Dávid Gyula kérdések

[Pape]

Ez érdekes volt.
Jó hogy újra itt vagy DGy!

[SzZoli]

Örülök, kedves DGy, hogy ismét megjelentél a fórumban
A foton tömegével kapcsolatos kérdésekről egy újabb kérdés merült fel bennem. Egy foton vajon meggörbíti a téridőt, azaz úgy tűnhet, hogy a foton vonz más részecskét (vagy akár egy fekete lyukat, bár van némi - szó szerinti - súlykülönbség ) ? Ha igen, mi a helyzet a határozatlansággal: tudható, hogy hol érvényesül ez a hatás?

Tudom, a gravitáció gyenge és a foton apró volta miatt ez csak elméleti kérdés. De az benne a szép Motto: az elefánt és a hangya mennek a hídon. A hangya megszólal: "Hallod, hogy dübörgünk?"

[dgy]

SzZ írta:

> A foton tömegével kapcsolatos kérdésekről egy újabb kérdés merült fel
> bennem. Egy foton vajon meggörbíti a téridőt, azaz úgy tűnhet, hogy a
> foton vonz más részecskét (vagy akár egy fekete lyukat, bár van némi
> - szó szerinti - súlykülönbség ) ? Ha igen, mi a helyzet a határozatlansággal:
> tudható, hogy hol érvényesül ez a hatás?

Ez tipikusan az a kérdés, ami a majdani kvantumgravitáció-elmélet hatáskörébe tartozik. Az elemi részecskéknek nincs határozott helyük, a fotonra pedig külön matematikai tétel van, mely szerint rá a "hely" fogalma nem is értelmezhető. Az általános relativitáselmélet - kvantálás híján - nem tud mit kezdeni az ilyen helyzettel. Kiválóan leírja azt a szitut, hogy ha megadjuk: adott helyen van egy ilyen és ilyen méretű, energiájú, így vagy amúgy mozgó és forgó test, milyen lesz körülötte a téridő? Kiszámítani nehéz, de elvileg van rá határozott válasz. Na de ha nem tudjuk, nem is tudhatjuk, hol van az illető, aki görbíti a teret? Térjünk vissza a kérdésre 2052-ben.

A hagyományos, nem kvantumos elektromágneses mező, mint az anyag egyik fajtája viszont görbíti a téridőt. Ennek részleteit már 1915 óta tudjuk, benne van minden tankönyvben. Másképp, mint az atomos anyag, de görbíti. Ki kell számítani az energiaimpulzus-tenzort, betenni az Einstein-egyenletekbe, és az meghatározza a téridő szerkezetét. Csak senki se próbálkozzon a fény hagyományos, síkhullámos leírásával: a síkhullám ugyanis térben és időben végtelen, energiasűrűsége mindenhol azonos, összenergiája és impulzusa ezért végtelen. Az ilyen szitura az Einstein-egyenletek bemondják az unalmast... hasonlóan, mint a hagyományos sztatikus, állandó sűrűségű Univerzum esetében: ilyen megoldása nincs az Einstein-egyenleteknek. A síkhullám helyett tehát hullámcsomaggal, fénynyalábbal kell próbálkozni. Egy ilyen objektum gravitációs hatása elvileg kiszámolható, a gyakorlatban fellépő technikai nehézségek miatt viszont tudtommal még senki sem próbálkozott meg vele.

dgy

[csap]

Üdv!
Néhány elírásra szeretném felhívni a figyelmet, íme a hibás részletek:
"mintey figyelmezteti az elméletben dolgozó "
"Hasonló a helyzet az általános relativitáselméletel"
"A következő lehetőseégek állnak előttünk:"
CsAttila

[mpt]

Hol vannak ezek az elírások?

--mpt

[Zoli]

Nanu!

Köszönöm a még részletesebb fejtegetést! Ezeket még csak részben értem, de már annak is nagyon örülök.

Én sem találom azokat a súlyos hibákat (az F4 segítségével kerestem). Nem értem, hogy miért olyan nagy gond az az 1-2 elírás (tudom, hogy sok jó példát lehetne hozni, de ez akkor is egy a csillagászattal kapcsolatos fórum). Ilyen mindenkivel megesik, de azért csak megértjük...

[Arkhon]

Köszönöm én is Gyulának a válaszát, és újra üdv itt a fórumon!

[szasziz]

Mélyen tisztelt Gyula!

Nem tudom, hogy mennyire illik ide a kérdésem, de úgy gondolom Ön az a személy, akihez fordulhatok egy ilyen """tudmánytalan""" kérdésre keresendő válasz megtalálásának céljából. Az tudom/sejtem, hogy Ön elfogadja, sőt támogatja a SETI által "megálmodott" képet s éppen ezért merészelem feltenni a kérdésem:
Tudvalevő, hogy a kommunikáció, informatikai szemmel nézve igencsak sérülékeny folyamat, könnyen felléphetnek hibák az üzenetváltás szakaszaiban, a küldő által közlött információ könnyen értelmezhetetlenné válhat a vevő oldalon; elég csak a félrehallott szavakra gondolni, illetve nyilván nem véletlenül találtak ki az évek során a külöféle adatellenőrző algoritmusokat - ez egy kényes, nem feltétlen triviális probléma, főleg annak tekntetében, hogy mi csupán lokálisan azonos, közös megegyezésen alapuló protokollokat használunk; most... A kérdésem főként metaszintű: Ön hogyan gondolja, a hatalmas távolságok miatt fellépő kommunikációs hibák esetleg értelmezhetetlenné tehetik az esetlegesen mesterségen generált jelsorozatot? Nem csökkenti ez a tény drasztikusan a SETI sikerességének az esélyét? A jelenleg használt algoritmusok mennyire hibatűrőek?

[Zoli]

Nanu!

Tegyük fel, hogy a Földnek akkora a tömegvonzása mint egy neutroncsillagnak, de ennek ellenére ugyan úgy kering, és forog a Nap körül mint most, valamint a kilátók, és az emberek nem rogynak össze rajta. Amikor egy ember felmegy egy kilátó tetejére, órája szerint csak egy percet maradt, de addig a felszínen például egy hét telik el. Hogyan érzékelik a felszínen élő emberek, és hogyan a kilátóból leskelődő egyén az égitestek égi mozgását?

[SzZoli]

Köszönöm a választ, érdekes volt.
Lám, egyszerű kíváncsiságommal rögtön belefutottam a még ki nem dolgozott kvantumgravitáció-elméletbe, és egy még ki nem számolt hatás kérdésébe. Tehát, utóbbit neki lehet állni kiszámítani... asszem' nem én fogom Ha valaki ráér, van egy zseblámpám , mennyi a fénysugarának a tömege