Csillagászat a mitológiákban

Dlajos
Hozzászólások: 628
Csatlakozott: 2011.09.08. 06:07

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: Dlajos » 2015.03.25. 11:52

Tévedsz András, Éger Ferenc nem troll, azok nem így viselkednek.
éf egy prekoncepció áldozata és bizonyítani akarja állítását, a bizonyítékok még nem jöttek be, de ő nem adja fel. Ehhez joga van! Belinkel egy videót, de nem azért! :-) Szóba hozza Atlantiszt, de csak figyelem felkeltés miatt...:-) Ki tudja, hogy mi van a tarsolyában még?
Az a dolgunk, hogy cáfoljuk meg ha nem igaz az állítás és ezt érzelmek nélkül tegyük.
Lehet ám az ilyen vitákból tanulni!
Üdv,
L.
Dlajos
Hozzászólások: 628
Csatlakozott: 2011.09.08. 06:07

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: Dlajos » 2015.03.25. 12:20

Rigel írta:... akkor nem mehetünk el szó nélkül azon tény mellett, hogy a nagyvadak kihalása precízen egybeesik egy új csúcsragadozó hirtelen megjelenésével az Észak-Amerikai kontinensen. Igen, a Homo Sapiensről van szó...


Egyik kedvenc előadóm, Lukács Béla fizikus és polihisztor, poénkodott ezzel a dinók kapcsán.
Mivel a hüllők rossz szülők, a tojások kikeltését a természetre bízzák, és tovább nem érdekli őket az utódok sorsa. Az ember viszont a mai napig is tojást reggelizik... :-)
Üdv,
L.
éf
Hozzászólások: 23
Csatlakozott: 2015.02.12. 11:19

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: éf » 2015.03.25. 23:49

Garosz írta:
Viszont én ezzel a hozzászólással ki is szálltam a beszélgetésből, mert semmi értelme az egésznek.


Sajnálom, ha így dönt, mert néhány dologra felhívta a figyelmet.
A hozzászólásomban, amiben a linkre hivatkoztam, jeleztem, hogy egy légkörön kívüli eseményt feltételezek, és nem becsapódási eseményt, vagy meteor elégését a légkörben, mert ezek valóban nem láthatók a távoli helyszínekről. A meteor maximum 800 km távolságból látható (jó esetben). A Stonehenge távolsága a megadott koordinátákhoz képest kb. 5500 km-re, valamint a még említett Gizai piramisok 7500 km-re, Babilon pedig 8600 km-re találhatók. A legmesszebbik helyszínt alapul véve a minimális távolsága az eseménynek a Föld felszínétől 40 000 km-re, vagy attól távolabb értelmezhető.
Az irányok meghatározásánál megpróbáltam olyan szándékosnak tűnő pontokat, vagy vonalakat használni, amik viszonylag hosszú szakaszokat jelölnek ki. Stonehenge-nél a felvonulási út és a kőkör volt az irányadó.
A Brit-szigeteken jelentős számú körárok és kőkör található, amelyek egy része kicsit nyújtott kőr alakú. Mivel a nyújtottságuk aránya hasonlónak tűnik, ezért Én feltételezem, hogy nem véletlen, azért is, mert nehezebb kirajzolni, mint a kört.
Szándékosan elkerültem az esemény időpontjának meghatározását, mert nem tudom. A pontosság viszont annak a következménye, hogy csillagok és a földi tereptárgyak egyidejű használata esetén nagyon jól lehet irányt rögzíteni és később rekonstruálni. Amikor egy pontról beszélek akkor természetesen nem egy földbe vert cölöp pontosságát, hanem jól meghatározható körzetet értek. ÉF
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára éf 2015.03.26. 07:13-kor.
éf
Hozzászólások: 23
Csatlakozott: 2015.02.12. 11:19

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: éf » 2015.03.25. 23:52

Dlajos írta: Szóba hozza Atlantiszt, de csak figyelem felkeltés miatt...:-) Ki tudja, hogy mi van a tarsolyában még?


Nem az Én találmányom, másoktól vettem át. (Pl: http://mult-kor.hu/atlantiszt-diszito-h ... n-20150109)
Lehet, hogy nem tisztességes, de a mentségem, hogy jeleztem. A többit majd meglátjuk.

Egyébként nem érzem úgy hogy áldozata lennék az elméletemnek, majd talán akkor, ha a logikus érvek és a fizika törvényeinek ellenére is ragaszkodok az elképzelésemhez. Tisztába vagyok vele, hogy nem tudok mindent.
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2015.03.26. 00:32

A Mult kor-ban közzé tettek .- bizonyára figyelmetlenségből - egy falrengető ostobaságot az "atlantiszi fém"-ről. Tessék elolvasni hozzá a cikket követő kommentemet és az utána következőt is, ebben az egészet "a földbe döngöltük".
Ha ilyen hioteles forrásokra hivatkozik, akkor bizony nagyon hézagos és alaptalan az ismerete. BQ.
éf
Hozzászólások: 23
Csatlakozott: 2015.02.12. 11:19

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: éf » 2015.03.26. 01:02

astrohist írta:A Mult kor-ban közzé tettek .- bizonyára figyelmetlenségből - egy falrengető ostobaságot az "atlantiszi fém"-ről. Tessék elolvasni hozzá a cikket követő kommentemet és az utána következőt is, ebben az egészet "a földbe döngöltük".
Ha ilyen hioteles forrásokra hivatkozik, akkor bizony nagyon hézagos és alaptalan az ismerete. BQ.


Több helyen is közzétették. Negatív példának tettem be. Olvastam a kommentjét, és teljes egészében egyet értettem vele. Egy másik fórumon idéztem is Önt a forrás megjelölésével. Üdv: ÉF
Dlajos
Hozzászólások: 628
Csatlakozott: 2011.09.08. 06:07

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: Dlajos » 2015.03.26. 08:10

Én nem vagyok szakértője a témának ezért nem is szóltam bele mélyebben. Viszont jogos az igénye, hogy megindokoljam, hogy miért tartom egy prekoncepció áldozatának.
Engem itt a Csillagvárosban jó szándékú fórumozónak tartanak és most sem akartam csalódást okozni. Tehát elképzeltem, hogy önnek igaza van. Vizuális típus vagyok, íme a „film” forgatókönyve.
Valamikor réges-régen 11 különböző szélességi és hosszúsági fokon, különböző tengerszint feletti magasságú területen, hanyatt fekszik 11 csillagászati vénával megáldott ember és az eget fürkészi.
Bámulnak felfelé, van aki hunyorít mert még magasan jár a Nap, van aki gúvasztja a szemét mert már erősen szürkül, van aki a csillagokban gyönyörködik. Ebben a pillanatban felvillan valami az égen! (Nyilván nem szupernóva, mert annak a maradványát megtalálta volna a Stellárium segítségével, meteoroidok, aszteroidák, üstökösök nem robbannak fel a légkör felett, mert miért is tennék, eddig is ott száguldoztak. Ha az esemény egy kisbolygó szétrobbanása lett volna a Föld gravitációs hatása miatt, akkor most nem fórumoznánk...) Valami isteni jelként megjelent az égen. Hőseink azonnal a homokba, kőbe, fába karcolják az esemény irányszögeit, hogy az elkövetkező néhány napban kőbe véshessék az észlelést. Megjelölik a helyet ahol heverésztek, mert ha kiegyenesedik a fű és nem találnak vissza, akkor pontatlan lesz a rajz. Ezek után mindenki az elsőszülött fiára hagyja a kőtáblát „mint fő családi kincset” azzal az utasítással, hogy a fiúnak próbálkoznia kell az adott hatalmasságnál, hogy a rajznak megfelelő tájolású, hatalmas építményt emeljen. Még szerencse, hogy kőbe véste, mert az építmények megvalósulása között pár ezer év is eltelik. A másik szabály, hogy ha az építmény elkészül, akkor a kőbevésett észlelést meg kell semmisíteni, hogy a későbbi korok tudósai hadd gondolkozzanak azon, hogy milyen összefüggések alapján építkeztek őseink.
Nekem tetszik a story, de tudományos szakdolgozatként nem publikálnám...
Különböző fejlettségű kultúrák, eltérő korok, népek, vallások produktumai között tudományosan megalapozott összefüggést bizonyítani nagyon nehéz, bizonyíték nélkül pedig csak prekoncepció.
Üdv,
L.
Kukac
Hozzászólások: 950
Csatlakozott: 2011.05.06. 18:32

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: Kukac » 2015.03.26. 12:19

Dlajos írta:Különböző fejlettségű kultúrák, eltérő korok, népek, vallások produktumai között tudományosan megalapozott összefüggést bizonyítani nagyon nehéz, bizonyíték nélkül pedig csak prekoncepció.
Üdv,
L.



Látod Lajos, én is pont iylet írtam, csak az enyémben volt babiloni Wc deszka, mert ezeknek az épületeknek keleltt, hogy legyen valami praktikus célja is, mert másképpen nehéz lett volna összeszedni rá a projektlóvét,
meg a sok rabszolgát, akik felhúzták az épületeket.

Amúgy a troll barátunknak üzenem, hogy a világ tudományos része, bár egyre kisebb, de még mindig úgy működik, hogy
1. állítunk valamit (hipotézis)
2. adatokat gyűjtünk (nem csak oylat, ami ezt alátámasztja, hanem mindenfélét, aminek koze lehet a dolgohoz)
3. Adatokat elemzünk
4. Kizárjuk azt, ami lehetetlen
5. A maradékból kiválasztjuk a legvalószínűbbet (amit az adataink a legerősebben támasztanak alá)
6. Odaadjuk az adatainkat és a számításainkat másoknak, hogy ellenőrizzék le, és próbálják meg reprodukálni, ha lehet
7. Publikáljuk és reménykedünk, hoyg a tudományos közösség nem talál benne valami hibát

Tehát nem az van, hogy az egyes pont után közöljük az emberekkel, hoyg márpedig ez TÉNY,
és próbáljátok meg cáfolni. Ez a bulvár sajtó színvonala, és annyit is ér.

Szóval ön még mindig az első pontnál ácsorog, és lóbálja a feltételezéseit, mint cáfolandó tényt. Én neki sem állok, amíg legaláb a 6-os pontig el nem jut. Sok szerencsét hozzá.
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2015.03.26. 13:14

Kedves DLajos! Ha tréfás formában, de jól leírtad az egész história cáfolatát.
Kedves Kukac: Igen szépen vázoltad a kutatás menetét. Én csak az elejét fordítanám meg. Ui. nem először van a hipotézis, hanem először van a jelenség, amelynek magyarázatát keresem. Vagyis így:
1. Tapasztalok egy jelenséget.
2. Utána nézek, hogy hasonló jelenséget máskor (korábban, velem egyidejűleg, stb.) észleltek-e.
(2/a. Ha azt látom, hogy már máskor, másult is előfordult, akkor azt is megnézem, hogy arra kidolgoztak-e magyarázatot.)
3. Lehetőleg mennél részletesebben megvizsgálom a jelenség körülményeit, természetét, előzményeit.
4. Ezek ismeretében igyekszem egy magyarázatot keresni (esetleg többet), amely(ek) lehetőleg "hézagmentesen" mindenre illenek.
No, innen már Te jössz.
Esetünkben a bökkenő ott van, hogy barátunk valamit feltételez (de nem bizonyítja), és ezt a levegőben lógó feltételezést egy további feltevéssel próbálja magyarázni (de ezt sem bizonyítja). Hát így bizony nem megy.
Egyébként én nagyon félek, hogy levelezőnk valami féle ufo-hiistóriára akar kilyukadni. Ezért nem óhajtok reagálni. Egyébként sem mutatta be azokat az általa meghatározott szakrális építményeket (számszerint 11-et) amelyek "az égbolt egy meghatározott pőpntjára irányulnak".
BQ.
Kukac
Hozzászólások: 950
Csatlakozott: 2011.05.06. 18:32

Re: Csillagászat a mitológiákban

Hozzászólás Szerző: Kukac » 2015.03.26. 17:06

Lajos, teljesen igaz amit írsz, minden pontja.

Engem az zavar, hogy gyakorlati tapasztalat nélkül írnak karosszék proszesszorok
olyan dolgokról, amikról lövésük sincs. Ha életükben egyszer fogtak volna egy távcsövet, és
megtapasztalták volna, hogy fél fok differencia mit is jelent az égen, milyen iszonyú pontosságot
követel meg a csillagászat, akkor rájönnének, hogy ez az "épületek tájolása" nevű jelenség
mekkora ostobaság. Egy piramisnál mit jelent fél fok difi? Az semmi. Külön műszer kell hozzá, hogy kimérhessük.
Az égen az egy Teliholdnyi pontatlanság, ide- vagy oda.

Ha ezt figyelembe vesszük, akkor épületek égi jelenségekhez vajó "tájolása" maximum annyiban merülhet ki, hogy hol van a Nap vagy a Hold az év bizonyos napján, órájában. Ha ennél mármi kisebb dolgot akarunk "tájolni",
akkor azt nem épülettel, nem kősziklával, nem Szfinx fülével csinálják, hanem precíziós műszerekkel.

Az, hoyg egy szikla évezredek alatt mennyit süllyedt a talajba, egy esetleges földrengés a piramisokat mennyivel vitte arrébb, a Föld tengelyének Presessziója, a szél és csapadékerózió, mind mind nagyságrendekkel durvább elmozdulást okoznak egy tájolásban, mint az megengedhető volna.

De ezt csak az tudja, aki legalább egyszer pólusra állt egy EQ mechanikával, vagy próbált csillagtérkép alapján szabad szemmel nem látható galaxist megtalálni. A többieknek maradnak az UFÓk.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Kukac 2015.03.26. 18:29-kor.
Válasz küldése

Vissza: “Elméleti kérdések”