Dávid Gyula kérdések

[ramius01]

Üdv mindenkinek.

Faragó úr felvetésére...

Nem feltétlenül szükséges, hogy egy eseménynek legyen kiváltó oka. Vegyük például a vákuumot. A kvantummechanika törvényei lehetővé teszik, hogy a "semmiből" virtuális részecske-antirészecske párok keletkezzenek, majd semmisüljenek meg. A szabály csak annyi, hogy az energia bizonytalanság és az idő bizonytalanság szorzatának állandónak kell lennie. Mi a kiváltó oka egy ilyen eseménynek? Az evolúció során belénk idegződött ok-okozati gondolkodás mód szerint semmi. A természet törvényei alapján (persze arról lehet vitatkozni, hogy ezek honnan származnak...) viszont mégis létezniük kell ilyen folyamatoknak. Én azt mondanám, hogy egy ilyen esemény lehetősége folyamatosan benne van a világban, ahogy a egy tó sima tükrében benne rejtőznek a jövőbeli lehetséges hullámok. A tó esetében kell valami külső ok, hogy létrehozza a hullámzás, a vákuum esetében nincs erre szükség. Egyszerűen bele van kódolva a természet törvényeibe. Nekünk a makroszkopikus világ a determinizmus látszatát kelti, de valójában ez nincs így. Bármilyen nehéz elfogadni, de a világban létezik egy alapvető bizonytalanság.

[lajos447]

Tiszteletem mindenkinek, de legföképp Dávid Gyulának.
Még kezdö vagyok a forumon és talán nem is nagyon tájékozott,de megnéztem DGY előadásait az mcse-en
majdnem mindegyiket.
Most csak rövid kérdéseim lesznek és nem filozofiai jellegüek.
Tekinthetők a neutrinók egy fajta "éternek"(persze tudom hogy lehetnek jobbra(nem érhetök utol bár rendelkeznék tömegel)forgok,csak ijet még senki sem látotott,meg ugye meg még kevés idő telt el).
A hátérsugárzás is egy fajta állandoság a világegyetemben bár az idő arányosan változó hömérsékletü(vagy pontosabban a tágulásal arányosan csökenö).
Hogy van a sugárnyomása a fénynek ha fotonnak nincs tömege.
MIlyen stazstika van a neutrinókra ha olyan nehéz detektálni őket(lásd nap neutrinó probléma).
Mért pörög az elektron,hogy tud igy hullámként és részecskeként viselkedni.(Bár most lehet hogy, lepleztemztem tudatlanságom)De tudom hogy a részecske egy fajta hullám is. Nehéz megérteni,de matematikailag le lehet irni és meg lehet szokni, ha nem tévedek.
Bocs ha sok zöldséket kérdeztem,de majd igyekszem fejlödi.

[Arkhon]

Nehéz hosszászólást kezdeményezni környezeti paraméterek nélkül, és itt elvileg formálódik egy kultúra is,
ami különböző okokból nem baj.
Szóval első körben Dávid Gyula topicja arról szól, hogy Gyula válaszol, ergo minden kérdés neki szól.
Ugyanakkor a kérdések egy része a korábban elhangzott előadásokban benne van, néha explicit, néha belőle következő formában. Vagy nem hangzott el, de az összes tudás miért lenne azokban az előadásokban. És végül, kellő indoklással és egyenlőséggel, egyben Gyula elévülhetetlen tanító erejének tiszteletével, amire másfél évet vártunk, miért ne fejthetné ki valaki a gondolatait, legalább egyszer, és ha valami nem stimm, kultúráltan megvitatjuk. Ez előbbre visz. Emiatt merek válaszolni.

Fény sugárnyomása tömeg nélkül
nem a tömeg, hanem az energia-impulzus négyesvektor az ún. "összenergia" mennyiségi fogalma, azaz miért ne adhatna át energiát egy nyugalmi tömeggel nem, de energiával igenis rendelkező entitás, vagy mező, tehát akár egy foton. Ez teljesen rendben van.

Netrínók
elégséges számú neutrínó-atommag ütközést vizsgálva lesz néhány db hasznos ütközés, ahol van reakció.
Lehet, hogy 10^30 nagységrendű részecskét kell vizsgálni, így minél többel töltik fel a berendezést, amit figyel a detektorok tömkellege. Ebből próbáljuk a statisztikát lenyerni. Ellenőrzés pl. az 1987A szupernóva detektált neutrínó-beütéseinek száma, amelyből a távolság/hatáskeresztmetszet visszabecslésekkel jól adódik egy olyan össz-neutrínó emisszió, ami stimmelhet egy szupernóva modell elméleti jóslataival. Mivel a neutrínó kizárólag gyengén hat kölcsön (szerk utólag: a gravitáció áltrelben nem kölcsönhatás), e becsléseknek nagy a szórása, ill. a neutrínó nyugalmi tömegének létezésének megállapítása is azért tartott olyan sokáig. A kvantummechanikában ne feledjük, bármiféle becslés mindig csak az eredmények szórás-tartományát fogja jelenteni, ami egyrészt a módszer pontosságától fog függeni, másrészt a Heisenberg-reláció eleve nem fog engedni egzakt eredményt. (azaz +/- jelet ki kell tenni)

Neutrínó-éter
Nem tudom értelmezni, ez is szóródik-verődik-tágul a világegyetemben, a gyenge hatáskeresztmetszetre utalás, hogy máig kevés a jobbra forgó, az rendben, de mit akarunk kihozni belőle?

Elektron pörgés, neutrínó pörgés
Ez egy hasonlat, hogy az adott részecske úgy viselkedik, mint ami egy periódus alatt mondjuk 2-szer változtatja az állapotát (spin). Mint egy forgó szimmerikus kártyalap pl. egy makk király. 1 kör alatt 2-szer ugyanaz.
De ez csak egy hasonlat. Valójában ezek az objektumok olyan tulajdonságokat mutatnak, mintha egységnyi periódussal x egyyégnyi állapotváltást végeznének. Eddig a hasonlat. Ez nem jelenti, hogy pörögnek is, a hagyományos értelemben. A statisztikai leíró függvény állapotváltozásairól van szó, egységnyi periódus alatt.
(van pl. 2-es spínű részecske is, azaz egy ilyen részecske ugyanazt az arcát 2 teljes "pörgés" alatt mutatja, itt szertefoszlik a szemléletesség.)

Zöldségek
Nincs ilyen, véleményem szerint szabad és kell kérdezni. Gyula ennek unszolására nonporfit alapon lenyomta a fizika stand-upot sok-sok részben, miattunk. Közkincs lett az anyag, ráadásul magyar. Örüljünk:-)

Béke mindenkivel.

[attila dezső]

Amennyiben a forgó fekete lyukak (forgástengelyük irányába) kilökik a rendkívül sűrű magban létrejövő plazmaszerű anyagot (kvark-gluon plazmát és leptonokat), akkor az kiszabadulva lehűl és kitágul.

Tudtommal a fekete lyukból, még ha forog is nem szabadulhat ki semmilyen anyag.. Azazhogy mégiscsak, legalábbis úgy néz ki.. Ez pedig a Hawking sugárzás. Nem megyek bele mélyebben, le van írva a könyvében, hogy igen közel az eseményhorizonthoz található egy "üres" tér.. Ami nem lehet üres, a kvantumfizikai hatások miatt. Azaz itt keletkeznek virtuális részecske és antirészecske párok.. A lényeg az, hogy előfordulhat olyan eset, amikor amikor a negativ energiájú részecske belezuhan a lyukba, míg a pozitiv energiájú távozhat, mint egy kvázi sugárzás formályában! Azaz a negatív energiájú részecske csökkenti a fekete lyuk tömegét. Ergó a lyuk párolog, méghozzá iszonyatosan lassan! Egy 4-5 naptömegü lyuk hömérséklete nagyon nagyon közel van az abszolút 0 ponthoz (milliárdod, tízmilliárdod fokkal) Azaz addig az ideig amíg az univerzum ez alá nem hűl, addig több részecskét nyel el, mint amit "kisugároz". Szóval "iszonyatosan" lassan párolog.. Ha jól tudom egy ilyen ojjektum (3-4 naptömeg) kb 10 a 66-on év allatt párolog el.. Akkor még nem is beszéltünk a több százmillió naptömegű, vagy milliárd naptömegű kategóriáról..

[Dlajos]

Kedves attila dezső!
Faragó úr leírt egy ötletet. (Nem egy magáról elnevezett elméletet, az egy másik topik. )Én sem értek egyet vele, de megérdemli, hogy figyelmesen olvassuk el írását!
Szintén Gyurka46 írta:

- Stephen Hawking elméleti fizika professzor (csapatával) számítással igazolta, hogy a forgó fekete lyukakból anyag kitörés lehetséges (nem azonos a jóval korábban levezetett Hawking sugárzással).

Amit megtehetünk az az, hogy kérjük Faragó urat, hogy adja meg ennek a számításnak a forrását.
Üdv.
L.

[lajos447]

Üdv mindenlinek.
Megkaptam a válaszokat ami többé kevésbé megis nyugtatott igy kezdő lévén,valamint sok érdekeséket megtudutam,vagy megbizonyosotam az általam is ismert dolkokról.
Azért a neutrinók dolga nem hagy nyugodni,hogy is van ez kissé elnagyolt statisztika,hány százaék a szorás.
A neutrinó természetéből adodik hogy utközben változtatja a természetét(lásd nap neutrinó probl.)igy igen nehéz valamilyen statisztikát késziteni még egy objektumra is áztán ottvanak a gyorsak és a lassuak amely szintén más detektálást igényelnek.
Most akkor menyi az egységnyi területrejutto neutrinó szám, mert szerintem nem mindegy.
Valamint mivel igen kevéssé hat kölcsön igy azért anyira azért anyira nem szorodik,már számarányukhoz viszonyitva gondolom.
Vagy rugalmas ütközésektöl szorodnak kölcsönhatás nélkül?
Felehet becsülni a neutrinó sürüséget a világegyetemben vagy meg becsülhetö össz tömegük.
Ez lehet költöi kérdés is,de nem az.Lehet hogy ezt nem tudjuk kellöképp vizsgálni?
Mit tudhatnánk meg az ig kapott erdményel a világegyetem szerkezetéről.
Úgy tudom hogy még az elektromágneses spektrumban se készült teljes felmérés.
A forumon olvastam hogy a vörös eltolodás a gravitációtol is származhat és ennek átlaga ép azonos a mért H- állandóval,adna valaki erre konkrét magyarázatot.
A fekete lyukakból anyagkitöréseket eszleltek vagy ezzek lehetsegesek?
Milyen folyamatok által és levezethetö ez matematikailag,eltünhetnek egyes lyukak?
Hogyan szolnak belle az emlitett kérdések a világegyetem entropiába.
A belátható világegyetem szerkezetéröl anyit tudunk mint a középkorban a középkorban a naprendszeről(Kopernikusz előtt) vagy ez tulzás vagy mi tartjuk annak,ott is szép matematika volt a dolgok leirására, persze sokat változott a világ.
Akkor azt se tudták mit nem tudnak mi legalább sejtük.
Nem akarok filozofiai kurzus nyitni.
Itt most be is fejezném.Várom a szakértők kimeritő a válaszait, ha lehetséges.
Lehet tulságosan kimeritő választ várok,de ez már csak igy van.

[Arkhon]

Kedves Lajos,

kérdése nagyon szerteágazó, több kategóriába sorolható. A kíváncsiság, rendszerezés, megértés feszegető érzése. Jómagam is bejártam némileg ezt az utat, nem kis részben Gyula előadásainak és nemegyszer 50-60, de akár 100 éves könyvek olvasásával. Igy inkább magamra reflektálom a megértés folyamatát, hogy mire volt szükségem 25 év vegyészeti, fizikai, kémia és biokémiai szakterületi munka, valamint 40-50 "szakirányú" könyv elolvasása után, amikor azt hittem kb. mindennel képbe kerültem, van még egy pár kérdés, azt helyre tesszük, és akkor még beépítjük az utóbbi évek bestsellereit a tudományba)

- már meglévő ismeretek, ill. rendszerezése -> súlyos belső átértékelés, és rengeteg olvasás. Nem hinné az ember, mi minden megjelent és le lett írva akár fél évszázada.
- kozmológia-részecskefizika határterületi ismeretek -> olvasás, visszacsatolások, megerősítések
Ugyanígy alkalmazott fizikai, kémiai, méréstechikai, matematikai ismeretek, hogy értsük a bizonyítékokat vagy cáfolatokat, különben "hangulati érvelésbe" csap át a nekünk tetsző modell iránti fejtegetés
- modellalkotási és szemléleti kérdések -> új megközelítések, régi vagy "tudatalatti" beidegződések eldobása
- bulvár-fertőzés leküzdése -> stabil szemléleti és tárgyi ismeretekkel a "tudományos szemetelés" kiszűrése

Emiatt a válasz kombinációja a meglévő anyagok és a megértést megkönnyítő előadások és művek olvasása.
Fejtegetni ez után "illik". Ennek során "sajnos" alap a speciális és általános relativitáselmélet és matematika, legalább szemléleti szintű elsajátítása hogy beszéljünk róla, és elmélyült szintje, hogy operáljunk vele. Az összeszedettség és lektorláltság miatt egyre inkább azt mondom, ez a könyv és nem az internet. Kivételt képezhetnek a természetükből fakadóan lektorált előadások, amelyek más médiákban is meg tudnak szavahihetően jelenni.
(és ezekhez az arcot/nevet is adni kell, ez segít elejét venni a megalapozatlan műveknek).

S végül, az óhatatlanul felszippantott bulváranyag és beépült tévedések és félinformációk eldobása, ha már nincs gondolati kötődés a tévmodellhez, fájdalommentesen. Néha nehéz ez valljuk be: kicsit a mai "szuperfizikai jövőkép" megköveteli a teleport/időutazás/féregjárat/fekete lyukak/fénysebességnél gyorsabb utazás/korlátlan energianyerés stb. fogalmait, a baj az hogy a sci-fik ebben pár évezreddel előbbre tartanak,
és egyelőre semmi konkrétum a láthatáron, ehhez képest dögunalom a mai araszolás:-)

A feltett kérdéseire visszatérve, sok közüle nem határterületi választ igényel,egzaktul tudjuk.
Most jönne az ugye hogy ez egy DGy topic, és most akkor DGy ad autentikus választ, vagy mindenki mindenkinek... Lehet nyitni kellene egy kötetlen kozmológiai kérdés-válasz topicot...

[ramius01]

Üdv mindenkinek!

Egy technikai kérdésem lenne.

Az atomoktól a csillagokig sorozatban ráleltem Dávid Gyula előadására
Cím: A kvarkoktól az atomerőműig — kirándulás a nukleáris völgybe
http://www.atomcsill.elte.hu/program/ki ... 011-2012/1

A fóliákat meg tudom nézni, de az előadás videofelvétele nem töltődik be. Vajon az én gépemmel van a gond (minden más videofelvétel gond nélkül betöltődött idáig...) vagy központi hibáról van szó? Tud nekem ebben valaki segíteni?

[Dlajos]

Szia,
jobb egér gomb a videó linkjére-> Hivatkozás mentése más néven...- és már a tied is.
Üdv,
L.

[ramius01]

Köszönöm Dénes Lajosnak a tippet, bejött.

Kitűnő előadás és jó látni az érdeklődő fiatalokat...