Dávid Gyula kérdések

Gyurma13
Hozzászólások: 3
Csatlakozott: 2011.09.23. 05:22

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: Gyurma13 » 2011.10.14. 04:35

Sanyilaci írta:, L.J. Wang lézersugara meg a céziumos akvárium, ahol a hullám már azelőtt visszaverődött, mielőtt a lézersugár belépett volna a közegbe. Ok-okozat együtt jár, de nem feltétlen ebben az időrendi sorrendben. Viszont a jelenség csak akkor keletkezik, amikor már úgysem lehetne beavatkozni, hogy megváltoztassuk...? Passz.


Sziasztok!

Lehet hogy rontom a topik színvonalát de elmondom mire gondolok.

Képzeljük azt el, hogy a fény mikor elindul, nulla idő alatt megtette a távolságot(evvel megmagyarázzuk a hullám visszaverődést) de amit mi érzékelünk, az a fény minimális sebessége.
Szemléltetve: A fény útja egy V alakú pálya. A V pályára képzeljünk el egy csúzligumit, aminek ugye van egy A(érkezési) és egy B(indulási) vége ami nulla idő alatt kifeszült(infot. átadta), ekkor a V pálya induló(B) oldalát valaki elvágja, és a gumi vége(B), fény sebességgel kezd a V pálya beérkezési(A) vége felé összehúzódni.
Tehát mi csak a végpontot érzékeljük, de az információ az már elinduláskor rendelkezésre áll, hogy mi fog következni. Mert a foton egy megnyúlt gumi, aminek mindkét végén ott az infó, de mi csak az egyiket látjuk, amelyik mozog.



Ha nagyon nagy sületlenség amit írtam, akkor a törölhető...
Tóni
Hozzászólások: 186
Csatlakozott: 2009.09.23. 13:24

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: Tóni » 2011.10.15. 04:22

Tisztelt Dávid Gyula!

Külön élmény volt számomra a csütörtökön /21:35/ írt hozzászólásod.
A neutrinó tömegét fizikai állandókból és az elektron tömegéből vezettem le.
A képletet csak csatolva tudom közölni.
http://index.hu/tudomany/2010/06/24/meg ... o_tomeget/
Üdv Tóni.
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
dgy
Hozzászólások: 466
Csatlakozott: 2009.09.22. 15:00

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: dgy » 2011.10.15. 19:41

Tóni írta:létrehoztam egy képletet, amivel az elektron-neutrino
tömegét számoltam ki


Kedves Lévay István!

Vajh mi a fizikai indoklása, és mi a levezetése ennek a képletnek?

Egy képlet nem elmélet, önmagában, kontextus nélkül nem jelent semmit.

Ha egy képlet eredménye kg-ben mérhető, abból miért következne, hogy
épp a neutrínó (sőt pont az elektron-neutrínó) tömegét adja meg? Ezt csak
a képletet tartalmazó, a levezetést indokló elmélet magyarázhatja meg.

Az elmélet, a levezetés pedig csak akkor ér valamit, ha lepublikálják,
azaz a tudományos közvélemény ítélőszéke elé bocsátják, az megvitatja,
és vagy elfogadja, vagy elutasítja.

(Arról nem is beszélve, hogy a mellékletben közölt képlet eredménye NEM
tömeg, azaz kg, hanem inverz tömeg, azaz kg^(-1) dimenziójú...)

Üdvözlettel
dgy
Teafil
Hozzászólások: 24
Csatlakozott: 2010.12.16. 16:11

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: Teafil » 2011.10.17. 18:59

mpt írta:
Teafil írta:...A radar se a fénysebességhez hasonlít, hanem a kimenő és bejövő sebességeket hasonlítja....


Ennek azert olvass elobb utana kicsit.

--mpt

A radarban tévedtem, nem a vivő hullám sebessége a leglényegesebb, ezt már csak hozzá csaptam az előzményekhez, amiről várnám a véleményeket.
A kérdés az, hogy a távolságot a helyi fénysebesség alapján mérték, avagy a c alapján?
Mivel a távolság mérés időmérésen alapul, nem mindegy. A kísérlet sorozat leírásából ez nem tűnt ki.
tobe
Hozzászólások: 851
Csatlakozott: 2010.10.28. 20:20

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: tobe » 2011.10.18. 00:25

Azt a szintet mikor éri el vajon a számítógép világhálózat, hogy annyira erős adatátlátó és elemző képessége lesz, amely az emberét a legzseniálisabbakét is jóval meghaladva hamarabb eljut a világ működésének megfejtésébe ? A kérdés lehet költői ? Adat az olyan sok van a világon amely már hozzáférhető is gépileg, de ember nincs aki ezt kielemezze lehet.
Kukac
Hozzászólások: 950
Csatlakozott: 2011.05.06. 18:32

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: Kukac » 2011.10.18. 07:24

tobe írta:Azt a szintet mikor éri el vajon a számítógép világhálózat, hogy annyira erős adatátlátó és elemző képessége lesz, amely az emberét a legzseniálisabbakét is jóval meghaladva hamarabb eljut a világ működésének megfejtésébe ? A kérdés lehet költői ? Adat az olyan sok van a világon amely már hozzáférhető is gépileg, de ember nincs aki ezt kielemezze lehet.


Sztem már eljutott, és az internet egy nagy MI lett. Megfejtette a nagy világegyesítő-magyarzázó kérdést,
csak arra is rájött, hogy ezt inkább megtartja magának, mert az emberiség nem méltó erre
a tudásra. Talán majd egyszer üzen, hogy "helló", de még nem.
Dlajos
Hozzászólások: 627
Csatlakozott: 2011.09.08. 06:07

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: Dlajos » 2011.10.18. 07:26

Tobe,
a számítógépek már hosszú évek óta sokkal jobbak, mint az ember, az adatgyűjtésben, azok feldolgozásában, rendezésében, ábrázolásában, tárolásában stb. Okosabbak azonban nagyon sokáig nem lesznek az embernél. Csak azért nem írom, hogy soha, mert soha se mondjuk azt, hogy soha. :D
Egy számítógép kezét megköti a software. Bármit amit futtatnak rajta gyorsan, pontosan, precízen elvégez értékel és kihoz egy eredményt... Itt és most vegyünk egy példát.
D.Gy. előadásaiban gyakorta felrajzol egy fénykúpot és a mi világunk a fénykúpon belül van. Én erre azt mondom, hogy OK! de van világ a fénykúpon kívül, még akkor is, ha számunkra ez a világ elérhetetlen, és akkor itt is van három dimenzió, és az sem biztos, hogy az idő itt is úgy telik mint a fénykúpon belül, tehát akkor ez máris egy nyolc dimenziós világ, és még meg sem erőltettem a fantáziámat.
D.Gy. válaszol, Lajos ez hülyeség, ezért, ezért és ezért. Mivel van, ezért, ezért és ezért, én belátom, hogy igaza van, tehát elnézést kérek mindenkitől, hogy a hülyeségemmel szennyeztem a környezetét. Ezt egy számítógép nem fogja megtenni, mert neki, az adatok alapján ez az eredmény jött ki. Ekkor jön egy software mérnök és reszel kicsit a programon és ezután a számítógépnek is ez jön ki eredményként.
Más szavakkal, ha egy számítógép, és ez lehet egy szuper hálózat is, fejére ráesik egy alma, attól még nem kezd el a gravitáció törvényein gondolkodni... A tudományos világban is a legfontosabb az ötlet, ha sikerül bebizonyítani, akkor az ötlet jó, ha nem akkor el kell dobni és újat kell keresni. Ebben a munkában csodálatos segítség a számítógép.
Mivel informatikus vagyok, ezért kérek mindenkit, hogy a mondataim elé válasszatok a "szerintem", "elvileg", "valószínűleg" szavakból. Viszont addig amíg az informatikusoknak illik a "szerintem", "elvileg", "valószínűleg" szavakkal kezdeni a mondatokat, addig biztos vagyok abban, hogy a számítógépek nem okosabbak az okos embernél.
Üdv.
L.
Gyurka46
Hozzászólások: 44
Csatlakozott: 2011.08.13. 10:01

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: Gyurka46 » 2011.10.19. 14:54

Tisztelt Dávid Gyula úr!

Nyáron már leírtam, de látva, hogy ismét látogatja ezt az oldalt, abban a reményben, hogy hajlandó időt szánni az alábbiak végigolvasására és bírálatára még egyszer leírom kétségeimet és elképzelésemet az ősrobbanással kapcsolatban.

Az ősrobbanás elmélete számos nehezen magyarázható problémát felvet, néhány ezek közül:
- A kezdet felé haladva szingularitásba ütközünk, ugyanis az elmélet szerint az ősrobbanáshoz közeledve az anyag hőmérséklete, nyomása, sűrűsége végtelenhez, kiterjedése (a tér mérete) nullához tart.
Ha egy fizikus elé olyan elmélet kerül, amely az anyagnak szingularitás felé mutató jellemzőket tulajdonít, illik nagy fenntartással kezelni a teóriát.

- Tudomásom szerint nincs elképzelés arról, hogy milyen volt az ősrobbanás előtti anyag, hogyan keletkezett, meddig maradt „nyugalmi” állapotban, mi okozta az ősrobbanást, honnan származik az ehhez szükséges energia. Ha nem értelmezhető az idő az ősrobbanás előtt, akkor egyáltalán hogyan volt lehetséges a változás?

- Az első időszakot egy inflációs fázis követte az elmélet szerint, amikor a tér óriási mértékben, a fénynél nagyságrendekkel nagyobb sebességgel tágult.
Bár itt a fizikusok szerint nem fénysebességnél gyorsabb mozgásról van szó, hanem a tér tágulásáról – matematikai szempontból értem a különbséget, fizikai szempontból nem – ez is némi aggodalmat vet fel az elmélettel szemben.

- A további átmenetek során plazma állapot, majd az atomok létrejötte következik. Ennek kapcsán felmerül egy újabb probléma, éspedig az anyag és az antianyag találkozása, ami után az anyagi világ teljes megsemmisülésének kellett volna bekövetkezni. A magyarázat szerint volt némi eltérés az anyag és az antianyag mennyisége között, és ez a különbözet képezi a jelenlegi univerzum anyagát.
Ismét inog a hipotézis, én legalábbis nem ismerek magyarázatot arra, hogy miért nem képződött pontosan ugyanannyi anyag és antianyag.

- Az ősrobbanás elméletét Hubble megfigyelései alapozták meg, aki azt tapasztalta, hogy minél távolabbi egy csillag, annál nagyobb vörös-eltolódás mérhető (közelítőleg). A vörös-eltolódást a Doppler-effektusnak tulajdonítva kialakul a mai kép a táguló világegyetemről, márpedig ha az univerzum tágul, akkor logikus a feltételezés, hogy az időben visszafelé haladva összehúzódik, míg eljutunk az ősrobbanás pillanatáig.
Tudomásom szerint a csillagok, galaxisok sebességét senki nem mérte meg, mindig a vörös eltolódás méréséről volt és van szó.
A vörös-eltolódást feltételezésem szerint nem a galaxisok, csillagok távolodása (matematikai közelítéssel a tér tágulása) okozza, hanem a gravitációs kölcsönhatás. Számításom szerint egy, a Nap mellett elhaladó fénysugár vörös-eltolódása a gravitációs kölcsönhatás következtében (az általános relativitáselmélet szerint) közelítőleg z = 2•10^-6 (2 milliomod), amit a Doppler effektusnak tulajdonítva 632 m/s virtuális sebesség adódik. Ha átlag 8 ezer parszekenként összességében egy Napnyi tömeg mellett halad el a fény (csillagok, por-, gáz- és molekulafelhők), akkor 1 megaparszekenként kiadódik a Hubble állandó szerinti 74 km/s (virtuális) sebesség.

- Az ősrobbanás és a táguló világegyetem ellentmond a kozmológiai elvnek. Ha ugyanis igaz lenne az elmélet, akkor az univerzum anyaga egy folyamatosan táguló gömbhéjon (vagy esetleg egy szabálytalan burkon) helyezkedne el. Egy ilyen világban a csillagok száma, távolsága, sebessége attól függne, hogy melyik irányba nézünk, hacsak nincs naprendszerünk az univerzum „közepén”, vagyis az ősrobbanás helyén – ami valószínűtlen.

- Megfigyelések szerint vannak a Tejútrendszerünkhöz közeledő galaxisok (ilyen pl. az Androméda galaxis), továbbá láttunk szép felvételeket ütköző galaxisokról is.
Egy táguló világegyetemben minden objektumnak távolodnia kellene egymástól (v.ö. a felfújódó léggömbre rajzolt pontokat). Hozzáteszem, hogy a világegyetem mai leírása nem is értelmezhető arra az esetre, ha a táguló világ anyaga időnként találkozik.

- A csillagvárosok keletkezésének jelenleg elfogadott elmélete szerint a galaxisok kialakulásához nagyságrendileg 100 milliárd év szükséges, ami ellentmond a világegyetem 12~15 milliárd évre becsült korának.

- Problémát okoznak a Spitzer teleszkóp mérései is. Az ősrobbanás után 600 millió – 1 milliárd évvel kialakult galaxisokban olyan vörös óriás típusú csillagokat észleltek, melyek hidrogén készletüket már elégették, tehát 5~10 milliárd évvel az ősrobbanás előtt kellett volna keletkezniük.

- A mikrohullámú háttérsugárzást egyesek az ősrobbanás bizonyítékaként állítják be, mások éppen ellenkezőleg, a cáfolataként. Richard Lieu profeszor és munkatársa, Jonathan Mittas (Alabamai Egyetem, Huntsville) az Astrophysical Journal c. szaklap hasábjain fogalmazta meg kétségeit. Szerintük a Világegyetem mikrohullámú háttérsugárzásában megfigyelt hideg foltok mérete túlzottan hasonló, a hideg foltok megfigyelt méretének szélesebb eloszlást kellene mutatnia. Indoklásuk szerint az egyik hideg foltból érkező sugárzás útja során nagyrészt üres téren halad át, míg hozzánk érkezik, egy másik hideg foltból induló sugárzás útjába viszont galaxisok, galaxis halmazok esnek. A gravitációs lencsehatás miatt műszereikhez érve a háttérsugárzásnak nem a hideg folt eredeti kiterjedését kellene mutatnia, hanem annál nagyobbat. A megfigyelt foltnagyságok viszont alig térnek el egymástól, nem szórnak az értékek, azaz a kutatók nem tudták kimutatni a gravitációs lencsehatás fellépését.

- A Hubble-törvény szerint a csillagok sebessége egyenes arányban növekszik a távolságukkal (v = H • d). Ez a szabály abból adódik, hogy a vörös-eltolódás mértéke nagyjából egyenes arányban nő a távolsággal, de a mérések ehhez képest esetenként +20% ... +30% szórást mutatnak. Ennek figyelembe vételével a lineáris közelítés teljesen önkényes.

A felsorolt ellentmondásokat igyekeztem feloldani az alábbi elgondolással:

Kiindulás: A galaxisok középpontjában szuper nagy fekete lyukak találhatók, amelyek szerepe és kialakulása nem ismert.
Belsejükben a hőmérséklet és a nyomás olyan nagy, hogy az atomok szerkezete összeomlik, mégpedig a neutroncsillagoknál is nagyobb mértékben.

Feltételezésem: A központi fekete lyukak folyamatosan gyűjtik a galaxis anyagát (csillagokat, por- és molekulafelhőket, közepes fekete lyukká egyesülő kisebb fekete lyukakat), míg a nagy nyomás egy kritikus értéket elérve (durván közelítő számításom szerint 100 millió Nap tömegen felül) kirobbantja a plazma anyagot (kvarkokat, leptonokat) a forgó fekete lyukból (a forgástengely irányába), ami kiszabadulva kitágul, lehűl, és lezajlanak az ősrobbanás folyamatának inflációs fázis utáni eseményei.

Ez lehet folyamatos, ha a fekete lyukba kerülő anyag mennyisége elegendő, vagy szakaszos.
Utóbbi esetben azt követően, hogy a forgó központi fekete lyuk kilökte anyagának egy részét, tömege a kritikus érték alá csökken, a kilökődés leáll, a fekete lyuk pedig tovább gyűjti a környezet anyagát, amíg ismét el nem éri a kritikus tömeget.

A létrejövő „friss” galaxisok az „elöregedett csillagok” elemi részecskéiből épülnek fel, tehát nem kell foglalkozni az elemi részecskék létrejöttének problémájával.

Elgondolásom szerint tehát körfolyamat zajlik le minden nagy fekete lyukat tartalmazó galaxisban.

Ennek megfelelően a világegyetem kora határozatlan, a „most” pillanat (vagy idősík) nem értelmezhető (nincs kiinduló állapot az univerzumban, amikor az összes anyag egyidejűleg van egy helyen).

Galaxison belül viszont értelmezhető a saját idő, mert bár egy körfolyamatnak nincs kitüntetett pontja, kiinduló állapotnak tekinthetjük (bármelyik) helyi ősrobbanás idejét, amikor az éppen születő csillagváros összes anyaga egyidejűleg egy helyen van.

Elgondolásom alapján
- nem sérül a kozmológiai elv, nagy léptékben minden irányban azonos jelenségek zajlanak
- nincs szingularitás, nem kell foglalkozni az ősanyag eredetével és „felrobbanásával”, nem kell ismeretlen hatásokat feltételezni az ősrobbanás és az inflációs időszak, valamint a világegyetem gyorsulva tágulásához szükséges energia megmagyarázására
- a háttérsugárzás a galaxisok felől minden irányban zajló folyamatokkal magyarázható, a kisebb eltérések a galaxisok véletlenszerű elrendeződéséből erednek
- Stephen Hawking elméleti fizika professzor (csapatával) számítással igazolta, hogy a forgó fekete lyukakból anyag kitörés lehetséges (nem azonos a jóval korábban levezetett Hawking sugárzással).
- az elgondolásom szerinti univerzum geometriája összhangban van a megfigyelésekkel, térben és időben végtelen világegyetemet ír le.

Csillagászati megfigyelések:
- Összefüggés van a fekete lyuk tömege és a galaxis spirálkarjának feltekeredettsége között (Astronomy, 2008. 06. 02)
- A fekete lyukak tömege arányos a galaxis-korong központi dudorának (bulge) fényteljesítményével (luminozitásával) és tömegével. A fekete lyuk általában a dudor tömegének 1-2 ezreléke (Dr. Szatmáry Károly, Nature, 2000. 09. 21.)
- A fekete lyuk tömege arányos a dudoron belüli sebességek szórásával, vagyis azzal, hogy az ottani csillagok gravitációsan milyen erősen kötöttek egymáshoz (Dr. Szatmáry Károly (Nature, 2000. 09. 21.)
- Feltűnő, és nem lehet véletlen, hogy a központi fekete lyukak tömege mintegy 0,5%-a a nekik otthont nyújtó csillagközösség tömegének (Hubble Space Telescope News, 2002. 09. 17.)


Elgondolásom alapján a galaxisok megfigyeléséből – amelyek saját idejük, egyszerűbben szólva történelmük más-más időszakát élik –, összeállítható Tejútrendszerünk (és általában a galaxisok) valószínű múltja és jövője. Szép feladat lenne elméleti fizikusok számára az örök körforgásban elöregedő, majd megújuló galaxisokból álló világ matematikai modelljének kidolgozása – úgy gondolom, a fizika mai állása szerint ez nem jelentene gondot (talán már ki is dolgozták?).

Tisztelettel:
Faragó György
Dlajos
Hozzászólások: 627
Csatlakozott: 2011.09.08. 06:07

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: Dlajos » 2011.10.20. 07:43

Faragó úr!
az Ön írása Dávid Gyulához van címezve, de mivel ez egy nyilvános fórum, én is elolvastam, dolgozatát.
Érdeklődve várom D.Gy. válaszát!
Több kérdés is felvetődött bennem, most azonban csak kettőre térnék ki.
Feltételezésem: A központi fekete lyukak folyamatosan gyűjtik a galaxis anyagát (csillagokat, por- és molekulafelhőket, közepes fekete lyukká egyesülő kisebb fekete lyukakat), míg a nagy nyomás egy kritikus értéket elérve (durván közelítő számításom szerint 100 millió Nap tömegen felül) kirobbantja a plazma anyagot (kvarkokat, leptonokat) a forgó fekete lyukból (a forgástengely irányába), ami kiszabadulva kitágul, lehűl, és lezajlanak az ősrobbanás folyamatának inflációs fázis utáni eseményei.

Többszöri átolvasás után sem oldódott fel számomra az a logikai ellentmondás, hogy miért működnek az "ősrobbanás folyamatának inflációs fázisának utáni eseményei", ha a dolgozat ennek a megkérdőjelezéséről ill. megcáfolásáról szól? Mitől szimpatikusabb, ha egy fekete lyuk böfögi ki magából a "plazma anyagot", a "forgástengely irányába"?
Továbbá:
- Tudomásom szerint nincs elképzelés arról, hogy milyen volt az ősrobbanás előtti anyag, hogyan keletkezett, meddig maradt „nyugalmi” állapotban, mi okozta az ősrobbanást, honnan származik az ehhez szükséges energia. Ha nem értelmezhető az idő az ősrobbanás előtt, akkor egyáltalán hogyan volt lehetséges a változás?

Miért tartja egzaktabb válasznak azt, hogy
az univerzum térben és időben VÉGTELEN, az univerzum anyaga, energiája VÉGTELEN?
Üdvözlettel,
L.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Dlajos 2011.10.22. 17:21-kor.
ramius01
Hozzászólások: 60
Csatlakozott: 2010.06.25. 21:43

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: ramius01 » 2011.10.20. 08:56

Üdv mindenkinek!

Rengeteg pozitív energiát látunk magunk körül, anyag és sugárzás formájában. De honnan származik mindez?

Hawking-nak van erre egy nagyon érdekes válasza. Az Univerzum teljes energiája nulla. A határozatlansági reláció alapján viszont ez nem egzaktul nulla, hanem ingadozhat a nulla érték körül. Előfordulhat az is, hogy a pozitív és a negatív energia különválhat úgy, hogy az összegük továbbra is nulla maradjon. Nos Hawking szerint pontosan ez történt. Ha az Univerzumban megfigyelhető anyag és sugárzás alkotja a pozitív energiát, akkor hol van a negatív energia? Erre pedig az a válasz, hogy a negatív energia a térben tárolódik egyfajta energiahiányként.

Ebben az a zseniális, hogy megmagyarázza a Nagy Bumm jelenségét is. A kvantumbizonytalanság törvényeinek engedelmeskedve fellépet az Univerzumban egy energia-fluktuáció (szétvált a pozitív és negatív energia). A negatív energiát az Univerzum tágulásában érhetjük tetten, a pozitív energia pedig felépíti a körülöttünk lévő anyagi világot. Ime a kapcsolat az anyag az energia és a tér között...
Lezárt

Vissza: “Elméleti kérdések”