Csillagváros.Hu

Tiszteletem mindanyiotoknak akik végre létre hoztátok a forumot

Ebben a topicban az intereten letöltött DGY videok során bennem marad kérdéseket szeretném megfogalmazni hátha a fent emlitett személy egyszer erre jár vs eletleg továbbitodik a kérdés..

Sokszor hallotuk a szingulatitásrol .. amiben megdöl a fizikánk ... a fizika a vizben is fizika annak ellenére hogy a levegöben más hatások is fellépnek... a viz fizikája modosul lehetséges e hogy a szingulatiás is "csak"
modositja a fizikánkat ?


szeretném még megkérdezni arrol a tavaszi cikkröl ami arrol szolt hogy az ég egy része gyorsabban tágulni látszik... és ott gyorsabban tágul az anyag? vagy rosszul értettem h az anyag tágitja a teret?

jó topic, teszem a kedvenceim közé. magam is gyűjtöm a DGY előadásokat. mondják, hogy a tudomány valami száraz savanyú dolog, de ezek az előadások kifejezetten élvezetesek

Mindenki azt mondja, hogy mennyire jók a DGY-előadások! Semmi rosszat nem hallani róluk, és igaza is van mindenkinek. Kár, hogy egyen sem tudtam ott lenni élőben

Tisztelt érdeklődők,

köszönöm a megtisztelő bizalmat. Amint lesz egy kis időm, megpróbálok válaszolni a kérdésekre,
sajnos pillanatnyilag nagyon el vagyok havazva. De majd jövök!

üdv
dgy

nekem kapásból van egy kérdésem, hogy ugye lesznek megint előadások az mcse közvetítésében? komoly elvonási tüneteim vannak már, egy darabig még el tudok vegetálni a régebbi előadásokból, de jó lenne egy kis frissítés :))

üdv, bár én is csak felvételről láttam az előadásokat (és még úgy se mindet), de szerintem is nagyon klasszak, elgondolkodtatók és viccesek és érthetőek, szóval egyrészt csak így tovább, másrészt köszönjük!

Kedves Gyula!

Nekem is lenne egy kérdésem Önhoz, bár nem tudom, hogy mennyire tartozik az élméleti témakörbe. Én nem vagyok se csillagász, se fizikus; fizikai/csillagászati ismereteim "önszorgalmi" olvasmányaimból vannak csupán (na az oktatást, illetve annak sajnálatos hiányát most szerintem hagyjuk ) s éppen ezért, ha netán butaságot kérdeznék: ignore... . Amennyire én tudom pl. a Jupiter Europa nevű holdjának felszíne alatti (feltételezett) folyékony víz létének egyik lehetséges magyarázata az óriásbolygó gravitációja miatti árapály hatás. Csupán továbbgondolva ezt az elképzelést: a földi kéregmozgások mivolta mennyire van meghatározva Naprendszerünk releváns gravitációs erővel rendelkező égitestjei által? Másképp fogalmazva: milyen mértékben "rángatják" a Földet - ezáltal "szerkezeti deformálódást" idézve elő - az óriásbolygók, illetve maga a központi csillagunk, a Nap?

Kiváncsian várom válaszát!

szasziz írta:Kedves Gyula!

Másképp fogalmazva: milyen mértékben "rángatják" a Földet - ezáltal "szerkezeti deformálódást" idézve elő - az óriásbolygók, illetve maga a központi csillagunk, a Nap?

Erre talán én gyula is tudok válaszolni. Az árapály-erő M/r^3 -bel skálázódik, M az árapályt okozó test tömege, r a távolsága. A földre a közeli Hold és a nagy tömegű Nap árapály-ereje hat leginkább, a Nap kevésbé, de még összevethető mértékben (ezért tud szökőárt okozni teleholdkor, meg újholdkor). A többi égitest hatása is kiszámítható az adott képlet alapján: elenyésző a hatásuk.

A föld belsejét nem elsősorban az árapály fűti, hanem a radioaktivitás.

szabomgyula írta:A föld belsejét nem elsősorban az árapály fűti, hanem a radioaktivitás.

Elnézést, hogy én is beleszólok de azt hiszem még az is szerepet játszik a dologban, hogy a Föld ilyen nagy. A kihűlése ezért nem anniyra hatékony (gyors). Részben ezért nem hűlt még ki úgy, mint a Mars. De persze a radioaktivitás is lényeges emellett sőt Gyula hozzászólása alapján ez lehet a dominánsabb.

Sziasztok!

Most csak az Europa hold kerdesehez.

Szabo Gyulanak teljesen igaza van abban, hogy az arapalyero M/R^3-bel aranyos, ezert a
Fold eseteben a Hold es a Nap hatasa jatszik szerepet, mig az Europa eseteben sokkal
erosebb a nagy es kozeli Jupiter arapaly-hatasa, minden mas objektume elhanagolhato.

De van egy komoly ketsegem, ezert kerem a hozzaerto egimechanikusok es planetologusok
szakvelemenyet.

Azt szoktuk mondani, hogy bar a Hold arapalyhatasa a Foldre jelentos, de forditva ez nem all,
hiszen a Hold keringese kotott, azaz ugyanannyi a tengely koruli forgasanak periodusa, mint
a Fold koruli keringes ideje. Igy mindig ugyanaz az oldala nez a Fold fele, ezert a Fold
inhomogen gravitacios tere valamikor deformalta alakjat, azota ugy maradt. Szemben a gyorsan
forgo Folddel, amelyet naponta atgyur a Hold mindig mas iranyba mutato arapalyereje.
Meg egy ok jatszhat szerepet: ha a keringo objektum elegge excentrikus palyan mozog, igy
hol kozelebb, hol tavolabb kerul a vonzocentrumhoz, ezert a ra hato ero periodikusan
valtozik, a kozetek deformalasaval munkat vegez, es futheti oket.

Ezek utan nezzuk meg a guglin az Europa adatait! Keringesi ido: 3.551181 nap, tengelyforgasi
ido: 3.551181 nap, azaz az Europa is szigoruan kotott keringest vegez. Palyajanak excentricitasa
0.009, ami bakfitty. (Forras: http://www.solarviews.com/eng/europa.htm) Mifele mechanizmus
gyuri tehat ezt a holdat, mi melegiti a kozeteket?

Varom a hozzaerto csillagaszok megnyugtato valaszat!
dgy