Dávid Gyula kérdések

Laikus
Hozzászólások: 13
Csatlakozott: 2013.07.17. 16:30

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: Laikus » 2013.12.01. 12:18

SzZoli írta:Köszönöm a válaszokat.

Ezt a légcsavarok végén pörgő légcsavarokat nem tudom, a húrelmélet valójában hogyan is akarná leírni. Persze, ha mély matek kell hozzá, nem is fogom megérteni...

ez számomra is gondot okoz :?
de itt a holgram a lényeg meglátásom szerint és sajnos nem tudom már hol olvastam, de a világokat mintegy kaszkád elrendezésben képzelik el miszerint egy 4 dimenziós világban másik világ létezhet egy fekete lyuk esemény horizontján 3 dimenziós hologram képében, 5 dimenziósban pedig 4 dimenziós hologram, szintén benne lévő fekete lyuk eseményhorizontján, ki tudja meddig...?
Kérdés mennyire lehet komolyan venni az ilyen teóriákat?
Banzai
Hozzászólások: 84
Csatlakozott: 2011.12.04. 17:06

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: Banzai » 2013.12.01. 12:23

Laikus írta:Kérdés mennyire lehet komolyan venni az ilyen teóriákat?


Kb, mint az asztrológiát...
Avatar
SzZoli
Hozzászólások: 1544
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:41

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: SzZoli » 2013.12.01. 13:04

Na igen, nem említettem, de ezek a hologramok se voltak rendben nálam...
Még akkor sem, ha itt csak 2D-t emlegetett a csőszerelő.
Laikus
Hozzászólások: 13
Csatlakozott: 2013.07.17. 16:30

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: Laikus » 2013.12.01. 13:20

azért pontosítani kell:
Csőszerelő = Leonard Susskind
nem csak a csőszereléshez ért..! ;)
Avatar
SzZoli
Hozzászólások: 1544
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:41

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: SzZoli » 2013.12.01. 14:05

Ez stimmel.

De valahogy nem hinném, hogy ezek a hologramok akár 2, akár több D-ben valós lehetőségek lennének.
Laikus
Hozzászólások: 13
Csatlakozott: 2013.07.17. 16:30

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: Laikus » 2013.12.01. 14:39

SzZoli írta:Ez stimmel.

De valahogy nem hinném, hogy ezek a hologramok akár 2, akár több D-ben valós lehetőségek lennének.

ja, egy a többi teória közt de kiindulási alapnak megfelel, ha másra nem hát arra, hogy megcáfolják és szemétbe dobják.. :)
NZA
Hozzászólások: 16
Csatlakozott: 2012.12.10. 20:38

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: NZA » 2013.12.02. 23:48

Bocsi Gyula, de egy újabb agymenéssel traktálnálak, érdekelne a véleményed.

A kérdés az, hogy pontosan milyen állapotban volt az univerzum az infláció előtt? (Ez még nem a kvantumgravitáció időszaka, úgyhogy feltételezem, hogy még az ismert standard modell alkalmazható a leírására.) Az infláció után tudjuk (?), hogy valami durván magas hőmérsékletű kvark-gluon plazma dominálhatta az anyagot, ahol a kvarkok szabadon rohangásznak a gluonokkal. Nade - vizsgálta-e valaki az erős kölcsönhatás elméletét a vákuum fázisátalakulása előtti állapotában?

Én ezt úgy képzelném, hogy a Higgs-mező valami olyan állapotban van, amikor még nem érzi azt, hogy a 0 értéke körül nem a legkisebb energiájú állapotában van - nem érzékeljük a rücsköt a gödör alján, ami alacsony hőmérsékleten a spontán szimmetriasértéshez vezet. Eszerint a Higgs átlagosan a 0 körül oszcillál, nincs véges értéke. Ez azt is jelenti (?), hogy mind a kvarkok (és természetesen a gluonok is) nulla tömegűek ténylegesen.

Namost nulla tömegű részecske fénysebességgel megy, és a nulla tömegű kvark közben szintén nulla tömegű gluonokat tud minden mennyiségben elnyelni és kibocsátani. Ez valami furcsa "plazmarezgése" a kvark-gluon plazmának, esetleg valami más kvázirészecskéje a plazmának. (Nulla tömegű lehet egy ilyen kvázirészecske? - ez esetben nehéz elképzelni, hogy véges idő alatt elbomlana, lévén sajátidejében sosem fog véges idő eltelni... Vagy létezhet valamiféle kötött állapota/rezonanciája az ilyen nulla tömegű részecskékből összeálló kollektív állapotnak, ami mégis véges tömegű, és véges idő alatt elbomló kvázirészecskét alkot - de ez esetben a fermionos - kvark - résszel mi lesz, ami csak úgy mégsem bomlik el semmivé. Vagy egy más időskálájú folyamaton keresztül tudnak a kvark részek is elbomlani, ahogy most alacsony hőmérsékleten sejtjük, hogy a proton is elbomlik.)

Az ilyen kvark-gluon kollektív rezgés (kvázirészecske) léphet-e kölcsönhatásba a Higgs magas energiájú részecske formájával, melynek azonban saját magától is van véges tömege. Azaz ezek a nulla tömegű (?) kvázirészecskék között véges tömegű bozonok a közvetítő részecskék, miközben minden kölcsönhatáskor további tetszőleges mennyiségű gluont tud a rendszer kiköpni/elnyelni, hogy az energiát és az impulzus megmaradást biztosítsuk.

Lehetséges, hogy ebben az állapotban összekeverednek a gluonok bozonikus tulajdonságai a kvarkok fermionos tulajdonságával? Van-e ennek valamiféle matematikai modellje?

Nem tudom, mi is akar lenni a kérdés, inkább az érdekelne, hogy milyen lenne a mértékelmélet nulla tömegű fermionoknál? Vannak-e itt valamiféle különleges effektusok, amit elméletileg jósolnak? Vagy mindenki c-vel rohangál, és nem is vesznek a részecskék egymásról tudomást?

Ugyan nem ez ennek a "kornak a fő eseménye", mivel nyilván a Higgs részecske energiája uralhatja a világot (?), de a Higgs önkölcsönhatása mellett (ha van ilyen) ez is egy lehetséges kölcsönhatási folyamat. (Olyan, mint ahogy most egy másik anyagfajta uralja a világot, de ettől még izgalmas a többi kölcsönhatás által csinált folyamatok.)

Mi az ebből a vad spekulációból az, ami egyből látszik, hogy nem lehet igaz?
dgy
Hozzászólások: 467
Csatlakozott: 2009.09.22. 15:00

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: dgy » 2013.12.03. 01:22

NZA:
....milyen állapotban volt az univerzum az infláció előtt? Lehetséges, hogy ebben az állapotban összekeverednek a gluonok bozonikus tulajdonságai a kvarkok fermionos tulajdonságával? Van-e ennek valamiféle matematikai modellje? Nem tudom, mi is akar lenni a kérdés, inkább az érdekelne, hogy milyen lenne a mértékelmélet nulla tömegű fermionoknál? Vannak-e itt valamiféle különleges effektusok, amit elméletileg jósolnak?

Kedves Ádám!

Előrebocsátom: nem vagyok ennek a témának a szakértője, így csak a hozzávetőleges benyomásaimat írhatom le.

Mindazok a folyamatok, amiket említesz, a kvantum-mezőelmélet értelmében megengedettek, jogosak, és akár reálisak is lehetnek. Az ördög persze a részletekben lakik, és nem tudom, elvégezték-e ezeket a számításokat. Az az érzésem azonban, hogy ebből a leírásmódból hiányzik egy fontos szereplő: a gravitáció. Alig néhány nagyságrendnyi távolságban vagyunk még a Planck-korszaktól, és a magasan gerjesztett nemlineáris skalármező energiaimpulzus-tenzora annyira különbözik az általunk ma megszokottaktól, hogy valószínűleg nem alkalmazható a szokásos közelítés: megadott görbületű, változatlan "háttér-téridőn" működő szokásos QFT, kvantálás, igazi vagy kvázirészecskék egymással lezajló kölcsönhatásai, átalakulásai stb. Ebben az állapotban a téridő szabadságfokai még nem különültek el teljesen a részecskékétől, ezért én még az általad leírtaknál is egzotikusabb folyamatokra számítok, amelyek leírására valószínűleg nem alkalmasak a szokásos QFT domesztikálására megalkotott nyelvi kifejezések. Persze a szükséges matek is hiányzik még. Tehát szerintem ez is olyan kérdés, amire tisztességes választ csak az igazi kvantum-gravitációelmélet megszületése után tudunk adni. Lehet, hogy ebben az elméletben még a fermion-bozon kettősség is relativvá válik, vagy más formában jelenik meg, esetleg a részecskékből és a téridő-gyűrődéseiből kell valami kvázirészecske-féléket konstruálnunk... Meglátjuk.

Azt tudom, hogy néhány éve intenzíven foglalkoztak az infláció véget érésének mechanizmusával, amikor a túlhűtött Higgs-mező energiája először gravitációs görbületi energiává transzformálódik, majd ez kelt szokásos részecske-antirészecske párokat, létrehozva a később főszerepet játszó, (majdnem) termodinamikai egyensúlyban levő forró tűzgömböt. Persze ezek sem ortodox QFT számítások voltak, hanem próbálkozások a QG (quantum gravity) néhány aspektusának figyelembe vételére. De ha még ebben a korszakban is számítanak a gravitáció, a téridő szabadságfokai - akkor valószínűleg még inkább hangsúlyosak voltak ezek az infláció alatt, illetve előtte.

Mindez természetesen csak sejtés, de úgy érzem, felelősséggel nem mondhatunk határozottabbat az igazi QG elmélet megszületéséig. (Aminek fogalmaiból és állításaiból persze az első tíz évben - míg a nyelvi interpretáció meg nem születik - egy kukkot sem fogunk érteni :) )

dgy
Avatar
tobe_
Hozzászólások: 2112
Csatlakozott: 2013.01.02. 00:10

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: tobe_ » 2013.12.03. 20:29

Érdekes, nekem is ennek a fórumnak ez a topic-ja jutott eszembe olvasván a hihetetlen híreket. :) :lol:
dgy
Hozzászólások: 467
Csatlakozott: 2009.09.22. 15:00

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: dgy » 2013.12.03. 20:48

Érdekes, nekem is ennek a fórumnak ez a topic-ja jutott eszembe olvasván a hihetetlen híreket. :) :lol:

Ne sérts meg! Ebben a rovatban komoly tudományos dolgokról szoktunk beszélgetni, viszonylag értelmesen. Nekem ezekről a hírekről nem ez a topik jutott eszembe, hanem a korábbi dühöngő rovat, ahova az önjelölt világmegváltók zseniális ötletei gyűltek össze...

A legszomorúbb az, hogy ez az alak valószínűleg nagyobb pénzek fölött diszponál, mint az egész magyar felsőoktatás és K+F szféra együttvéve, és ilyesmire szórja el. Mondjuk ennyi pénzből vehetett volna néhány gimnáziumi fizikakönyvet, esetleg el is olvashatta volna...
:(
dgy
Lezárt

Vissza: “Elméleti kérdések”