Csillagváros.Hu

Tisztelt Dávid Gyula,
köszönöm a tájékoztatást! Elolvasom a fényfáradás cáfolatát.

Rigel írta:Például ismert tény, hogy a Hubble-törvény alapján egy galaxis távolodási sebessége függ a pillanatnyi távolságától. Ha ezt egy kicsit továbbgondolod, akkor az jön ki, hogy a galaxis - mivel távolodik - a t1 időpontbeli v1 sebességéről a t2 időpontban v2 > v1 sebességre GYORSUL, hiszen t2 pillanatban már távolabb lesz, és a Hubble-törvény azt mondja, hogy a távolabbi galaxisnak nagyobb a sebessége. Hoppá! Az összes galaxis GYORSULVA TÁVOLODIK tőlünk! De álljon meg a menet. Newton azt is leszögezte, hogy a gyorsulást erő okozza, és a gyorsuló rendszerekben lévő megfigyelők emiatt inerciaerőket tapasztalnak. A galaxis felénk eső oldalára keni fel őket a gyorsulás.

Ez azért vicces kép. Pláne úgy, hogy feltételezzük: nem vagyunk kitüntetett megfigyelők, így pedig ha minket nem ken fel semmilyen falra a gyorsuló galaxisunkban fellépő inerciaerő, akkor az összes többinél sem szabad ilyesminek jelentkeznie. Azok is pontosan nyugalomban vannak, mint mi, Newton Első Törvénye szerint. Hát pedig az előbb azt állapítottuk meg, hogy hozzánk képest gyorsulnak! Paradoxon

Csakhogy ez nem igy van.

A kerdeses galaxisok nemcsak tolunk tavolodnak gyorsulva a Hubble ertek szerint, hanem minden mas galaxistol. tehat a galaxisnak tolunk atelenben levo oldalan levo galaxistol is.
Az inercia erok minden iranyban kiegyenlitik egymast (na nem pontosan minden iranyban). igy az inercia erok eredoje nullahoz kozeli ertek. A galaxison levo megfigyelok ezert nem erzekelnek (merheto) inercia eroket, fuggetlenul attol, hogy nincsenek nyugalomban, hanem gyorsulva tavolodnak egymastol. Nincs tehat paradoxon.

A Nagy Bumm elmelet alapfeltevese az, hogy a Vilagegyetem folyamatosan tagul. Hubble kimutatta, hogy a feny voroseltolodasa a tagulas gyorsulasaval van osszefuggesben azaz a voroseltolodasbol kiszamithato a tavolodas gyorsulasa. Ezt ma a csillagaszok bizonyitottnak tekintik.

A gyorsulas nagysagrendje nem esik a falra keno gyorsulasok tartomanyaba.
A Hubble fele gyorsulas erteke alapjan a ter tagulasa kovetkezteben bekovetkezo gyorsulas nemcsak az asztronautak gyorsulasat nem eri el, de a foldi gyorsulasnak (9,81 m/mp) is csak egy elhanyagolhato (lehet, hogy a mai muszereinkkel ki se mutathato) toredeke.

kerei:

Az inercia erok minden iranyban kiegyenlitik egymast (na nem pontosan minden iranyban).

Ennek az állításnak a felfogása és értelmezése meghaladja erőimet.

dgy

dgy írta:Ennek az állításnak a felfogása és értelmezése meghaladja erőimet.
dgy

Abbol indulok ki, hogy ha a forumon egy beiras szamodra nem felfoghato es ertelmezheto, akkor a beirasban van a hiba. Ha tudsz ra idot szakitani, akkor szeretnem, ha a valaszodat egy kisse reszletesebben kifejtened.
Enelkul nem tudom, hogy mi az idezett mondatomban a hiba.

A "Nagy Bumm" már nem más mint egy "Nagy Baromság" "NB" mind a kettő !

dobyjoe írta:A "Nagy Bumm" már nem más mint egy "Nagy Baromság" "NB" mind a kettő !

Te még provokátornak is gyenge vagy

Olvastam egy érdekes elméletet.
Valahogy úgy szól, hogy az ősrobbanás helyettesíthető egy időirányú fekete-lyukkal.

Ekkor a sötét energia nem más, mint ennek a fekete-lyuknak a görbülete. Minél régebbről indul egy sugárzás, annál mélyebb gravitációs gödörből kell kimásznia.

A Hubble törvény egy egyszerű gravitációs redshiftet ír le.
Mit lehetne ezen elmélet ellen felhozni?

Az "időirányú fekete-lyuk" annyit jelent, hogy a mi idődimenziónk ennek a fekete-lyuknak a radiális térkoordinátájával helyettesíthető.

Mit lehetne ezen elmélet ellen felhozni?

Csak azt, hogy nem igaz.

A "fekete lyuk" és a "Nagy Bumm" az Einstein-egyenletek egészen más határfeltételek és forrástag melletti megoldásai, semmilyen körülmények között sem helyettesíthetik egymást, igazából az összehasonlításuknak sincs matematikai értelme. Populáris, hasonlat-szinten lehet ilyen összehasonlításokat tenni, de ez nem nevezhető "elméletnek".

dgy

Ha a sötét anyag is kiadódik ebből az eméletből, akkor semmilyen forrástag nem fog számítani,
Occham borotva.
Ha egyszerre két problémát old meg egy elmélet, akkor az a nyerő.