Hozzászólás
Szerző: Csebó » 2014.03.11. 02:36
Tisztelt Dávid Gyula és Mások!
Először is szeretném hálás köszönetemet kifejezni azért a sok, nagyon érdekes és értékes előadásért, amit a Youtube-ra felraktak. Sajnos csak mostanában fedeztem fel őket, így még csak néhányat láttam belőlük, de már látom, hogy a többsége olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek engem is élénken foglalkoztattak az utóbbi időben, így nagyon kiváncsi vagyok a továbbiakra is.
Legutóbb „A fizika geometrizálása” c. előadást láttam, és ehhez kapcsolódva szeretnék valamit kérdezni Öntől.
Bizonyára Ön is ismeri Székely Lászlónak (és Poincarénak) az Ön által is említett háromszögelési kísérlettel kapcsolatban többször is kifejtett nézeteit arról, hogy „A fizikai kísérletek sohasem tesztelhetik a geometriát, hanem [csak] a geometriára és a fizikai jelenségekre egyidőben vonatkozó hipotéziseinket, …s ezért az, hogy milyen geometriát választunk a fizikai világ leírásához, sem a logika, sem pedig a tapasztalat nem határozhatja meg, hanem [az] szabad megegyezés, szabad „konvenció” kérdése.”
Ez, ha jól értem azt jelenti, hogy nem lehetséges annak az eldöntése, hogy a rádiójelekkel megrajzolt háromszög szögei miért nem adják ki a 180 fokot: azért-e, mert egy görbe térben haladnak, vagy azért-e, mert az euklidészi térben haladva a környező tömegek elgörbítik az egyenestől. Einstein ugye az első lehetőséget választotta akkor, amikor azt mondta, hogy nincs értelme olyan euklideszi egyenesről beszélni, amelyet fizikailag nem tudunk realizálni, de ezzel a döntésével Einstein maga is összekeverte a „tiszta” (a korábbi matematikai absztrakcióval egyező) geometriát a fizikával.
A fenti gondolatot Székely úgy folytatja, hogy a geometria szabad megválasztása azonban „… nem vezet a fizikai elméletalkotás önkényességéhez: a megválasztott geometriával minden esetben ugyanazon megfigyelhető fizikai jelenségeket és összefüggéseket kell leírnunk”.
Ha jól gondolom, ez meg azt jelenti, hogy Székely lehetségesnek tartja azt, hogy az einsteini áltrel fizikai tartalmát az euklideszi geometriában is meg lehetne fogalmazni, csak abban a geometriai jellegű megfogalmazások helyett a newtoni dinamikára emlékeztető megfogalmazásokkal kellene megragadni a fizikai jelenségeket.
Önnek mi erről a véleménye?
Üdvözlettel,
Horváth János