Dávid Gyula kérdések

Obszidián
Hozzászólások: 166
Csatlakozott: 2013.03.27. 03:12

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: Obszidián » 2014.01.07. 17:37

kzt911 írta:Nekem csak az lenne a kérdésem, miért a kozmikus háttérsugárzást tekintjük az univerzum alaphűmérsékletének? Hiszen csillagok megszámlálhatatlan tömege ontja a melegét évmilliárdok óta. A csillagok hősugárzása nem melegíti az univerzumot? Ha hülyeséget kérdezek elnézést.


Gratulálok a kérdésedhez, mivel pont 50 éve fedezték fel a kozmikus háttérsugárzát

Elnézést, hogy csak két linket tudok most idde betenni, mivel uton vagyok Prágába,
nem az én gépemen vagyok jelenleg. A jovo héten, ha a tragikusan, 32 éves korban
elhunyt vomet eltemetjuk, a temetés után majd megprobálom osszeszedni magamat és részletesebben irok.
Tudom jol, hogy a csládi problémák nem nagyon érdekelnek senkit, pusztán csak azért irtam le,
hogy milyen ok miatt nem irok egy pár napig.
Addig is nézd meg ezeket a linkeket :
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kozmikus_m ... 1rz%C3%A1s
http://hu.wikipedia.org/wiki/Planck_m%C5%B1hold
Amint tobb idom adodik, jelentezem.
Obszidián
Laikus
Hozzászólások: 13
Csatlakozott: 2013.07.17. 16:30

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: Laikus » 2014.01.08. 10:10

ramius01
Hozzászólások: 60
Csatlakozott: 2010.06.25. 21:43

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: ramius01 » 2014.02.08. 09:05

Üdvözlet!

Egy német oldalon bukkantam rá a következő cikkre:

http://www.wissenschaft-aktuell.de/arti ... 89484.html

"A kvarkok is megsértik a tükörszimetriát" címmel jelent meg.

Egy rövid részlet belőle:

„…Habár a Jefferson Lab gyorsítója csupán töredék energiával rendelkezik ahoz képest, amennyit a genfi CERN Large Hadron Collider képes rendelkezésre bocsájtani. Mégis két nagyfelbontású detektorral lehetőséget nyújt speciális nagy pontosságú kisérletekhez. A tudósok egy két hónapos időszak alatt kereken 170 milliárd elektront vizsgáltak meg, amik az atommmagokban lévő kvarkokkal nem csak elektromágneses hanem gyenge kölcsönhatásba is léptek. Ahogy az adataik elemzése során megállapították, az eredmények különbözőek voltak, az elektronok irányúltsága szerint…”

Az lenne a kérdésem, hogy mennyire lehet ezt a hírt komolyan venni?
Banzai
Hozzászólások: 84
Csatlakozott: 2011.12.04. 17:06

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: Banzai » 2014.02.09. 08:51

Laikus írta:B.Ú.É.K.

Egy kis olvasni, nézni és gondolkodni-való!: :)
http://www.idokep.hu/hirek/kvantum-radar-2013


Én valamit nem értek. A srácok végig azt bizonygatják, hogy a kvantum radarra (radírral) a jövőbe látunk. A mechanizmus teljesen világos és okés, de nem a jövőt fogjuk látni, hanem a jelent nem? A 8 perc múlva bekövetkező napkitörés nem a jövőben történik hanem a jelenünkben, csak 8 perccel később kapunk róla hírt normálisan. A kvantumradarral meg azonnal. De nem a jövőt fogjuk látni, hanem a hipertér jelenét, meg az androméda köd jelenét...megszüntetjük a fénykúpot. (Nyilván majd 150 év múlva, ha rendesen működni fog :))
Aurora
Hozzászólások: 130
Csatlakozott: 2013.01.04. 02:32

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: Aurora » 2014.02.13. 00:34

Egy német oldalon bukkantam rá a következő cikkre:

http://www.wissenschaft-aktuell.de/arti ... 89484.html

"A kvarkok is megsértik a tükörszimetriát" címmel jelent meg.


Az lenne a kérdésem, hogy mennyire lehet ezt a hírt komolyan venni?


Nem a királis szimmetriára gondoltak?
Avatar
SzZoli
Hozzászólások: 1544
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:41

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: SzZoli » 2014.02.13. 12:58

Aurora írta:
Nem a királis szimmetriára gondoltak?


De. Az elektronokat illetően is ezt magyarázza:

"Und sie (die schwache Wechselwirkung) sorgt dafür, dass die Natur zwischen Prozessen unterscheidet, die sich zueinander spiegelbildlich verhalten. So reagieren etwa „linkshändige“ Elektronen, die sich entlang ihrer Bewegungsrichtung im Uhrzeigersinn drehen, anders als „rechtshändige“ Elektronen, die sich gegen den Uhrzeigersinn drehen. "
ramius01
Hozzászólások: 60
Csatlakozott: 2010.06.25. 21:43

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: ramius01 » 2014.02.13. 19:45

Üdv!

Visszatérve a cikkre...

„És ez (a gyenge kölcsönhatás) gondoskodik arról, hogy a természet különbséget tegyen azon folyamatok között, amik egymással tükörszimetrikusan viselkednek. Így másképpen reagálnak a „balkezes” elektronok, amik a mozgásirányuk mentén az óramutató járásával megegyező irányba forognak, mint a „jobbkezes” elektronok, amik az óramutató járásával ellentétes irányba forognak.”

szóval ez a királis szimmetria (bocsánat laikus vagyok) ismert az eddigi tudományban is? Ez a cikk egy új (komolyan vehető) felfedezésről szól, aminek esetleg köze van, ahhoz a világba beépített antiszimetriához, amit Dávid Gyula sokat emlegetett az előadásai alatt?
Aurora
Hozzászólások: 130
Csatlakozott: 2013.01.04. 02:32

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: Aurora » 2014.02.14. 00:58

ramius01 írta:Üdv!

Visszatérve a cikkre...

„És ez (a gyenge kölcsönhatás) gondoskodik arról, hogy a természet különbséget tegyen azon folyamatok között, amik egymással tükörszimetrikusan viselkednek. Így másképpen reagálnak a „balkezes” elektronok, amik a mozgásirányuk mentén az óramutató járásával megegyező irányba forognak, mint a „jobbkezes” elektronok, amik az óramutató járásával ellentétes irányba forognak.”

szóval ez a királis szimmetria (bocsánat laikus vagyok) ismert az eddigi tudományban is? Ez a cikk egy új (komolyan vehető) felfedezésről szól, aminek esetleg köze van, ahhoz a világba beépített antiszimetriához, amit Dávid Gyula sokat emlegetett az előadásai alatt?


Amit DGy említett a CP szimmetriasértéssel kapcsolatos. Míg a paritásnak a sérülése csak P sértés, ami miatt még az anyag és az antianyag között nem lenne sérülés.

DGy írta:1/ A paritássértés az anyag-antianyag aszimmetriának nem magyarázó elmélete, hanem egyik velejárója. Pontosabban az anyag-antianyag szimmetria egy bonyolultabb verziója áll fenn.

Itt arról az aszimmetriáról van szó, amit már 1956-ban felfedeztek: a tükrözés-szimmetria sérüléséről, a paritássértésről. Ezt már az ötvenes évek végén megmagyarázták a "kombinált tükrözés", azaz a térbeli tükrözés és az anyag-antianyag csere egyidejű elvégzése során mutatott szimmetria segítségével. Ez a P-sértés, de CP-szimmetria alapvető szinten benne van a jelenlegi Standard Modellben, ezen belül az elektrogyenge kölcsönhatás elméletében, amint arra a cikk is hivatkozik. Ennek két fajtája van: a csak leptonokkal végbemenő folyamatokban, illetve a lepton-kvark kölcsönhatásokban fellépő paritássértés, az elmélet ezeket egységesen írja le. Most az utóbbi fajtát figyelték meg kísérletileg.

2/ Az az aszimmetria, amiről én szoktam beszélni, és amire a fórumon rákérdeztek, sokkal mélyebb: itt már a CP szimmetria is sérül. Ezt a kísérletiek kaonokkal kapcsolatban 1962-ben fedezték fel. Ez az aszimmetria valóban különbséget tesz az anyag és az antianyag viselkedése között, ezért - széles körben elfogadott vélemény szerint, amit azonban pontos számítások még nem támasztanak alá - ez tehető felelőssé azért a tapasztalati tényért, hogy az univerzumban anyagot találunk, de antianyagot nem. Ez egészen más szintű probléma, mint a sima paritássértés, és az idézett kísérletnek ehhez nincs köze.
A hozzászólást 4 alkalommal szerkesztették, utoljára Aurora 2014.02.23. 20:25-kor.
Avatar
tobe_
Hozzászólások: 2112
Csatlakozott: 2013.01.02. 00:10

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: tobe_ » 2014.02.14. 16:03

Azért az szép teljesítmény, hogy az ember a fán való ugrálás óta elért odáig, hogy tizen-milliárd fényév távolságig ellát és nagyjából érti is, hogy mi miért és hogyan működik. :)
NZA
Hozzászólások: 16
Csatlakozott: 2012.12.10. 20:38

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: NZA » 2014.02.16. 10:05

Gyula, talán vége a vizsgaidőszaknak, ezért ünneplésül lenne megint egy kérdésem.

Mit mond a kozmológia arról, hogy mikor és miként született meg a mára kimért univerzális inerciarendszer?

Ha jól értem, a ma észlelhető anyag (beleértve a sötét anyagot is?) ebbe született bele, ehhez képest a barionos anyag nyugalomban van, illetve a kozmikus háttérsugárzás is egyenletes intenzitású. Mikor született ez meg? Melyik anyagi rendszer rögzítette magához, azaz jelölte ki a nulla sebességet?

Az infláció előtt meg volt-e már? A Higgs-mezőnél van-e hatása ahnak, hogy egy nyugvó inerciarendszer létezik? Feltételezem, hogy most már nincs, de az infláció előtti háborgó korszakában is így volt?

Vagy ez az inerciarendszer is a kvantumgravitáció korszakából származik? Ez esetben a kvantumgravitációs elméletben egy speciális megoldás csak a mai inerciarendszer?

Vagy ez tényleg egy nagy bummtól származó kozmikus kezdőfeltétel?
Lezárt

Vissza: “Elméleti kérdések”