Hozzászólás
Szerző: PIR » 2010.01.13. 23:32
Megtaláltam:
Dátum: 1999. október 14., 12:04
Feladó: dgy -- dgy
Tárgy: A Szotisz-rejtely es megoldasa
T. csillagaszok es egyeb erdeklodok!
A new yorki akademikus egyeb allitasaira most nem reagalok, csak az
egyiptomiak szent csillagaval kapcsolatosra.
Szalai Tamas, kozismert neven Szasza, kedves baratom es tanitvanyom, amikor
atigazolt a fizikus szakrol a regeszetre, egyiptologiat hallgatva hamarosan
szembesult a Szotisz-problemaval. Ez az a csillag, amelynek heliakus kelese
az egyiptomiak szamara a Nilus aradasat jelezte. Igen am, de az egbolt 27000
eves periodussal korbefordul a Fold felett a tengely precesszioja kovetkezte-
beni, az oegyiptomi kor ota eltelt jo nehany evezred pedig mar osszemerheto
ezzel a periodussal. SzT feltette a kerdest az egyiptomiak idoszamitasaval
foglalkozo professzornak: vajon a Szotisz - Sziriusz azonositas soran
figyelembe vettek-e a Fold tengelyenek precessziojat? A kovetkezo tipikus
bolcsesz valaszt kapta: ha a jelenseg letezne es fontos lenne, akkor a
mult szazad nagy egyiptologusai mar biztos figyelembe vettek volna.
SzT-t ez a valasz nem elegitette ki, es utananezett a szakirodalomban.
Kiderult, hogy az egyik mult szazadi egyiptologus valoban foglalkozott a
kerdessel, am sajnalatos modon osszekeverte a szogpercet a szogmasodperccel,
igy az effektust elhanyagolhatonak minositette.
Nem maradt mas hatra, mint sajat kezuleg utanaszamolni a dolognak. Az
eredmeny meglepo volt: annak idejen a Sziriusz heliakus kelese tobb hettel
hamarabb kovetkezett be, mint a Nilus aradasa. A kulonbseg pontos erteke
persze - mint Teknoc igen helyesen megjegyezte - attol fugg, hogy a hosszu
es viharos egyiptomi tortenelem melyik korszakat vizsgaljuk. Az is kiderult,
hogy e tortenelem legnagyobb reszeben a Del Keresztje Egyiptombol is lathato
volt (mellekesen a mai Magyarorszag teruleterol is, csak innen nem maradtak
fenn falfestmenyek). Ezzel sikerult kiiktatni az egyiptomi tortenelembol
azokat a teljesen hipotetikus del-afrikai aranyszerzo expediciokat, amelyekrol
mar sok sci-fi is szuletett, es amelyek egyetlen bizonyiteka az volt, hogy
nehany egyiptomi sir falfestmenye hatarozottan a Del Keresztjet abrazolta.
Persze: eleg volt ott helyben felnezniuk az egre... A szamitasok szerint a
Del Keresztje epp a megfelelo idoben kelt, es eljatszhatta a Szotisz, a Nilus
aradasat jelzo csillag szerepet. Ezt az a (ujabb bolcsesz erv) teny is ala-
tamasztotta, hogy az egyik feljegyzes tobbes szamban emliti a Szotiszt - es
a Del Keresztje kozismerten tobb csillagbol all.
A precesszio figyelembe vetele lehetove tette az egyiptologia egyik regi
kronologiai problemajanak megoldasat is. Az egyiptomiak az egyes faraok
uralkodasanak valahanyadik evekent tartottak szamon az esztendoket. Van ket
fix pontunk, amikor egy gorog, illetve romai utazo leirasa alapjan azonosi-
tani lehetett egy-egy egyiptomi datumot a jobban ismert gorog, illetve romai
kronologia egy adataval. A kozbenso idot pedig kitoltottek a faraok alapjan.
Igen am, de igy ket dinasztia uralkodasa "osszecsuszott": majdnem szaz evig
parhuzamosan uralkodtak. Ilyesmi maskor is elofordult, csak akkor az orszag
ketteszakadt, es folyamatos polgarhaboruk dultak. A vitatott szakaszban pedig
semmifele haborurol nincs tudomasunk. SzT szamitasai, amelyek a precesszio
figyelembe vetelevel ujrakalibraltak az egyiptomi kronologiat, lehetove
tettek a ket dinasztia egymas utani, atfedes nelkuli elhelyezeset az idoben,
ezzel (utolag) megmentve az okori Egyiptomot egy hosszu es veres polgar-
haborutol...
Az ugy allasanak ebben a fazisaban vittem el Tamast a Termeszet Vilaga
szerkesztosegebe. Ott lelkes ovacioval fogadtak eredmenyeit, es a ket kultura
kozti sikeres hidveresnek aposztrofaltak azokat (ebben igazuk is volt).
Hamarosan meg is jelent (kisse megcsonkitva, ezert itt-ott erthetetlenul) az
e forumon korabban emlegetett cikk.
Kozben lezajlott az Okortudomanyi Tarsasag tudomanyos ulese, ahol Szalai
Tamas hivatalosan is eloadta eredmenyeit. A bemutatott gombharomszogtani
szamitasokbol mit sem erto professzorok a fentebb emlitett tekintelyelvu
ervelessel igyekeztek lesoporni az uj eszmeket, am ekkor felallt egy ifju
holgy, es az ELTE Csillagaszati Tanszekenek neveben hivatalosan kozolte,
hogy utanaszamoltak SzT szamitasainak, es helyesnek talaltak azokat. Ezek
utan az egyiptologusok is kenytelenek voltak elfogadni az uj eredmenyeket,
ugy tudom, ma mar hivatalosan is oktatjak azokat.
Kozben azonban tortent egy es mas. Szasza megismetelte szamitasait, es
korrigalt egy programhibat. A lenyeg, a kronologia atkalibralasa, valamint
a Szotisz es a Sziriusz azonositasanak megszuntetese maradt. Kiderult
viszont, hogy a Szotisz megsem a Del Keresztjevel azonos, mint ahogy a
Termeszet Vilagaban is megjelent (bolcsesz szagu erveles: ezt az is ala-
tamasztja, hogy a Szotiszt a feliratok _csak egyetlen helyen_ emlitik
tobbes szamban...), hanem mindnyajunk kedves ismerosevel, az eszaki egbolt
fenyes voros oriasaval, az Arcturussal. Persze, minden egyiptomi feljegyzes
emliti, hogy a Szotisz voros, es tessek az egre nezni, az Arcturus is az.
Az azota tobbszor megismetelt szamitasok ezt az eredmenyt mar veglegesnek
fogadtak el: az Arcturus pozicioja az oegyiptomiak koraban eppen megfelelo
volt ahhoz, hogy nehany nappal elore jelezze a Nilus aradasat, es elegge
feltuno, fenyes objektum ahhoz, hogy ezt mindenki eszre is vegye.
A Szotisz-problema tehat kb 10 evvel ezelott megoldodott. Nem kell a
csillagfejlodesre, a feher torpek viharos gyorsasagu atalakulasara
vonatkozo gyanus hipotezisekre hivatkoznunk, mint a Sziriusz eseteben
kellett volna: minden kocka a helyere illeszkedett.
Csodalkozom, hogy a listat olvaso es iro csillagaszok minderrol mit sem
tudnak - azt hittem, hogy a sztori es a vegeredmeny (legalabbis szakmai
korokben) kozismert. De hat sohasem keso uj ismeretekhez jutni - ezert
tettem most kozze a tortenetet.
Tovabbi kellemes, fenytornyok nem zavarta csillagnezest mindenkinek!
dgy
tavaj óta tartozik az irodalmi és szfi tartalomjegyzékkel