A NAGY BUMM elmélet és az Univerzum

[véjani]

Akkor más képen teszem fel a kérdést. Milyen eltolódást mutatnának a cefeidak a GYORSULVA zsugorodó univerzumban,és csak zsugorodó univerzumban.

[meunier]

http://astro.elte.hu/
no comment

[maro]

Látod, és még csak el sem mentem a D.Gy. előadásra.

No itt a baj. Ezért nem érted az egészet. De sebaj, még pótolhatod. Ha tényleg érdekel a téma, és nem csak minket szívatsz, akkor minél előbb kezd el.

[Nata]

Srácok, tisztelet a türelmeteknek.

[Szunyogapa]

Egy lényeges kérdésre sehol nem találom a választ és lassan kezdem azt hinni, hogy nem is létezik.
Mégpedig arra, hogy miből következik a gyorsuló tágulás elmélet azon kívül, hogy Hubble azt mondta és ezt mindenki elhitte neki?
Mert azt értem, hogy pl. vöröseltolódás, csak azt nem, hogy ez miért bizonyíték?

-Szunyog-

[mpt]

Hubble nem mondott semmit a gyorsulo tagulasrol, o csak annyit vett eszre, hogy a galaxisok tavolodnak, meghozza a tavolsagukkal aranyosan egyre nagyobb sebesseggel. (Erre az egyik magyarazat lenne, hogy mi vagyunk a kozeppont, de ez ugye nem igazan valoszinu, igy a megoldas az, hogy minden megfigyelo szamara tagul a vilag).

A gyorsulo tagulasra mas jelek mutatnak, nevezetesen bizonyos tipusu (es az elmeletek szerint) ugyanakkorat "villano" szupernovak vizsgalata. Ebbol az latszik, hogy bizonyos galaxisoknal az egyeb modszerekkel szamitott tavolsag es az emlitett szupernovak eszlelt fenyessege alapjan szamitott tavolsag elter, meghozza szisztematikusan ugy, hogy ebbol a "kozelmultban" beindulo gyorsulo tagulas latszik.

Szoval a voroseltolodas egy dolog, azt mutatja, hogy tavolodik. A szupernovak vizsgalata es az ez alapjan szamolt tavolsag a masik dolog, ebbol jon ki a gyorsulo tagulas.

--mpt

[Szunyogapa]

Köszönöm a gyors választ, de akkor máshogy kérdezem.
Ha vizsgálunk egy adott galaxist amiben ez a bizonyos Ia típusú szupernóva megjelenik, akkor ugye azt látjuk, hogy akkor (x éve) milyen távol volt, esetleg mekkora volt a relatív sebessége. Ebből nekem csak az következik, hogy a régebbi/távolabbi galaxisok gyorsabbak, tehát régebben volt gyorsabb a tágulás.
Persze azt tudom, hogy a vöröseltolódást nem annyira sebesség, mint inkább a távolság határozza meg.
Az Ia szupernóvák fényessége pedig nem minden esetben ugyanakkora.

Ne érts félre nem a hozzáértésed firtatom, hanem az egész elméletet

-Szunyog-

[mpt]

Nem ertem, pontosan mi a problema.
A kerdes az, hogy a szupernovak altal adott tavolsag es a voroseltolodasbol szamitott hogyan ter el egymastol a novekvo tavolsag fuggvenyeben.

--mpt

[Szunyogapa]

Az is érdekelne, de inkább az, hogyan következik a (egyre)távolabbi galaxisok (egyre)nagyobb sebességéből, hogy gyorsulva tágul az univerzum.
Hiszen ezt szerintem akkor lehetne megállapítani, ha egy olyan "sugárzást" vizsgálnánk ami nem véges sebességű. Mert ugye amikor egy távoli objektumot vizsgálunk akkor nemcsak térben, hanem időben is messzire tekintünk vissza.
Egyszóval nekem ebből az következik, hogy, ha időben haladunk visszafelé akkor egyre gyorsabban mozgó galaxisokat, objektumokat látunk. Tehát ebből logikusan és egyértelműen következik, hogy az univerzum tágulása lassul.
Ja és a gyorsuló tágulást Hubble "mondta":
Hubble-törvény:

Edwin Powell Hubble amerikai csillagász 1929-ben figyelte meg, hogy minél távolabb van tőlünk egy galaxis, annál nagyobb a vöröseltolódása, azaz annál nagyobb sebességgel látszik távolodni. A Hubble-törvény szerint a galaxisok távolodási sebessége arányos a távolságukkal.

-Szunyog-

[mpt]

Nem egeszen, ennek nincs koze a gyorsulo tagulashoz.
A klasszikus lufis pelda: kepzeld el, hogy a lufi felszinen elunk (2 dimenzios lenyek vagyunk), latjuk a lufi pottyeit, es a lufit _egyenletes_ sebesseggel fujjak fel.
Minden potty tavolodik tolunk (=voroseltolodnak) de a tavolabb levok gyorsabban.

--mpt