jelent a "Föld napközelben" esemény...

Vaskúti Gy.

[Tóni]

Üdvözöllek Vaskúti György.
Ötödikszer próbálok írni ezen az üzenőfalon, de mindent kitöröl a
gépem, ha leütök egy számjegy billentyűt. Nagyon fontos informácíót
küldök, ha megadod az e-mail címed.
Üdvözlettel: Lévay István.

[Tóni]

Tisztelettel üdvözöllek Vaskúti György!

Egy hiba van a számításodban: 73/74-es évre 366,90486 napot adtál meg. A helyes érték
366,40486 nap. Elfelejtetted a számológépbe a tízedesvessző után beütni az 5-ös számot,
a JD kivonásánál.
Az 1980-as évek közepén több levelet írtam ezzel a témával kapcsolatban.
Mindössze két választ kaptam, Ponori Thewrevk Aurél, illetve Csaba György csillagászoktól.
Mind a ketten a bolygók perturbációas/zavaró/ hatását tartják a többnapos időeltérés okának.

Az utolsó levelem ezzel a témával kapcsolatban Mizser Attilának írtam 1998 szeptember 7-én.
A füle botjét se mozdította meg, pedig egy pár ésszerű tanácsot írtam a csillagászati év-
könyvvel kapcsolatban. 1980-tól megvásárolom a szlovák és a cseh nyelvű évkönyveket is,
így lehetőségem van a táblázatok összehasonlítására.

Szolcs, ez neked : a táblázatod minden számadata hibás. Nem beszélve arról, hogy szerinted
2004-ben a Hold fogyó fázist mutatott. A valóságban a Föld napközelsége időpillanatában
a Hold 0,923 -as NÖVEKVŐ fázisban volt. A holdtölte 70 órával később volt, január 7-én 16 óra UT-kor! Légy szíves add meg nekünk is, hogy milyen táblázatok adatait használtad?

Az én számításaim:
1997 - 101,7125 fok ekl.hosszúság.
1998 - 104,38847 . / .
1999 - 102,7640 . / .
2000 - 102,16166 . / .
2001 - 104,11264 . / .
2002 - 101,97903 . / .
2003 - 103,4150 . / .
2004 - 103,71118 . / .
2005 - 101,7050 . / .

A Becvar Atlas Coeli-nek van egy új kiadása 2000,0 JD epochával. Az ára kb. 1900 ft.

Az éretségi tablóm mottója igencsak ideillik :

Csak tiszta forrásból
Egyszer, s mindenkorra,
Hogy tudjunk jövőnkkel vígasztalódni,
S megtartani önmagunkat,
Mint fényüket a mindenségbe zárt csillagok.

Török Elemér felvidéki magyar költő verséből.
u.i. Szolcs, mi az összefüggés a Fibbonaci-sor és az Univerzum szerkezete közt?

Üdvözlettel Lévay István.

[szolcs]

Tényleg elnéztem a 2004-es adatot, de annál jobb, angyalokra sincsen szükség!

Üdv: Szolcs

[Porrima]

A hozzászólás szerint Lévay barátunk sokkal több követ megmozgatott a témában, mint én, és sajnálatos módon mégsem született megoldás
Ezek után én már nem reménykedek semmiben se, legfeljebb a csodában...

[Porrima]

Napok elteltével eszembe jutott valami, amit sajnos nem tudok.
Mennyivel visz közelebb a problémához az, ha kiszámítjuk a Föld ekliptikai hosszúságát az évkönyvben megadott időpontra?
Lévay Istvánnak:
elfelejtetted megírni, hogy a magyar, cseh és szlovák évkönyvek perihélium adatai azonosak-e, vagy eltérnek, és ha igen, mennyivel? Az utóbbiaknál nem lehetett volna érdeklődni a témáról?