Távolság

géza
Hozzászólások: 1646
Csatlakozott: 2015.03.21. 16:46

Re: Távolság

Hozzászólás Szerző: géza » 2016.12.10. 22:11

Igen, az ilyesmi igy van, mint előtte a tizenkilencedik század tudományának leszűrődése a relativitáselmélet. Apám ideje. A huszadiké a határozatlansági relácio. Már az én időm. Ez aztán vajon mitől lesz majd "avitt" ? Pedig jelen lehet. Ki tudja.
szabiku
Hozzászólások: 11
Csatlakozott: 2016.09.16. 20:56

Re: Távolság

Hozzászólás Szerző: szabiku » 2016.12.11. 00:05

Bár nem vagyok egy nagy tudományfilozófus, de a két elmélet (valamennyire) ismerete alapján én úgy látom matematikailag oly mértékben összeférhetetlen a két elmélet, hogy talán sosem lesz közös jól tetszően axiomatikus elméleti alapjuk. Szerintem ez már régóta érződik, csak az ember annyira erőszakolja a tudományt, hogy egyszerűen nem akarja ezt belátni.
géza
Hozzászólások: 1646
Csatlakozott: 2015.03.21. 16:46

Re: Távolság

Hozzászólás Szerző: géza » 2016.12.11. 09:54

Megértelek. Nem vagyok megrőgzőtt materialista én sem, Heisenberg megjelenése korosztályomnak "itt mifelénk" még mulatságot is okozott. A világot pedig megváltoztatta. A Wigner bejegyzésed kapcsán ébredt emlékeim ezek. Fiatalság....
star rover
Hozzászólások: 134
Csatlakozott: 2016.07.07. 08:52

Re: Távolság

Hozzászólás Szerző: star rover » 2016.12.11. 13:56

szabiku írta:Bár nem vagyok egy nagy tudományfilozófus, de a két elmélet (valamennyire) ismerete alapján én úgy látom matematikailag oly mértékben összeférhetetlen a két elmélet, hogy talán sosem lesz közös jól tetszően axiomatikus elméleti alapjuk. Szerintem ez már régóta érződik, csak az ember annyira erőszakolja a tudományt, hogy egyszerűen nem akarja ezt belátni.


Ne feledjük, hogy amikor a kvantummechanikáról beszélünk, akkor általában annak a legszélesebb körben elfogadott interpretációjáról, az úgynevezett koppenhágai értelmezéséről van szó. Ez az értelmezés Niels Bohr koppenhágai iskolája után kapta a nevét, ahova Heisenberg is tartozott és más nagy nevek a fizikában. De vannak más értelmezései is az elméletnek. Einstein és Schrödinger elvetette a koppenhágai értelmezést, mert szerintük nem magyaráz meg mindent és még valami hiányzik a teljes képből. Az csak egy értelmezés, hogy mindenféle ok nélkül részecskék bukkannak fel a vákuumban és tűnnek el. Einstein szerint nem ez a végső realitás, hanem a nyúl ürege ennél mélyebbre visz.

És ennek kapcsán hosszasan lehetne arról beszélni, hogy létezik-e végső realitás. Jelenleg úgy néz ki, hogy nem. Ezt már Nietzsche megsejtette a XIX. század végén, amikor feje tetejére állítja a platonizmust és ilyenekről beszél, hogy tények nincsenek, csak interpretációk, vagy hogy a legnagyobb igazság az, hogy a világ egy hazugság, vagyis a világ egy káprázat, májá-fátyla, puszta periféria, farkába harapó kígyó, aminek üres a közepe, lényegében feminin természetű, mert nincs lényege, hanem csak hatása, stb. És egy másik vonatkozás a XX. század első feléből Kurt Gödel híres tételének egyik következménye, ami nagyon leegyszerűsítve és a gyakorlati világra alkalmazva valahogy úgy szól, hogy akármeddig kutatunk, mindig fogunk új dolgokra bukkanni és soha nem érünk a megismerés végére. És akkor még nem is említettük a mai népszerű elméleteket a fizikában, a 11 dimenzióval operáló szuperhúr-elméletet és annak továbbfejlesztett változatát a membrán (M)-elméletet, valamint az olyan tudománynépszerűsítő sztártudósok, mint Michio Kaku, Seth Lloyd és Max Tegmark által pártfogolt végtelen számú párhuzamos világegyetemek elméletét.
géza
Hozzászólások: 1646
Csatlakozott: 2015.03.21. 16:46

Re: Távolság

Hozzászólás Szerző: géza » 2016.12.11. 16:11

A lehetséges igazság ennél sokkal egyszerűbb, vélik bőlcsebbek. Az Ősapa végső elkeseredésében elment a Teremtőhőz panaszra, a nép lusta, bujálkodo, nem tartja be a tizparancsolatot, tul sokat kapott a teremtésből. Ketten ott ősszedugva a fejűket kisűtőtték a Tudományt, legyen mivel foglalkozni az embernek a nagy szabadság,lustálkodás helyett. Mintha nem Asimov novella lenne, nem tudom. Ennél jobb magyarázatra még nem akadtam a Tudományt illetően. Azért ez a bujasági űgy meseszerűvé teszi a dolgot, mintha nem tőrtént volna semmi. Talán jobb is.
menyharti77
Hozzászólások: 2
Csatlakozott: 2017.04.21. 08:03

Re: Távolság

Hozzászólás Szerző: menyharti77 » 2017.04.21. 08:09

Sziasztok!

Felmerült bennem egy kérdés melyre keresem a választ.
Ha egy távcsővel figyelek egy csillagot, ami elméletben 50 fényévnyire lát el, a csillag pedig 100 fényévnyire van, akkor mikor fogom észlelni a fényt a szememben? 50 vagy 100 évvel a fény megjelenése után?

Köszönöm előre is a válaszokat!
Avatar
mephi
Hozzászólások: 2459
Csatlakozott: 2009.09.18. 10:06

Re: Távolság

Hozzászólás Szerző: mephi » 2017.04.21. 08:33

menyharti77 írta:Sziasztok!

Felmerült bennem egy kérdés melyre keresem a választ.
Ha egy távcsővel figyelek egy csillagot, ami elméletben 50 fényévnyire lát el, a csillag pedig 100 fényévnyire van, akkor mikor fogom észlelni a fényt a szememben? 50 vagy 100 évvel a fény megjelenése után?

Köszönöm előre is a válaszokat!


Ha valami 100 fényévre van, akkor annak a fénye 100 év alatt ér ide.
Tehát - függetlenül egy távcső bármilyen paraméterétől - amit éppen látsz az annyival hamarabb történt, mint amilyen messze van, pontosabban amennyi idő alatt a fénye a szemedbe ér.
Kása János ... aki a sört is 3D-ben issza.
menyharti77
Hozzászólások: 2
Csatlakozott: 2017.04.21. 08:03

Re: Távolság

Hozzászólás Szerző: menyharti77 » 2017.04.21. 10:26

mephi írta:
menyharti77 írta:Sziasztok!

Felmerült bennem egy kérdés melyre keresem a választ.
Ha egy távcsővel figyelek egy csillagot, ami elméletben 50 fényévnyire lát el, a csillag pedig 100 fényévnyire van, akkor mikor fogom észlelni a fényt a szememben? 50 vagy 100 évvel a fény megjelenése után?

Köszönöm előre is a válaszokat!


Ha valami 100 fényévre van, akkor annak a fénye 100 év alatt ér ide.
Tehát - függetlenül egy távcső bármilyen paraméterétől - amit éppen látsz az annyival hamarabb történt, mint amilyen messze van, pontosabban amennyi idő alatt a fénye a szemedbe ér.


Tehát akkor a távcsővel nem láthatóak előbb az események, csak több eseményt láthatuk.
Avatar
mephi
Hozzászólások: 2459
Csatlakozott: 2009.09.18. 10:06

Re: Távolság

Hozzászólás Szerző: mephi » 2017.04.21. 11:10

menyharti77 írta:Tehát akkor a távcsővel nem láthatóak előbb az események, csak több eseményt láthatuk.


Így van.
Tehát a 100 fényévre lévő csillagról ha most nézzük, akkor 100 évvel ezelőtti képet látunk.
Egyébként olyan nincs, hogy "50 fényévre látó távcső".
Szabad szemmel is látunk sokkal messzebbről jövő fényt is.
Kása János ... aki a sört is 3D-ben issza.
Avatar
D.Laci
Hozzászólások: 1690
Csatlakozott: 2015.09.22. 17:09

Re: Távolság

Hozzászólás Szerző: D.Laci » 2017.04.23. 14:17

"Tehát akkor a távcsővel nem láthatóak előbb az események, csak több eseményt láthatuk."



Ezt a mondatodat a magam részéről nem is tudom értelmezni.
Az elmúlt események láthatóak!
Adott objektum képeként azt az állapotát látjuk, ha 100 fényévnyire van tőlünk, ahogy 100 évvel ezelőtt kinézett. Azóta már nem is azon a helyen van pontosan, illetve sokféle változáson mehetett keresztül, de azt majd később detektálhatjuk.
Mi mindig történelmet látunk. Minél messzebbre tekintünk, annál inkább visszalépünk az időben.
Ha egy 2000 fényévre lévő szupernóva most felrobban 2000 év múlva leszármazottaink remélhetőleg észlelik, nekünk jelenleg egy békés csillag képét nyújtja.
Amit most a csillagos égen látunk, az nem a jelenkori valóság, hanem egy valamikori állapot. /De ebbe azért valamikor bekapcsolódhatunk./
A Nap 8 perccel ezelőtt nézett úgy ki, ahogy most látod.
A távcsöved nem csak annyi objektumot "lát" amennyit az okulárodba tekintve szemmel érzékelsz. Ha fotózol ugyanezen okuláron keresztül, hosszú expozícióval magad is meggyőződhetsz róla, mennyivel több az amit az ég azon területén rögzít a fotó és ezt is ugyan az az optika "látta".
Ezek alapján hogyan válaszolod meg, hogy meddig "lát" el a távcsöved?

Üdv: D.Laci
Rend a lelke mindennek. A fejekben is!
ESPRIT 150/1050 APO triplet + NEQ6-Pro mech. ; MEADE 254/2500 LX200GPS SC ; APM MS16x80 ED bino MDA féle állványon; Delta Optical Extreme 10x50 ED bino
Válasz küldése

Vissza: “Elméleti kérdések”