Dávid Gyula kérdések

[lucidus]

Szia Tamás!

Ugyan azt mondjuk. Mivel a kérdésben nem az szerepelt, hogy ugyan annyi idő alatt érnek-e le, hanem, hogy egyszerre érnek-e le, ezért én természetesnek vettem, hogy egyszerre ejtjük le a két testet, nem pedig egymás után.

[maro]

Szia Laci!

Jó, akkor ezt megbeszéltük. Ebből látszik, hogy mennyire precízen kell fogalmazni ilyen kérdésekben. Erről meg eszembe jutott egy vicc, majd megírom a viccek rovatban.

Ami a 2. kérdést illeti, ott ne keverjük a forgó mozgásból adódó kelet-nyugati eltérést a gyorsulásból adódóval, mert egészen másról van szó. A gyorsulásból adódó eltérés akkor is igaz és tapasztalható, ha a villamos észak-déli irányban, vagy bármerre is gyorsult.

A kelet felé esés: Képzelj el egy oszlopot az egyenlítőn, ami olyan magas mint a Föld sugara. Ennek az oszlopnak a teteje kétszer akkora kerületi sebességgel mozog, mint az alja. (Mert kétszer akkora sugarú kört kell megtennie, mint az aljának ugyan annyi idő - 24 óra - alatt). Ha a tetején elejtesz egy kavicsot, akkor az a kétszer nagyobb kerültei sebességét megtartja, mert a Föld felé mutató gyorsulás erre merőleges, ezért azt megváltoztatni nem tudja. Tehát nem az oszlop talpánál ér földet, hanem attól keletre. No de mennyivel? Ez a házi feladat, tessék kiszámolni! (Tegyük fel, hogy Föld sugara R=6400km, a g álladó 2R távolságban is 10m/s^2, 1nap=86400sec és nincs fékező légkör)

[lucidus]

A 2. ponttal kapcsolatban figyelmetlen voltam.
Mindenesetre tetszett a feladvány, úgyhogy át is futottam rajta (remélem ezen már nem figyelmetlenül).
Remélem mások is beszállnak a játékba

[astrohist]

Halló ejtegetők. Azért a Coriolis erőről se feledkezzünk meg! Vagyis a leejtett test kelet felé és kissé délre fog eltérni. Ezt a kisérletet Benzenberg végezte elősz9ör 208 ill. 206 évvel ezelőtt. A legszebben A. Hall végezte el, a massetchusettsi Cambridgeben, 1902-ben. 23 méterről 948-szor pottyntott le egy golyót, és a keleti eltérés 1,5 mm volt +/- 0.05 mm valószínű hibával. Az elméletileg számolt érték 1.77 mm Cambridge földrajzi szélességén. Elvileg már Newton javasolta, R. Hooke megkísérelte, de az akkori mérési pontosság olyan kicsi volt, hogy nem adott elfogadható bizonyítást! Ez azért érdekes, mert mindig azt hajtogatjuk, hogy a Föld forgását 1851-ben a Foucault-inga bizonyította, holott már majd ötven évvel korábban Benzenberg ejtő kísérlete is bizonyította (ő a hamburgi Mihály-toronyból, 76 m-ről 31 ejtésből 9,0 +/-3,6 mm-t kapott, az elméleti érték 8,7 mm keletre. A déli (Coriolis) eltérítés század mm-es.
Hanem ezen nem nagyon termékeny filozofálni, mert elég megnézni Kövesligethy: A mathematikai és csillagászati földrajz kézikönyvé-t (1899), ott meg van az eltérítések egyenlete is, a számokat W. Brunner: Dreht sich die Erde c. könyvecskéjéből vettem ki (1915). Üdv: BQ.

[maro]

Kedves Lajos!

Köszönöm a tanulságos történelmi kiegészítést! Igazad van a pontos számoláshoz Coriolis erőt is figyelembe kéne venni.

A Coriolis gyorsulás csak a forgó rendszer szögsebességének és az eső test sebességvektorának vektoriális szorzatától függ (és nem függ a vonzó test (Föld) tömegétől), így az egyszerre leérkezés kérdésében nem kell figyelembe vennünk. (Ugyanakkora Coriolis gyorsulása van a tollnak és a kalapácsnak)

Attól tartok, hogy Kövesligethy 1899-es könyve nincs meg mindenkinek a könyvespolcán (sajnos az enyémen sincs). A Coriolis erő elég jó leírása és példákon szemléltetése részletesen megtalálható a Wikipédia angol nyelvű lapján is. (A magyar sajnos eléggé hiányos)

[astrohist]

Igazad van, de a beszélgetés végén már arról volt csak szó, merre esik a leejtett test. Az nem lenne baj, hogy a Kövesligethy-kézikönyv nincsen meg mindenkinek (de pl. Budapesten elérhető, közkönyvtárakban). A baj ott van, hogy hasonló, de modern csillagászati "földrajz" azóta sem jelent meg. A közkézen forgó tankönyvekben pedig ezek az alapkérdések csak futólag vannak benne, vagy benne sincsenek. Pedig ez is elkellene, azt a Térképtud. tanszéken érzékeltem, földrajz szakos hallgatóknál. Meg most, egy-két éve, amikor a Csillán arról vitatkoztak, hogy hogyan távolodik a Hold a dagálysúrlódás miatt. Holott ezt a kérdést már 1904-ben magyar nyelven is szépen, népszerűen megtárgyalta George Darwin könyve, és 100 éve egyetemi tananyag volt! No, de ez más kérdés, nem ebbe a rovatba való. BQ.

[Tóni]

Törölve.

[dgy]

LI írta:

> Az emberek, akikik nemismerik a fizika bugyrait !
> legyenek szívesek ne kontárkodjanak olyan témában
> ami mem az ő csataterük! Lajos ez rád vonatkozik!

Bagoly mondja verébnek... Ráadásul milyen agresszíven,
pimaszul és öntudatosan... :(:(

> Ezért, semmilyem fizikai areális alapja men
> lehet azoknak a mérési adatoknak amit Lajos lírt!

És mennyire tévesen...
:(:(

dgy

[Guest]

del

[Tóni]

Törölve.