Dávid Gyula kérdések

[dgy]

Örömhír a csillagászoknak: ismét egy csillagászati, kozmológiai vonatkozású fizikai Nobel-díj:

Gunnar Öquist, a svéd tudományakadémia titkára magyar idő szerint kedden délelőtt 11 óra 45 perckor bejelentette az idei fizikai Nobel-díjasok nevét. Az elismerést megosztva kapta az amerikai Saul Perlmutter, Brian Schmidt és Adam G. Riess. A három kutató azért kapta a díjat, mert távoli szupernóvák megfigyelése által felfedezték, hogy az univerzum gyorsuló ütemben tágul. A Perlmutter, illetve a Schmidt és Riess által vezetett két kutatócsoport egymástól függetlenül jutott a felfedezésre.

[PB]

A linkben szereplő univerzum képen (az utolsón) úgynézem kb. középtájon helyezkedhetünk el.

nem.

ráns belgór ezt viccnek szántam, azért a szmájli.

PB

[PB]

" Tehát fogalmunk sincs arról, hol is vagyunk és van-e bárminek széle vagy közepe.[/quote]

sejtettem, hogy ez a valódi helyzet, csak nem szivesen mondjuk ki.

[SzZoli]

Emberek, ami 10 mrd fényévet körbelátunk, annak nincs széle, így azt sem mondhatjuk, hogy a közepén lennénk. Mazsolás pudding az egész.

[tobe]

Emberek, ami 10 mrd fényévet körbelátunk, annak nincs széle, így azt sem mondhatjuk, hogy a közepén lennénk. Mazsolás pudding az egész.

Akkor lenne más a helyzet, ha valamely egyik irányban nem látnánk pl 2 milliárd fényévnél távolabb semmit... egyébként néhány napja olvastam egy cikket melyben egy új vizsgálat szerint még se olyan biztos a sötét anyag létezése, hanem "igen nagymértékben lokálisan" mozgás miatt tűnik csak gyorsulónak a tágulás is, aki olvasgat cikkeket bizonyára már találkozott ezzel is, úgyhogy az a Nobel díj nem tudom nem e túl korai e.

[Dlajos]

Én úgy gondolom, hogy egy n dimenziós univerzumnak nem csak egy origója lehet, vagy ha egy pontból ábrázoljuk a dimenziókat akkor a "közös metszéspontban" a tengelyek nem 0 értékről indulnak, csak önkényesen állítjuk azt, ( pl. honnan indul az idő tengely?),tehát a dimenzió tengelyek nem jelölik ki a tér középpontját, mert valószínűleg nincs is. Ez jó hír, mert így mindenki magát képzelheti a világ közepének, mint ahogy ezt nap mint nap tapasztalhatjuk...

[SzZoli]

Örömhír a csillagászoknak: ismét egy csillagászati, kozmológiai vonatkozású fizikai Nobel-díj:

...A három kutató azért kapta a díjat, mert távoli szupernóvák megfigyelése által felfedezték, hogy az univerzum gyorsuló ütemben tágul...

Megjegyzendő, hogy a Médiatárban meglévő Kozmofizika 2011 sorozat utolsó előadásában sok szó van pont erről a témáról is.

[PB]

Polgártársak!

Itt valszeg mindenki többet konyít a fizikához mint én.

Valaki reagáljon a kérdésemre, mert igen furdal a kiváncsiság:

"Miért pont akkora a c (fénysebesség vákuumban) amekkora, miért nem fele, vagy tizedakkora, vagy 10X-e ez az állandó mint amennyi, mitől függ, hogy éppen ekkora, mi határozza meg, vagy befolyásolja az értékét?"

Legalább annyit, hogy teszemazt értelmetlen a kérdés, vagy a todomány mai állása alapján halvány lila gőzünk sincs.

Előre is köszönettel:PB

[dgy]

Miért pont akkora a c (fénysebesség vákuumban) amekkora, miért nem fele, vagy tizedakkora, vagy 10X-e ez az állandó mint amennyi, mitől függ, hogy éppen ekkora, mi határozza meg, vagy befolyásolja az értékét?"

Rossz a hozzáállás, a kérdésfeltevés. A fénysebesség természeti állandó, univerzális és változatlan. Ha ezt előre tudtuk volna, olyan mértékegység-rendszert választunk, amelyben c = 1 lenne, és akkor senki sem kérdezné meg, hogy miért ennyi.

Az igazi kérdés az, hogy miért ilyen nagy ez az érték, azaz az általunk, a köznapi életben megszokott mozgások miért ilyen lassúak c-hez képest. Mi ezekhez szoktunk, ezeket érezzük természetesnek, ezért csodálkozunk: milyen nagy ez a c...

Ha jobban megnézzük, körülöttünk sok különböző sebesség fordul elő. A levegő molekulái másodpercenként sok száz vagy sok ezer métert tesznek meg, és egy forró plazmában (pl a csillagok belsejében) a részecskék hőmozgásának sebessége megközelíti a fénysebességet. Az apró objektumok mozgása tehát folyamatosan betölti a nulla és a c közti intervallumot, mindenféle sebesség előfordul -- ezeket azonban érzékszerveinkkel közvetlenül nem érzékeljük, csak műszerekkel tudjuk megmérni e sebességeket. Csak mi, nagy böhöm objektumok és az általunk közvetlenül érzékelhető tárgyak (emberek, elefántok, bolygók) mozgunk ilyen lassan (pl a Föld Nap körüli pályamenti sebessége pont tízezerszer kisebb a fénysebességnél).

A kérdés tehát az, hogy miért mozognak ilyen lassan a nagy, összetett objektumok. Hát épp azért, mert nagyok és összetettek, és nincsenek egyedül a világban! Kint az űrben egy elszabadult bolygó száguldhatna akármilyen gyorsan is, de itt, ahol sok emberméretű tárgy mozog, ha nagy lenne a relatív sebességük, a köztük fellépő ütközés végzetes lenne rájuk. Az ütközés során annyi mozgási energia szabadulna fel, amennyi bőven elegendő lenne a testek belső struktúrájának megváltoztatására, lerombolására, akár az egész objektum elpárologtatására, atomokra bontására.

A nagy és összetett, egymással sűrűn kölcsönható objektumok tehát csak olyan környezetben tudnak tartósan létezni (ezért csak olyan környezetben tudnak kialakulni), ahol egymáshoz képesti mozgási sebességük kicsi a sebesség természetes egységéhez, a fénysebességhez képest. Ezért ha egy ilyen összetett objektum öntudatra ébred, és érdeklődni kezd a fizika iránt, a sebesség természetes egységét, a fény sebességét a maga tapasztalataihoz képest igen nagynak fogja találni.

A kérdés hasonló ahhoz, amit Schrödinger tett fel és válaszolt meg úgy hetven éve: miért ilyen kicsik az atomok? A válasz: nem az atomok kicsik, mi vagyunk nagyok, mert nagyon sok atomot kell összerakni ahhoz, hogy egy ilyen kérdést feltenni képes organizmus kialakulhasson a világban.

Azt gondolhatjuk tehát, hogy a természeti állandók megadják a mértékegységek természetes skáláját, és ez kb az atomok nagyságrendje lesz. Hát nem! A természetes hosszúságegység, amelyet a természettörvények szolgáltatnak nekünk (a gravitációs állandó, a fénysebesség és a Planck-állandó segítségével) mintegy húsz nagyságrenddel kisebb az atomok világánál, míg a tömeg természetes egysége húsz nagyságrenddel nagyobb az atomok tömegénél, a baktériumok tömegének nagyságrendjébe esik. Ez a Planck-egységek rejtélye, amit Max Planck kb száz éve fedezett fel, de ma sem tudunk rá válaszolni. De egalább sejtéseink vannak már, én is többször beszéltem erről a Polarisban.

Konklúzió: nem a természeti állandók "nagy" vagy "kicsi" voltát kell megmagyarázni, hanem magunkat kell elhelyezni a természeti törvények szolgáltatta "természetes" skálán. Ekkor sok kérdésre választ kapunk, egyebek között saját létezésünk (esetleg más értelmes lények létezésének, létrejöttének) körülményeit, természeti feltételeit is jobban megérthetjük,

dgy

[PB]

"A fénysebesség természeti állandó, univerzális és változatlan. Ha ezt előre tudtuk volna, olyan mértékegység-rendszert választunk, amelyben c = 1 lenne, és akkor senki sem kérdezné meg, hogy miért ennyi."

Tisztelt Tanár Úr!

Először is köszönöm a választ, de én bármilyen mértékegységrendszerben firtatnám hogy van-e valami külső tényező által meghatározott oka az illető fizikai állandó konkrét értékének. Ha teszemazt 1 m/s, vagy 3mrd km/s lenne a szent c aktuális értéke, akkor is érdekelne hogy mi miatt "alakult ki" éppen ez az érték.

üdv. PB