Dávid Gyula kérdések

[Banzai]

Gyula, talán vége a vizsgaidőszaknak, ezért ünneplésül lenne megint egy kérdésem.

Gyula már nincs köztünk, sajnos elhagyta a fórumot....

[SzZoli]

Nem tudjátok, aktív-e DGy valamilyen más fórumban?

[Rigel]

Mit mond a kozmológia arról, hogy mikor és miként született meg a mára kimért univerzális inerciarendszer?

Kimértek "univerzális inerciarendszert"??? Ez nekem új.

Ha arra gondolsz, hogy a mikrohullámú háttérsugárzás homogén és izotróp a hetedik tizedesjegyig, akkor azt kell mondanom, hogy az nem univerzális inerciarendszer. Az csupán egy következménye az utolsó hőhalál állapotának, amikor is az univerzum minden pontjában (nagyjából) ugyanaz az állapot állt be. És itt van a feneség! Ugyanis a kijelentés csakis a belátható univerzumrészre tekinthető igaznak, és ha véletlenül a belátható rész csak egy tartomány, ami egy nagyobb rendszerben mozog valamerre, akkor máris nem számít "univerzálisnak" a háttérsugárzáshoz önkényesen hozzákapcsolt vonatkoztatási rendszer. Pusztán csak egy jó nagy vonatkoztatási rendszer, éppen belefér a belátható univerzumrész.

[tobe_]

Most a kezdetkori állapot olyasmi volt, mint most a fekete lyukak, csak minden abban volt, meg egy darab olyanban ? Vagy ez a kiindulás objektum még annál is durvább volt ?

[Rigel]

Most a kezdetkori állapot olyasmi volt, mint most a fekete lyukak...

Amennyire sikerült megértenem Roger Penrose magyarázatát, egy alapvető aszimmetria van a Nagy Bumm (kezdeti) szingularitásának geometriája, és a fekete lyukak (végső) szingularitásának a geometriája között. Az általános relativitáselméletben szereplő görbületi tenzort fel lehet bontani két részre: a próbatestre térfogatváltoztató gravitációs hatásokat a Ricci-tenzorba, a próbatestet árapállyal torzító gravitációs hatásokat pedig a Weyl-tenzorba lehet gyűjteni. A szóban forgó aszimmetria abban nyilvánul meg, hogy a fekete lyukak körüli térben a Ricci-tenzor nulla (vagy nagyon kicsi), míg a Weyl-tenzor a végtelenhez tart, ahogy közelítünk a szingularitáshoz (az árapályerők jóval meghaladják a térfogatváltoztató erőket). Ezzel szemben a kezdeti szingularitás esetében a Weyl-tenzor nulla (nincs semmiféle árapályerő), míg a Ricci-tenzor tart a végtelenhez, ahogy a szingularitást megközelítjük: a térfogatváltoztató hatás az uralkodó. Penrose erre az aszimmetriára alapozza az álláspontját, hogy fizikai törvényszerűség a kezdeti szingularitás alacsony entrópiája, szemben a végső szingularitások lehető legmagasabb entrópiájával. (Ez a minimum, ami szükséges, hogy legyen az időnek iránya!)

Azaz összefoglalva: nem, a kezdetekkor nem olyan volt az állapot, mint most a fekete lyukakban.
Szerintem valahol itt van a válasz arra a laikusokban felmerülő paradoxonra is, hogy ha a fekete lyukak szingularitásából semmi sem juthat ki, akkor a Nagy Bumm szingularitása hogyan is tudott kitágulni? Egyszerűen nem ugyanazok a szingularitások ezek.

[Dlajos]

Dávid Gyula 2014. 01. 16.-án tartott, - Tavasz az Uránuszon - című előadása elérhető az "Az atomoktól a csillagokig" sorozatban.
http://atomcsill.elte.hu/letoltes/videok/9_evf/atomcsill_9_08_David_Gyula.wmv
Üdv,
L.

[Aurora]

Nagyon jó ez videó!

[SzZoli]

Sziasztok,

azon töröm a fejem, hogyan lehet elképzelni, milyen az, ha maga a tér tágul.
Statikus térben egymástól távolodó objektumokat könnyű elképzelni, de milyen, ha maga a tér is tágul?

[Banzai]

Sziasztok,

azon töröm a fejem, hogyan lehet elképzelni, milyen az, ha maga a tér tágul.
Statikus térben egymástól távolodó objektumokat könnyű elképzelni, de milyen, ha maga a tér is tágul?

Mint amikor fújod a lufit, és nyúlik a gumi. A ráfestett pöttyök meg távolodnak egymástól...

[SzZoli]

Köszönöm, ismerem ezt a hasonlatot.
Mondjuk a gumi nyúlása, ha a térrel hasonlítom össze, lehet, elvileg hasonló, de ezt is csak a ráfestett pöttyök mutatják, mintha ők maguk távolodnának egymástól.