Dávid Gyula kérdések

nyozo
Hozzászólások: 182
Csatlakozott: 2009.10.21. 10:24

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: nyozo » 2009.11.06. 12:58

Zoli írta:...
amik egy részére sajnos a "nem tudom" volt a válasz, de még ez is jobb mint a megtévesztés. A nézőkkel kapcsolatban meg az a véleményem, bár jól elkalandoztam, hogy sokan olyan jó dolgokat tudnak, hogy azon mindig nagyon meglepődök (a legközelebbi csillag neve; az Andromédáról, hogy a Lokális Halmazban van...).

Bemutatón mindig akadnak akik az átlagnál kevesebbet, és az átlagnál többet tudnak. Főleg ha egyetemista a látogató gárda, akkor lehetnek ott akik igazából suttyomban tesztelnek hogy mit tudsz. Ezért is éri meg felvállalni a "nem tudomot" mert a hibás válasz ilyen esetekben erősen beégeti a bemutatót tartót. Magam is jobban szoktam szeretni az egyértelmű nem tudomot, mint a ködösítést.

Zoli írta:Persze ott van az Esthajnal csillagos csoport is. Ami nekem mindig a legkölönsöebb,. hogy a fél világ a Plejádokra azt hiszi hogy az a Kis göncöl... Tudja valaki ennek az okát? Én mindig nézem, de szabad szemmel eleve bontani sem tudom.

Zoli, neked akkor valószínű kellene szemüveg. Nem bántáésból, de ha szabad szemmel nem látod benne külön a csillagokat, akkor az erre utal. Lévén szemüveges vagyok szemüveg nélkül nekem is nagy maszat amúgy, de a segédeszközzel szépen bontom. Sőt az M45 klasszikus határmagnitúdó tesztobjektum -- a benne szabad szemmel látható csillagok számlálásával. :)

Kis Göncölnek egyébként azért hiszik, mert a fényesebb csillagok kis kocsira emlékeztető alakot formálnak. A Göncöl meg ugyebár szekér lenne...
Amcsillüdv: Nyözö
Zoli
Hozzászólások: 134
Csatlakozott: 2009.09.09. 21:03

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: Zoli » 2009.11.06. 13:19

A szemüveg sajna nekem bajos, mert az iskolaorvos, és a "kórházi emberek" is azt állapították meg, hogy nem kell, viszont olyan távoli feliratokat amiket kortársaim könnyűszerrel elolvasnak, ahhoz nekem osztálytársaim szavaival élve "fókuszálnom" kell (ez egy elég ronda arcábrázat, de ilyenkor a látott kiép megjavul, még jó, hogy a távcsőnél nem kell mindig ezt csinálnom, mert egy idő múlva elzsibbad tőle a szemem). Osztálytársaim szemüvegét viccből próbálgatva, viszont sok esetben megjavult a kép, viszont csak úgy magamtól nem szeretnék szemüveget venni, mert talán károsabb...
Amcsüdv, Zoli (13 T)
"Milyen sivár az a kor, melyben könnyebb egy atomot szétrombolni, mint egy előítéletet!" A. Einstein
http://www.universe.eoldal.hu
Pape
Hozzászólások: 450
Csatlakozott: 2009.09.07. 18:05

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: Pape » 2009.11.06. 14:55

Zoli írta:Ami nekem mindig a legkölönsöebb,. hogy a fél világ a Plejádokra azt hiszi hogy az a Kis göncöl... Tudja valaki ennek az okát?


Bizony én is emlékszem mikor kis koromban kimentünk néha télen este futni vagy valami más miatt, és a fejünk felett felsejlett a "kisgöncöl". :D Asszem még meg is jegyeztem hogy milyen pici.
Egyébként mikor elkezdtem csillagászkodni, a szekér alakja miatt sokáig minigöncölnek is neveztem. :)
90/900 refraktor
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2009.11.06. 16:52

Nagyszerű, amit a Fiastyúk = Kisgöncölről írtatok. Én pár éve egy ismerőssel nézegettem a kora tavaszi eget, az UMA jött fel keleten, a Pleiades ment le. Ismerősöm rámutatott: Milyen messze van a Gisgöncöl a nagytól!
A néprajzi gyűjtők több helyen is feljegyezték, hogy a Kisgöncöl ősztől tavaszig látszik. Szóval ma a nép (már aki ismeri) ezt nevezi Kisgöncölnek!
Csak úgy, a népi csillagismerethez: annak nincsen nyoma, hogy a valódi paraszt-csillagászatban az UMI-t ismerték volna. A nép közt azóta terjedt el, mióta Fazekas Mihály, meg később az elemi iskolai oktatás ismertette.
Csillagképek néha ma is születnek! Egy kora-téli estén néztük az eget egy ismerősömmel. Kelt fel az Orion, mire a barátnőm: Olyan mint egy pillangó! Tényleg, az öv a lepke teste, töle északra és délre a két-két fényes a szárnya.Üdv: BQ
Kirami
Hozzászólások: 227
Csatlakozott: 2009.09.07. 15:09

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: Kirami » 2009.11.18. 10:42

Amióta ezred magni pontos fényességméréseket lehet csinálni, miben állapodtak meg? Hol a határ az állandó fényességű, és a változócsillag között?
Másrészt: Hogy is van pontosan a változócsillagos HRD? Mármint ha részletesebbre fogjuk a dolgot, bizonyára nem lehet oválisokkal odabiggyeszteni őket. A klasszikus cefeidák, és a W Virginisek HRD-n elfoglalt helye pl. tényleg ilyen markánsan elkülönül, vagy a kettő között van átfedés? Vannak a HRD-n olyan tartományok, ahol változó és nem változó csillagok is vannak, vagy a változócsillag-telepek csak a változóknak vannak kibérelve? Tudtok nekem ennél részletesebb változócsillag HRD-t linkelni?
Kép
KVI
Hozzászólások: 194
Csatlakozott: 2009.09.14. 20:45

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: KVI » 2009.11.19. 00:39

Kirami írta:Amióta ezred magni pontos fényességméréseket lehet csinálni, miben állapodtak meg? Hol a határ az állandó fényességű, és a változócsillag között?
Másrészt: Hogy is van pontosan a változócsillagos HRD? Mármint ha részletesebbre fogjuk a dolgot, bizonyára nem lehet oválisokkal odabiggyeszteni őket. A klasszikus cefeidák, és a W Virginisek HRD-n elfoglalt helye pl. tényleg ilyen markánsan elkülönül, vagy a kettő között van átfedés? Vannak a HRD-n olyan tartományok, ahol változó és nem változó csillagok is vannak, vagy a változócsillag-telepek csak a változóknak vannak kibérelve? Tudtok nekem ennél részletesebb változócsillag HRD-t linkelni?


Szia Kirami!

Minden csillag változó (ezért is jó változósnak lenni). A kérdés csak annyi, hogy hol a méréshatár? Meg hogy milyen időléptéket tekintünk (trivialitás, hogy néhány milliárd év alatt minden csillag erősen változik). És azt sem szabad elfelejteni, hogy nemcsak az változócsillag, ami vizuális tartományban változtatja a fényességét, hanem bármelyikben, illetve nem feltétlen a fényességét (mágneses tér, színképvonal, polarizáció meg ilyenek).

És is régóta vadászok egy jó változós HRD után, mert nagyon jó lenne előadás-anyagnak, de egyelőre én se találtam.

Szerintem amúgy jogos a nagy ovális pacák használata, mert ez elég jól helyettesít egy kétdimenziós normál eloszlást felülnézetben. :-)

A kétféle cefeida elég határozottan elkülönül, mivel a klasszikus az I. populációs, a W Vir II. populációs, és a két sáv között 1,5 mg eltolódás van (a klasszkus a fényesebb). Amiatt persze, hogy valójában nem egy vonalon sorakoznak fel, hanem eloszlást követnek, egy részük átcsúszhat a másik típus tartományába. De ezt nem állítom ,mert még nem láttam HRD-t konkrét cefeidák felpöttyözésével.

Kvi
KVI
Hozzászólások: 194
Csatlakozott: 2009.09.14. 20:45

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: KVI » 2009.11.19. 00:40

Kirami írta:Amióta ezred magni pontos fényességméréseket lehet csinálni, miben állapodtak meg? Hol a határ az állandó fényességű, és a változócsillag között?


Amúgy ez azért inkább a változós fórumba kívánkozott volna...
Kirami
Hozzászólások: 227
Csatlakozott: 2009.09.07. 15:09

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: Kirami » 2009.11.19. 10:03

Oké, bocs, igazad van, rossz topic. Na, mindjárt átvarázsolom a másikba.
pont
Hozzászólások: 91
Csatlakozott: 2009.10.06. 20:41

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: pont » 2009.12.28. 17:21

Az ütköztetések során az anyagok elbomlanak átalakulnak vakum- ban szintén... de születik egy új anyag
vagy ezért mondják hogy zárt a világegyetem ? mert nincs keletkezés ?
meunier
Hozzászólások: 239
Csatlakozott: 2009.09.15. 13:21

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: meunier » 2009.12.29. 13:02

Kedves Gyula!

Egyik előadásod közben említetted, hogy egyik tanítványod bizonyította, hogy az egyiptomiak nem a Szíriusz helikálius kelése alapján várták a Nílus áradását. A kérdésem a következő lenne: melyik volt ez a csillag? És hogyan jutott erre a következtetésre?
Válaszod előre is köszönöm!

mönye
TMB 100/800 APO, Lunt 60Ha, SW 200/1000N, Heq-5
Lezárt

Vissza: “Elméleti kérdések”