Dávid Gyula kérdések

nyozo
Hozzászólások: 182
Csatlakozott: 2009.10.21. 10:24

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: nyozo » 2010.02.23. 07:18

Pcjay írta:... amennyiben egy pontból indul ki a tágulás,akkor a galaxisok,égitestek távolodá-
sának irányát tekintve,háromszög alapon kiszámítható a bumm "pontos helye".A viszonyítási alap lehet akár-
mely ismert galaxis középpontja.

Zoli biztosan jó ez az euklideszi, 3D-s geometria erre az esetre? :oops: Általában leírják, hogy a tágulást úgy kell érteni, higy minden távolodik mindentől...

A téridőt visszabutítva(!) 3D-re és egy lufit elképzelve, ha felpöttyözöd a lufi felületét majd elkezded felfújni a pontjaid egymáshoz képest mind távolodnak egymástól... Ez ugye egy 2D-s felület, természetesen van középpontja a tágulásodnak, de az már a harmadik dimenzióban, mélységében a lufi közepén... A lufi felületén élve, átitatva a 2D-s élet tapasztalataival ezt nagyon nehéz elképzelni. :)

Talán Carl Sagan klasszikus Kozmosz sorozatában volt említve egy ilyen példa, ahol 2D ország találkozik egy almával? A 2D-s megfigyelők csak annyit láttak, hogy egy pontból hirtelen kinőtt egy nagy kör, majd összezsugorodott. Fogalmuk nem volt, hogy egy alma ment át a rendszerükön. De annó Mézga Aladár is járt a Gullivertivel 2D országban. :))

Ha most visszatérünk a téridőre akkor te térben látod a mindenki távolodik veszettül effektust, és a negyedik dimenzó mentén lenne neki értelmezhető a közepe. Azaz időben visszafelé. :) Na most biztosan borzalmasan buta, pongyola volt a gondolatmenetem, de talán JPÉ-szemléltetésnek saccperkb. elmegy. Bizonyára előkerülnek a kozmológusok, és csak remélem, hogy javítják a pongyolaságomat.

Ui.: Jót somolyogtam a Szotisz cikk kapcsán az ékezettelenül leírt "Okortorteneti Tanszek"-en. Elég érdekesen lehet félreolvasni, és ezzel most véletlenül se szeretném leökrözni az ókortudósokat -- nagyon érdekes dolgok vannak azon a szakterületen is. :)
Amcsillüdv: Nyözö
Avatar
SzZoli
Hozzászólások: 1544
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:41

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: SzZoli » 2010.02.23. 12:08

nyozo írta:biztosan jó ez az euklideszi, 3D-s geometria erre az esetre?

Szerintem jó. Olykor emlegetett hasonlat a kelő tészta. Benne minden mazsola távolabb kerül bármelyik szomszédjától. Nincs benne kitüntetett pont, nem a közepébe fújunk buborékot: minden része egyszerre fúvódik fel.
nyozo
Hozzászólások: 182
Csatlakozott: 2009.10.21. 10:24

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: nyozo » 2010.02.23. 14:14

SzZoli írta:
nyozo írta:biztosan jó ez az euklideszi, 3D-s geometria erre az esetre?

Szerintem jó. Olykor emlegetett hasonlat a kelő tészta. Benne minden mazsola távolabb kerül bármelyik szomszédjától. Nincs benne kitüntetett pont, nem a közepébe fújunk buborékot: minden része egyszerre fúvódik fel.

Bezony, de ha megnézed Csizmadia Zoli felvetése azzal kezdődik, hogy keresi a kitüntetett pontot: a tágulás néhai középpontját. Abban egyetérthetünk, hogy ennek így nincs értelme geometriailag?
Másrsézt meglep, hogy sima 3D-s térmodelben gondolkodsz, az szvsz egy hasonlathoz jó lehet, de a világegyetem modellezésekor nem úm. 4D-s téridővel szokás kalkulálni?
Amcsillüdv: Nyözö
Zoli
Hozzászólások: 134
Csatlakozott: 2009.09.09. 21:03

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: Zoli » 2010.02.28. 20:38

Előre is elnézést kérek, ha túl nagy butaságokat kérdezek. A fekete lyukat úgy képzeltem el eddig mint egy tölcsért, hiszen elnevezésében is benne van, hogy lyuk. Most jobban elgondolkodtam ezen én számomra különös kérdésekhez jutottam.

1. Tényleg tölcsér alakú, és csak egy irányból nyeli el az anyagot, vagy inkább pontszerű, és minden irányból?

2. Ha tölcsér alakú, akkor mi van a tölcsér mögött, illetve mit látnánk ott (esetleg a képződmény alakját, hiszen abból az irányból nem nyel el semmit - a fényt sem)?
Amcsüdv, Zoli (13 T)
"Milyen sivár az a kor, melyben könnyebb egy atomot szétrombolni, mint egy előítéletet!" A. Einstein
http://www.universe.eoldal.hu
Pape
Hozzászólások: 450
Csatlakozott: 2009.09.07. 18:05

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: Pape » 2010.02.28. 21:24

Szerintem egyáltalán nem hülyeség a kérdésed, engem is érdekelne.
Egy könyvben azt olvastam, hogy a fekete lyuk esetében már akkora a gravitáció, hogy a neutronok már kvarkokra esnek szét, tehát gondolom itt áll meg az anyag "aprózódása" (fehér törpe-->atomok neutroncsillag-->neutronok fekete lyuk-->kvarkok? ).

Gondolom a téridő "síkjában" kell tölcsérként elképzelni a fekete lyukat (vagy az általa létrehozott gravitációs mezőt?) úgy mint ahogy zoli is írta.
De a kérdésem leginkább az lenne, hogy elképzelhetem-e a fekete lyukat a fentiek szerint egy kvarkgömbként?

Így könnyen belátható szerintem az hogy hogyan tud nőni a lyuk tömege. Merthát nehéz elképzelni hogy az anyag elnyelése útján hogyan nő egy akármilyen lyuk tömege, de ha anyagi égitestként fogjuk fel a fekete lyukat akkor számomra mindjárt könnyebb.

Jó hosszú lett ez a kérdés. :)
90/900 refraktor
lucidus
Hozzászólások: 42
Csatlakozott: 2009.09.21. 15:31

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: lucidus » 2010.03.02. 18:22

Zoli írta:1. Tényleg tölcsér alakú, és csak egy irányból nyeli el az anyagot, vagy inkább pontszerű, és minden irányból?

2. Ha tölcsér alakú, akkor mi van a tölcsér mögött, illetve mit látnánk ott (esetleg a képződmény alakját, hiszen abból az irányból nem nyel el semmit - a fényt sem)?


1. Valóban, ahogy Pape írta, "tölcsérként" a téridőben értelmezhető a fekete lyuk, tehát nem tudsz mögé nézni, mert mi azon a "gumi lepedőn" élünk, amiből a tölcsér is formálódik. Ha pont a tölcsér felé haladsz, akkor belepottyansz a lyukba éppen ott, ahol a gumi lepedő átszakad (szingularitás).

2. A három dimenziós térben a fekete lyuk inkább egy adott méretű gömb felületként értelmezhető. Ez a felület az eseményhorizont. Ha azt bármely irányból átlépi részecske, vagy sugárzás, számunkra megszűnik (kivéve a tömege).

A jelenlegi elméletek megengednek nagyon nagy (többszörös nap átmérőjű) és nagyon kicsi (részecske méretű) eseményhorizontokat is.
De ehhez már tényleg DGy kellene! Erről én is hallanék bővebben...
Érdekelne például, hogy pontosan mely elméletek ütköznek egymással, amelyek 14TeV-ig jósolnak/nem jósolnak fekete lyukat.
szolcs
Hozzászólások: 224
Csatlakozott: 2009.09.14. 20:21

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: szolcs » 2010.03.04. 20:47

Ehhez tényleg DGy kellene.

Némi empátia: ha most a kiszakadó golyó helyébe - bele a "közepibe" - képzeljük magunkat, az egy komplett téridő rendszert képez. (sic: mi az, hogy közepibe? Egy komplett téridő rendszernek nem lehet közepe! Első lépésben azt lássuk be, a mi rendszerünknek sincsen, sem térben /nem lehet kiháromszögelni/ - és ímígyen időben sem közepe eleje, vége. De szeretjük emlegetni ezt a 13,6 milliárd évet!)
Nincsen "kívül". Annak a golyóbisnak annyi. Így járt. Se ki - és valszeg se be. Marad a "tölcsér", a carolli macskamosoly. Csöpög a csap - a "tölcsér". Cseppenként, egy-egy valami. Amíg van víz. Valami hiányzik. Szemléletben, matematikai apparátusban, de olyasmit érzek, hogy van hiba a képen.

Üdv: Szolcs
Avatar
SzZoli
Hozzászólások: 1544
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:41

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: SzZoli » 2010.03.05. 09:57

"Ha tölcsér alakú, akkor mi van a tölcsér mögött, illetve mit látnánk ott "
Valamelyik amcsi egyetemen készítettek egy szimulációt, az Index egy-két hete megemlítette, becopyzta. Miként nézne ki, ha egy fekete lyuk közelében, annak irányában néznénk? Lényegében olyan, mint egy lencse, annál erősebb lencsehatás ("rövidebb a fókusza" :)), minék közelebb vagyunk a fekete lyukhoz. Ennek megfelelően torzulnak a lencse (lyuk) mögötti ojjektumok (érdekesen nézett ki az Orion). Pont középen persze sötétség van (a lyuk), mellette minél közelebb van hozzá, annál jobban görbült a kép.
Zoli
Hozzászólások: 134
Csatlakozott: 2009.09.09. 21:03

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: Zoli » 2010.03.23. 07:32

Wikipédia: "Jelenlegi ismereteink szerint a világegyetem kora 13,6 ±0,1 milliárd év, átmérője pedig legalább 93 milliárd fényév, vagy méterben 8,8 × 1026 m. A legtávolabbi ténylegesen megfigyelt objektum, az IOK-1 galaxis mintegy 13 milliárd fényévnyire van tőlünk.[1]"

Honnan tudják, hogy az átmérője 93 milliárd fényév? Ha ez igaz, akkor egy időben gyorsabban tágult mint a fénysebesség, vagy esetleg a fény lassult le? :o Elnézést ha nagy butaságokat írtam, de nem értem, hogy ez hogyan történhet (lehet, hogy még túlságosan reggel van, és keverem az idő, és a távolság mértékegységeit de nekem is valami akkor is nagyon furcsa ezért felteszem...).
Amcsüdv, Zoli (13 T)
"Milyen sivár az a kor, melyben könnyebb egy atomot szétrombolni, mint egy előítéletet!" A. Einstein
http://www.universe.eoldal.hu
Pape
Hozzászólások: 450
Csatlakozott: 2009.09.07. 18:05

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: Pape » 2010.03.23. 14:59

Hidd el Zoli, nem vagy egyedül ezzel. :)
90/900 refraktor
Lezárt

Vissza: “Elméleti kérdések”