Dávid Gyula kérdések

[PB]

Ha pl. 50 km/h lenne, legalább mindenki kénytelen lenne lakott területen belül betartani a sebességkorlátozást.

[Tóni]

"A fénysebesség természeti állandó, univerzális és változatlan. Ha ezt előre tudtuk volna, olyan mértékegység-rendszert választunk, amelyben c = 1 lenne, és akkor senki sem kérdezné meg, hogy miért ennyi."

Tisztelt Tanár Úr!

Először is köszönöm a választ, de én bármilyen mértékegységrendszerben firtatnám hogy van-e valami külső tényező által meghatározott oka az illető fizikai állandó konkrét értékének. Ha teszemazt 1 m/s, vagy 3mrd km/s lenne a szent c aktuális értéke, akkor is érdekelne hogy mi miatt "alakult ki" éppen ez az érték.

üdv. PB

Kedves Prágai Béla!

Mielőtt válaszolok valakinek, megnézem az adatlapját. Azt mondják, hogy ez betegség
Egy hete regisztráltál. Sajnos, azokkal a problémákkal, amiről már többször írtam.
Mivel, se fénykép, se valós születési adat nimcs rólad, így nem tudom megállapítani,
hogy alapiskolás, vagy egyetemi szintű választ írjak kérdésedre
/ezért lenne fontos valós adatokkal regisztrálni /
A természetben sok attribummal találkozunk. Például ilyen az tömeg tehetetlensége.
Hogy miért annyi a fény sebessége, vagy miért annyi az elektron tömege amennyi
Azért, mert ANNYI A természeti törvények fütyülnek arra, hogy az " értelmesen" gondolkodó
ember megérti-e vagy sem az általa létrehozott fizikai állandókat.
Mi is az attributum ? : valamely tárgy, vagy jelenség elválaszthatatlan tulajdonsága,
amely nélkül a tárgy nem létezhet és nem is gondolható el.
Gondolom, hogy ebből világos számodra az, hogy nincs értelme annak a kérdésnek,
hogy miért annyi a fénysebesség amennyi !
Üdv Tóni.

[Teafil]

"Miért pont akkora a c (fénysebesség vákuumban) amekkora, miért nem fele, vagy tizedakkora, vagy 10X-e ez az állandó mint amennyi, mitől függ, hogy éppen ekkora, mi határozza meg, vagy befolyásolja az értékét?"

Ezért: http://www.fke.bme.hu/oktatas/Eldin/Ea13.pdf
Az első oldal aljától.
Az hogy ez miért annyi, arra DGY már válaszolt.

[tobe]

Gondolom, hogy ebből világos számodra az, hogy nincs értelme annak a kérdésnek,
hogy miért annyi a fénysebesség amennyi !
Üdv Tóni.

Üdv Kedves Tóni !

Nekem szerény véleményem az, hogy van értelme a kérdésnek, oka is van annak, hogy annyi, amennyi, csak azt nem sokan tudják, hogy ez az ok mi és ebből hogyan következik. Ez nem kinyilatkoztatás, hanem gondoljunk bele, hogy amíg nem ismertük az atomok felépítését és pl. egy gerjesztésből való pályára visszaálláskor történű pont olyan hullámhosszú sugárzást nem tudta senki, az miért pont annyi, amennyi, hasonlóképpen lehet magyarázata és oka is sok másnak, ami egyelőre, lehet még nagy falat a mai legzseniálisabb és legszélesebb tudással bíró fizikus, vagy egyéb szaktekintélyek részére is.

Tisztelettel Béla.

[SzZoli]

"Miért pont akkora a c (fénysebesség vákuumban) amekkora, miért nem fele, vagy tizedakkora, vagy 10X-e ez az állandó mint amennyi, mitől függ, hogy éppen ekkora, mi határozza meg, vagy befolyásolja az értékét?"

Eleget panaszkodnak a fizikusok arról, hogy a létező világunk leírásához, a kvantummechanikához és a rel elmélethez - ahhoz, hogy a mi világunkat írja le - annyi fizikai állandót kell használni, kb 30-40-et. Olyan, mintha ezek értéke önkényesen lenne annyi, amennyi - elektrontomeg, kvarkok tömege, elektromos, gravitációs stb. állandó, fénysebesség, stb. - és ha valami érték történetesen más lenne, nem létezhetnének pl. atomok, vagy csillagok, végül is mi sem.

[PB]

Tóni írta:

"Kedves Prágai Béla!

Mielőtt válaszolok valakinek, megnézem az adatlapját. Azt mondják, hogy ez betegség
Egy hete regisztráltál. Sajnos, azokkal a problémákkal, amiről már többször írtam.
Mivel, se fénykép, se valós születési adat nimcs rólad, így nem tudom megállapítani,
hogy alapiskolás, vagy egyetemi szintű választ írjak kérdésedre
/ezért lenne fontos valós adatokkal regisztrálni /
A természetben sok attribummal találkozunk. Például ilyen az tömeg tehetetlensége.
Hogy miért annyi a fény sebessége, vagy miért annyi az elektron tömege amennyi
Azért, mert ANNYI A természeti törvények fütyülnek arra, hogy az " értelmesen" gondolkodó
ember megérti-e vagy sem az általa létrehozott fizikai állandókat.
Mi is az attributum ? : valamely tárgy, vagy jelenség elválaszthatatlan tulajdonsága,
amely nélkül a tárgy nem létezhet és nem is gondolható el.
Gondolom, hogy ebből világos számodra az, hogy nincs értelme annak a kérdésnek,
hogy miért annyi a fénysebesség amennyi !
Üdv Tóni."

Kedves Tóni!

Köszönöm a reagálást, laikusként szigorúan csak alapiskolás szintű választ várok.

üdv. PB

[PB]

Kedves Teafil!

Köszönöm a linket, egyelőre elakadtam a vákuum permittivitásánál és permeábilitásánál, de majd beleásom magam.

üdv. PB

[LaCi_N]

Kedves Fórumozók, Tisztelt Dávid Gyula!

Nemrég feltettem két kérdést egy másik témakörnél, de sajnos választ nem kaptam (valószínűleg azért mert nem itt...).

"1. A Michelson–Morley kísérletet csak vízszintesen végezték el az év különböző időszakaiban? Függőlegesen nem? (Ha igen akkor milyen eredménnyel?)
2. A gravitációs vörös-eltolódás milyen kapcsolatban van a nagy tömegű égitestek mellett elhaladó fénysugár jelenséggel? Ha ugyanaz okozza, akkor mi a szemléletes magyarázata a gravitációs vörös-eltolódásnak? (a fénysugár elhajlását úgy gondolom értem)"

Azóta találtam egy videót: http://www.youtube.com/watch?v=7T0d7o8X2-E, ami az első kérdésemre talán választ ad...
Hihetünk ennek a kísérletnek, valóban ezt tapasztaljuk? Ez kapcsolatban van a gravitációs vörös-eltolódással?

Válaszokat előre is köszönöm!

[dgy]

Sanyilaci írta

Szerintem ahhoz, hogy valódi kauzális problémát jelentsen az időutazás olyan módon kellene visszakunkorodnia a fénynél gyorsabban (egy ideig) haladó űrhajó pályájának valamely megfigyelő számára, ami hurkot képez. Időszerűen elválasztott pontokba kellene visszatérnie, nem pedig térszerűen elválasztott pontokba. (Ha időszerűen elválasztott pontba tér vissza, akkor tudok olyan megfigyelőt választani, ahol konkrétan valamiféle hurok van, azaz ugyanabba a (térbeli) pontba tér vissza, ahol majd lesz(t)

Talán emlékszel, arról is beszéltem az előadáson, hogy egy ilyen múltba hajló világvonal egyik lehetséges interpretálása a részecske-antirészecske párkeltéssel lehetséges. A múltba menő részecske a kvantumtérelméletben megfeleltethető egy jövőbe tartó antirészecskének. Az eseménysor tehát így írható le a múló idő függvényében: egy elektron tart a jövőbe, egyszer csak egy távoli pontban megjelenik egy elektron-pozitron pár, az elektron eltávolodik, a pozitron pedig közeledik az eredeti elektronhoz, találkoznak és eltűnnek. Végeredményben egy hirtelen teleportálódott, c-nél gyorsabban "ugrott" elektront találunk.

Ez így persze nem szabályos párkeltési és annihilációs folyamat, mert a pár keltéséhet nem kellett foton, az annihilációkor pedig nem keletkezett új foton. Ha viszont megpróbáljuk komolyan végigkövetni a részecske pályáját, fel kell tennünk a kérdést: MITŐL kanyarodott be, fordult a jövő felől a múltba, illetve vissza - hova tette a hiányzó impulzusát? Erre pedig csak az lehet a válasz, hogy az impulzust egy másik részecske (pl foton) hozta, illetve vitte el - és máris megérkeztünk a szabályos párkeltéshez meg annihilációhoz.

Elvileg tehát teljesen igazad LENNE - ha csak annak az egyetlen részecskének vagy űrhajónak engednénk meg a fénynél gyorsabb mozgást. De ha egyszer egy üzlet beindul... Rajzolj egy olyan világvonalat, amely a korábbiaknak megfelelően térszerűen elválasztott, formálisan múltbeli pontba hajlik vissza. Találkozzon itt az űrhajó egy vele szemben haladó, szintén fénynél gyorsabb másik úrhajóval. Ennek átad némi információt, mondjuk a legutóbbi lottószámokról. A másik űrhajó pedig nemsokára találkozik az első űrhajó egy héttel fiatalabb változatával, és átadja a jövőből jövő információt... Kész az időgép! Rajzot sajnos nem tudok mellékelni, de könnyen megrajzolhatod magad is.

Térben mozgó űrhajókkal még egyszerűbb az eset. Ha valóban léteznek fénynél gyorsabban mozgó neutrinók, az űrhajókat ilyen forrásokkal kell felszerelni. Van egy standard, egyszerűen végigszámolható elrendezés, ahol négy, egy pontból szétrepülő űrhajó ilyen fénynél gyorsabb részecskékkel üzen egymásnak, mindenki a szomszédjának. Egy-egy üzenetközvetítés nem sérti az okság elvét, mégis a körbe érő jel hamarabb érkezik az első űrhajóhoz, mint hogy elindult volna. Kész az időgép!

Ezért is nem volt megfelelő az a múlt heti mundérbecsületvédő szerecsenmosdatások során elhangzott érv, hogy a neutrinóra nem lehet inerciarendszert erősíteni (mert az merev rudakból és órákból áll Eltekintve attól, hogy a relativitáselméletben nincsenek is merev testek, ki kérte, hogy erősítsünk a neutrinókra inerciarendszert? Elég, ha három vagy négy űrhajót felszerelünk ilyen neutrinóforrással, megfelelő pályára állítjuk őket, és máris bezsebelhetjük a lottónyereményt...

Ha AKÁRMILYEN objektumnak megengedjük a fénynél gyorsabb mozgást, értelmetlenné válik az időszerűen és térszerűen elválasztott pontpárok megkülönböztetése. Teljesen összeomlik a téridő kauzális szerkezete. Ezért is vonakodnak a fizikusok elfogadni az új kísérleti eredményt, inkább valami "hagyományos" magyarázatot keresnek, ami nem sérti a relativitáselmélet alapjait és a kauzalitást.

Én speciel arra hajlok, hogy ha az új mérés helyesnek bizonyul, a tér háromnál több dimenziós voltára vonatkozó első bizonyítékot tartjuk a kezünkben. De ennek igazolásához (vagy cáfolásához) még nagyon sokat kell dolgozniuk az elméletieknek és a kísérletieknek is.

dgy

[dgy]

PB írta:

Köszönöm a linket, egyelőre elakadtam a vákuum permittivitásánál és permeábilitásánál, de majd beleásom magam.

A vákuum permeabilitásának és permittivitásának fogalmaiba felesleges beleásnod magad, ilyesmik ugyanis nem léteznek. E két mennyiség egyszerű átszámítási tényező, olyasmi, mint a km és a mérföld közti 1,6-os faktor - puszta emberi találmány, a (tudatlanságból) rosszul választott mértékegység-rendszer használatának következménye. Bár az SI rendszer gyakorlati célokra remekül megfelel, elméleti szempontból sok zavart okoz, mert ilyen mesterséges fogalmakat kénytelen bevezetni. Az elméleti fizikusok a cgs-egységrendszert használják, annak is a Heaviside-féle racionalizált változatát. Ebben az egységrendszerben az elektrodinamika egyenleteiben egyetlen dimenziós univerzális állandó lép fel - nevezetesen a c fénysebesség, mégpedig éppen ott, ahol az időt térre kell átszámítani. Ennek legalább van értelme. (Ezt az utolsó állandót is kiküszöbölhetjük, ha az időt évben, a távolságot fényévben mérjük.) Ebben az egységrendszerben a négy elektrodinamikai vektormennyiség (E, B, D és H) mértékegysége ugyanaz lesz, az elektromágneses síkhullámban egyszerűen kijön, hogy E és B merőleges egymásra, és egyforma abszolút értékűek (SI-ben köztük megjelenik egy újabb arányossági tényező, "a vákuum impedanciája" - ami persze megint mesterséges kreálmány) - tehát a cgs-ben az egész elektrodinamika sokkal egyszerűbb és kevésbé misztikus, mint SI-ben elmondva. . SI-rendszerben elektrodinamikát tanítani - ez valóságos merénylet a nyitott elméjű ifjúság ellen...

Arra a kérdésre tehát, hogy miért annyi a c, amennyi, nem válasz az, hogy c levezethető epszilon-nullból és mű-nullból, ezek ugyanis fiktív mennyiségek. Tisztességes, logikus felépítés olvasható pl a Landau 2. kötetében. Ez a relativitáselmélettel kezdi, a fényre való hivatkozás nélkül bevezeti a c univerzális sebességdimenziójú állandót (mint a kölcsönhatások maximális terjedési sebességét), később sorra levezeti az elektrodinamika egyenleteit, amelyekben így természetes úton bukkan fel a c állandó - majd jóval később megmutatja, hogy az egyenleteknek van olyan megoldása, amely c sebességgel haladó síkhullámokat ír le.

A végső válasz a c-re vonatkozó kérdésre pedig az, hogy LÉTEZIK egy univerzális határsebesség a természetben. Ennek nagysága önkényes, hiszen mi választunk egységeket. Lehet pl 1-nek választani. Ezek után a kérdés az lehet, hogy pl a Föld Nap körüli sebessége, vagy az atomok hőmozgásának sebessége miért pont akkora a c sebességhez KÉPEST, amekkora. Erre viszont már nem a relativitáselméletnek, hanem az adott jelenségeket leíró fizikai elméleteknek kell válaszolnia. Válaszolnak is, igen érdekeseket. Pl kijön, hogy a hidrogénatom alapállapotában (a Bohr-modellben) az elektron sebessége c/137...

dgy