Kedves Lévai István!
Alapvetően félreérted a helyzetet. Én sohasem téged kritizáltalak, hanem az elméleteidet. Neked is azt ajánlanám, hogy csak erre koncentrálj! Most azért eléggé elvetetted a sulykot. A Coriolis erőről való tudásod hiányos és hibás. Ahogy előző hozzászólásomban leírtam a sebességvektor és a szögsebességvektor vektoriális szorzatával arányos. Csak akkor lehet 0, ha a két vektor egy irányba mutat. Ez pedig csak a sarkokon van így egy zuhanó testre. Az egyenlítőn merőlegesek egymásra és ott a zuhanó testek esését lassítja a Coriolis erő. Részletesen megtalálható az egész elmélet itt:
http://en.wikipedia.org/wiki/Coriolis_effect
Különösen ajánlom az "Applied to Earth" részt a figyelmedbe, ahol képletekkel angol tudás nélkül is érthetően le van írva amit tudnod kéne.
A végzettségem nem titok, sokan vannak itt, akik tudják. Szándékosan nem írom ide, mert nem hiszem, hogy attól a fizikai törvények bármit is változnának.Viszont hogyan várod el, hogy az univerzummal kapcsolatos elméleteidet komolyan vegyük, ha az klasszikus fizikát ennyire nem ismered?
BL-nak! Lajos! Neked külön köszönöm a hozzászólásokat, remélem ez az eset nem veszi el a kedved. Én továbbra is számítok az értékes hozzászólásaidra. Kifejezetten érdekes egy-egy fizikai jelenség történeti háttere. Nem gondoltam volna, hogy 1902-ben még ejtegetéssel foglalkoztak. Igaz Eötvös is mérte a róla elnevezett effektust, ami szintén kapcsolatban van a Coriolis erővel.
Dávid Gyula kérdések
Re: Dávid Gyula kérdések
Halló! Ki az az Eötvös? Gondolom LI-hez viszonyítva valami szellemi törpe, akit csak protekcióból neveztek ki az MTA elnökének. (Merő véletlenségből éppen tegnap kellett elmagyaráznom az Eötvös emlékkiállításon az egészet egy földrajz-tanárjelöltnek. Jól jött az előző leveled, mert világosan, röviden van megfogalmazva.)
Igen, ejtegetéssel még 1980-ban is foglalkoztak, mert a geofizikusok g-mérésre használták. Akkor a Coriolis úgy jött a képbe, hogy a leejtett golyó egy ecélfelületről visszapattant, és a század mm, különbség már nem volt elhanyagolható.
Egyébként semmi vész, hónapokkal ezelőtt leírtam, hogy LI förmedvényeire nem fogok reagálni. Viszont az meggondolandó, hogy ha végig nézed a Csillagváros rovatait, ezzel a hangnemmel sehol másutt nem találkozol. Talán jó lenne levonni a következtetéseket. Egy rovatot már sikerült elpusztítania, semmi szükség rá, hogy mindent tünkre tegyen.
Üdv mindenkinek! BQ
Igen, ejtegetéssel még 1980-ban is foglalkoztak, mert a geofizikusok g-mérésre használták. Akkor a Coriolis úgy jött a képbe, hogy a leejtett golyó egy ecélfelületről visszapattant, és a század mm, különbség már nem volt elhanyagolható.
Egyébként semmi vész, hónapokkal ezelőtt leírtam, hogy LI förmedvényeire nem fogok reagálni. Viszont az meggondolandó, hogy ha végig nézed a Csillagváros rovatait, ezzel a hangnemmel sehol másutt nem találkozol. Talán jó lenne levonni a következtetéseket. Egy rovatot már sikerült elpusztítania, semmi szükség rá, hogy mindent tünkre tegyen.
Üdv mindenkinek! BQ
Re: Dávid Gyula kérdések
Csatlakozom Tamáshoz: én is nagyon kedvelem Lajos bácsi hozzászólásait, a történelmi visszatekintéseket főleg. Tehát érdeklődve várom a továbbiakat is.
--mpt
--mpt
-
ferenc lovró
- Hozzászólások: 336
- Csatlakozott: 2010.01.21. 17:44
Re: Dávid Gyula kérdések
Én pedig Péterhez csatlakozom, én is nagyon kedvelem Lajos bácsi hozzászólásait, sajnos személyesen nem ismerem, de mindig tudom, hogy nagyon érdekes dolgokról olvashatok, ha Ő ír.
nincs aláírás
Re: Dávid Gyula kérdések
Annak idején a szakdolgozatomat Gauss fizikai tárgyú munkásságáról írtam, ennek egy érdekes fejezete a Föld forgásával kapcsolatos sztori.
Guglielmini 1792-es bolognai kísérleteit Laplace dolgozta fel és megállapította a Földön mozgó testek egyik első elméletét, amit később híres Égimechanikájában fejtett ki részeletesen. Nem nagyon stimmeltek azonban a számításai Guglielmini eredményeivel. Ekkor jöttek a Lajos által is említett Benzenberg hamburgi kísérletei, ezeket Olbers dolgozta fel, de a saját elmélete alapján kapott eredmények nem egyeztek sem a Laplace által számítottakkal, sem Benzenberg eredményeivel. Nagy fejvakarás keződödött, aztán Olbers 1802 novemberében felhívta barátja, Gauss figyelmét a dologra, aki többek közt éppen a kisbolygók pályaszámítási módszereinek pontosításával volt elfoglalva. Gauss saját elméletet dolgozott ki, ennek érdekessége, hogy első ízben írta le lényegében helyesen a mozgó testre ható tehetetlenségi erő felléptét, amelyet jó harminc évvel később fedezett fel újra egy Coriolis nevű francia, akinek a nevét viseli azóta.
Gauss és Olbers között élénk levelezés kezdődött arról, hogy melyikük elmélete a helyes, végül Gauss találta meg Olbers munkájában a hibás feltételezést.
Benzenberg kérésére Gauss összefoglalta az elméletet, és Benzenberg 1804-ben könyvének második kiadásában közölte is. Benzenberg újabb kísérletsorozatot végzett ezúttal egy szénbányában, de nem kapott meggyőzőbb eredményeket, mint a hamburgi toronyban.
Még egy érdekesség: A Foucault-kísérletet az ötvenes években számos helyen megismételték, 1852-ben az akkor 75 éves Gauss bekapcsolódott tanítványa, Gerling kísérleteibe, és egy rövid, mozgatható súlyokkal ellátott ingát konstruáltak, tükörskálával, optikai leolvasással, stb. Nem csak a lengés síkját, hanem a lengés amplitudóját is vizsgálni akarták, valószínűleg a nehézségi erő abszolút értékét is mérni akarta, erre azonban idős kora miatt már sajnos nem került sor.
Kissé offtopik lett végül ez itt, de talán Gyula nem haragszik érte
Guglielmini 1792-es bolognai kísérleteit Laplace dolgozta fel és megállapította a Földön mozgó testek egyik első elméletét, amit később híres Égimechanikájában fejtett ki részeletesen. Nem nagyon stimmeltek azonban a számításai Guglielmini eredményeivel. Ekkor jöttek a Lajos által is említett Benzenberg hamburgi kísérletei, ezeket Olbers dolgozta fel, de a saját elmélete alapján kapott eredmények nem egyeztek sem a Laplace által számítottakkal, sem Benzenberg eredményeivel. Nagy fejvakarás keződödött, aztán Olbers 1802 novemberében felhívta barátja, Gauss figyelmét a dologra, aki többek közt éppen a kisbolygók pályaszámítási módszereinek pontosításával volt elfoglalva. Gauss saját elméletet dolgozott ki, ennek érdekessége, hogy első ízben írta le lényegében helyesen a mozgó testre ható tehetetlenségi erő felléptét, amelyet jó harminc évvel később fedezett fel újra egy Coriolis nevű francia, akinek a nevét viseli azóta.
Gauss és Olbers között élénk levelezés kezdődött arról, hogy melyikük elmélete a helyes, végül Gauss találta meg Olbers munkájában a hibás feltételezést.
Benzenberg kérésére Gauss összefoglalta az elméletet, és Benzenberg 1804-ben könyvének második kiadásában közölte is. Benzenberg újabb kísérletsorozatot végzett ezúttal egy szénbányában, de nem kapott meggyőzőbb eredményeket, mint a hamburgi toronyban.
Még egy érdekesség: A Foucault-kísérletet az ötvenes években számos helyen megismételték, 1852-ben az akkor 75 éves Gauss bekapcsolódott tanítványa, Gerling kísérleteibe, és egy rövid, mozgatható súlyokkal ellátott ingát konstruáltak, tükörskálával, optikai leolvasással, stb. Nem csak a lengés síkját, hanem a lengés amplitudóját is vizsgálni akarták, valószínűleg a nehézségi erő abszolút értékét is mérni akarta, erre azonban idős kora miatt már sajnos nem került sor.
Kissé offtopik lett végül ez itt, de talán Gyula nem haragszik érte
Re: Dávid Gyula kérdések
szintén off leszek.
Azon gondolkozom, hogy amikor csillagászat/tudomány/kulturtörténeti dolgokat olvasok, hatalmas különbséget érzek a ...-19. és napjaink tudományának működése között. Az előző Gauss példa néhány tehetséges ember együttműködése. Persze ez az együttműködés manapság is megvan, a különbség talán a résztvevők száma, a téma összetettsége, + a megoldás kivitelezésének nehézsége. Kétségtelenül másképp működik ez manapság. Igazából nem egy „onemanshow”.
Lehetnék nosztalgikus, visszakívánni a múlt nagyságaihoz hasonló jelenkoriakat, de belátható időn belül nem lehetnek ily "nagyságok", csak „csapatok", laza szövetségek, "projectek" stb...
de lehet tévedek.
sp.
Azon gondolkozom, hogy amikor csillagászat/tudomány/kulturtörténeti dolgokat olvasok, hatalmas különbséget érzek a ...-19. és napjaink tudományának működése között. Az előző Gauss példa néhány tehetséges ember együttműködése. Persze ez az együttműködés manapság is megvan, a különbség talán a résztvevők száma, a téma összetettsége, + a megoldás kivitelezésének nehézsége. Kétségtelenül másképp működik ez manapság. Igazából nem egy „onemanshow”.
Lehetnék nosztalgikus, visszakívánni a múlt nagyságaihoz hasonló jelenkoriakat, de belátható időn belül nem lehetnek ily "nagyságok", csak „csapatok", laza szövetségek, "projectek" stb...
de lehet tévedek.
sp.
Re: Dávid Gyula kérdések
Jánosnak igaza van, Guglielminit nem szabad kihagyni (1791/92), bár ő Bolgnában a 11.3 mm számított keleti eltérés helyett 19 +/- 2.5 mm-t kapott. A hiba egyik oka, hogy az Asinelli-torony ("Csacsi-torony") 78 m magas indítópontja alatti talppont pontos helyét csak jóval később ellenőrizte. De kiderült, hogy a Csacsi-torony alapzata nem stabil, úgy hogy ennyi idő alatt maga a torony is elhajlik, és a talppont meghatározása bizonytalanná válik. Johann Friedrich Benzenberg (1777-1846) legfőbb érdemeként a német lexikográfia azt tartja, hogy szabatos ejtési kísérleteket végezett, amelyet fentebb János pontosan leírt. A másik, ma már kevéssé ismert érdeme, hogy Heinrich Wilhelm Brandessel (1777-1834) még göttingeni egyetemi diákként először végeztek a XVIIII. sz. végén meteor-magassá meghatározást két pontról végzett geometriai méréssel. 1798-ban 9, majd 15 km-es alapvonal két végpontjááról, időpnt egyeztetéssel próbálták a megfigylet meteorokat azonosítani. Nem kaptak igazán jó eredményt (Benzenberg 1800-ban publikálta), de legalább nagyságrendileg meghatározták milyen magasan látszanak a hullók. (Azért azt sem feledhetjük el, hogy Edmund Halley már az 1718. évi fényes angliai tűzgömb adatait összegyűjtve, egészen jó értéket kapott, mindenesetre megállapította, hogy nem a légkör alacsonyabb rétegeinek tüzjelensége, hanem sok mérföld magasan jelentkezik.) - BQ.
Re: Dávid Gyula kérdések
béke... (ne utáljunk ki senkit- lehet nem tudta h rosszul tudta 
vagy akkor mostmár csak fizmatosok irhatnak ?
vagy akkor mostmár csak fizmatosok irhatnak ?Re: Dávid Gyula kérdések
LI írta:
> A gravitációs vektor a Föld minden pontján úgymomd függőleges a Föld középpoftjához viszonyítva.
A mondatnak nem sok értelme van, de próbáljuk jóindulatúan értelmezni. Eszerint arról van szó, hogy a leejtett golyó
> minddig a gravitátiós vektot irányában fog leseni,
és ennek a gravitációs vektornak az iránya áthalad a Föld középpontján.
Képzeljünk egy egy gyorsan forgó, vízzel borított bolygót. Ennek alakja köztudottan lapult (közelítőleg forgási ellipszoid) lesz. A vízfelszín is ezt az alakot rajzolja ki (azaz a gravitációs potenciál egyik szintfelületét). De a víz felszíne vízszintes. Mi az a vízszintes? Az az irány, amely merőleges a függőlegesre. Mi az a függőleges? Amerre a függőón mutat. Azaz amerre az a bizonyos gravitációs vektor mutat. Ez az irány tehát a bolygó vízszintes felszínére merőleges.
Most már csak le kell rajzolni az ovális, nagyjából ellipszis keresztmetszetű bolygót, és megrajzolni egy csomó pontján a felületre merőleges vektorokat. Mindeni láthatja, hogy ez az irány az egyenlítő és a sarkok kivételével nem megy át a bolygó középpontján. Ilyen egyszerű.
dgy
> A gravitációs vektor a Föld minden pontján úgymomd függőleges a Föld középpoftjához viszonyítva.
A mondatnak nem sok értelme van, de próbáljuk jóindulatúan értelmezni. Eszerint arról van szó, hogy a leejtett golyó
> minddig a gravitátiós vektot irányában fog leseni,
és ennek a gravitációs vektornak az iránya áthalad a Föld középpontján.
Képzeljünk egy egy gyorsan forgó, vízzel borított bolygót. Ennek alakja köztudottan lapult (közelítőleg forgási ellipszoid) lesz. A vízfelszín is ezt az alakot rajzolja ki (azaz a gravitációs potenciál egyik szintfelületét). De a víz felszíne vízszintes. Mi az a vízszintes? Az az irány, amely merőleges a függőlegesre. Mi az a függőleges? Amerre a függőón mutat. Azaz amerre az a bizonyos gravitációs vektor mutat. Ez az irány tehát a bolygó vízszintes felszínére merőleges.
Most már csak le kell rajzolni az ovális, nagyjából ellipszis keresztmetszetű bolygót, és megrajzolni egy csomó pontján a felületre merőleges vektorokat. Mindeni láthatja, hogy ez az irány az egyenlítő és a sarkok kivételével nem megy át a bolygó középpontján. Ilyen egyszerű.
dgy
Re: Dávid Gyula kérdések
Tisztelt szervezők, moderátorok, és egyéb illetékesek, valamint a fórum írói és olvasói!
Pár nappal ezelőttig azt hittem, hogy a Csillagváros üdítő kivétel az internetes fórumok egyre betegebbé váló világában, ahol a beszélgetés általában igen gyorsan anyázásba torkollik, és fórumonként egy vagy két agresszív alak veszi át a szót, letorkollva a józan hozzászólókat, saját agymenésükbe fullasztva a vitát, végül elriasztva mindenkit, akit az eredeti téma érdekel, és nem X vagy Y agyszüleményei. Azt hittem, hogy a Csillagváros a csillagászat iránt érdeklődők, amatőrök és profik, sőt egészen kezdők barátságos fóruma, ahol a többeket érdeklő kérdéseket higgadtan, olykor tréfálkozva megvitatjuk, és a résztvevők meghallgatják, megfontolják, neadjisten elfogadják mások érveit, és senki sem akarja belefojtani a szót a másikba.
Ez a hitem sajnos végképp megrendült LI április 15-i, 20:47-es "hozzászólását" olvasva. Csak egy rövid idézet (a "helyesírást" meghagytam az eredetinek):
>Az emberek, akikik nemismerik a fizika bugyrait !
> legyenek szívesek ne kontárkodjanak olyan témában
> ami mem az ő csataterük! Lajos ez rád vonatkozik!
Egyszerűen elképesztő, hogy valaki, akinek korábbi, különböző topicokban - hasonlóan ellentmondást nem tűrően - előadott fizikai tévedéseit többedmagammal oldalakon át javítgattuk, aki (bár a profiljában korábban megjelentekben elméletileg igen képzettnek tartja magát) szerint a 2 km reciproka a fél km, az adott témára vonatkozó fizikai ismeretek nulla százalékának birtokában ilyen pimaszul és megalázó stílusban próbálja kioktatni a tisztességben, tudományban és ismeretterjesztésben megőszült Bartha Lajost. Miután pedig mások - az ő stílusához képest igencsak higgadtan és visszafogottan - figyelmeztetik ténybeli tévedéseire, esze ágában sincs elnézést kérni, nem ismeri el hibáját, hanem duzzog, megsértődik, de azért még próbál egy újabbat rúgni Lajosba:
> Valóban nektek van igazatok. Abban az értelemben, hogy a bagolynak
> nem szabad megsérteni a varebet! Rendben van! De, a csillagásztörténészt
> megkérem arra, hogy : suszter maradj a saját kaptafádnál !
- utána pedig a szokott megfellebbezhetetlen stílusban, mint egyetlen igazságot ismét előadja tökéletesen téves elképzeléseit, mintha a vita őt igazolta volna.
Nem ismerem részletesen a Csillagváros moderálási politikáját. De látom, hogy egy ilyen aljas és pofátlan
személyes támadás két napon át hivatalos reagálás és helytelenítés nélkül maradt. Ilyen jellegű "vitákban" nem óhajtok részt venni, és főleg nem szeretném ezt a (megtiszteltetésként) nevemet viselő fórumban látni.
Ezért megkérem a szerkesztőt, moderátort vagy akárkit, vegye le nevemet a fórum címéből, és keresztelje át valami jellemzőbbre (javaslatok pl: "Anyázás", esetleg "LI kinyilatkoztatásai"). Ez a - sajnos az internet egyéb bugyraiból igencsak ismerős - stílus, és annak a szerkesztők részéről történő eltűrése garantáltan tönkretesz minden fórumot, megmérgezi, majd lehetetlenné teszi az értelmes beszélgetést. Úgy tudom, a Csillagváros többi fóruma még tartja magát, igen sajnálom, hogy pont itt kezdődött meg a romlás és a süllyedés. Ez az a pont, ahol ki kell szállni.
Köszönöm mindenkinek a kérdéseket és a válaszokat, az üdítő és higgadt beszélgetést. Jó volt. Volt.
üdvözlettel
Dávid Gyula
Pár nappal ezelőttig azt hittem, hogy a Csillagváros üdítő kivétel az internetes fórumok egyre betegebbé váló világában, ahol a beszélgetés általában igen gyorsan anyázásba torkollik, és fórumonként egy vagy két agresszív alak veszi át a szót, letorkollva a józan hozzászólókat, saját agymenésükbe fullasztva a vitát, végül elriasztva mindenkit, akit az eredeti téma érdekel, és nem X vagy Y agyszüleményei. Azt hittem, hogy a Csillagváros a csillagászat iránt érdeklődők, amatőrök és profik, sőt egészen kezdők barátságos fóruma, ahol a többeket érdeklő kérdéseket higgadtan, olykor tréfálkozva megvitatjuk, és a résztvevők meghallgatják, megfontolják, neadjisten elfogadják mások érveit, és senki sem akarja belefojtani a szót a másikba.
Ez a hitem sajnos végképp megrendült LI április 15-i, 20:47-es "hozzászólását" olvasva. Csak egy rövid idézet (a "helyesírást" meghagytam az eredetinek):
>Az emberek, akikik nemismerik a fizika bugyrait !
> legyenek szívesek ne kontárkodjanak olyan témában
> ami mem az ő csataterük! Lajos ez rád vonatkozik!
Egyszerűen elképesztő, hogy valaki, akinek korábbi, különböző topicokban - hasonlóan ellentmondást nem tűrően - előadott fizikai tévedéseit többedmagammal oldalakon át javítgattuk, aki (bár a profiljában korábban megjelentekben elméletileg igen képzettnek tartja magát) szerint a 2 km reciproka a fél km, az adott témára vonatkozó fizikai ismeretek nulla százalékának birtokában ilyen pimaszul és megalázó stílusban próbálja kioktatni a tisztességben, tudományban és ismeretterjesztésben megőszült Bartha Lajost. Miután pedig mások - az ő stílusához képest igencsak higgadtan és visszafogottan - figyelmeztetik ténybeli tévedéseire, esze ágában sincs elnézést kérni, nem ismeri el hibáját, hanem duzzog, megsértődik, de azért még próbál egy újabbat rúgni Lajosba:
> Valóban nektek van igazatok. Abban az értelemben, hogy a bagolynak
> nem szabad megsérteni a varebet! Rendben van! De, a csillagásztörténészt
> megkérem arra, hogy : suszter maradj a saját kaptafádnál !
- utána pedig a szokott megfellebbezhetetlen stílusban, mint egyetlen igazságot ismét előadja tökéletesen téves elképzeléseit, mintha a vita őt igazolta volna.
Nem ismerem részletesen a Csillagváros moderálási politikáját. De látom, hogy egy ilyen aljas és pofátlan
személyes támadás két napon át hivatalos reagálás és helytelenítés nélkül maradt. Ilyen jellegű "vitákban" nem óhajtok részt venni, és főleg nem szeretném ezt a (megtiszteltetésként) nevemet viselő fórumban látni.
Ezért megkérem a szerkesztőt, moderátort vagy akárkit, vegye le nevemet a fórum címéből, és keresztelje át valami jellemzőbbre (javaslatok pl: "Anyázás", esetleg "LI kinyilatkoztatásai"). Ez a - sajnos az internet egyéb bugyraiból igencsak ismerős - stílus, és annak a szerkesztők részéről történő eltűrése garantáltan tönkretesz minden fórumot, megmérgezi, majd lehetetlenné teszi az értelmes beszélgetést. Úgy tudom, a Csillagváros többi fóruma még tartja magát, igen sajnálom, hogy pont itt kezdődött meg a romlás és a süllyedés. Ez az a pont, ahol ki kell szállni.
Köszönöm mindenkinek a kérdéseket és a válaszokat, az üdítő és higgadt beszélgetést. Jó volt. Volt.
üdvözlettel
Dávid Gyula