Teafil írta:dgy írta:A számolás viszont jóval bonyolultabb a Hubble-törvény naiv alkalmazásából adódó egyszerű szorzásnál.
Köszönöm, értem. Tehát lányegében a Hubble-törvény ténylegesen nem egyszerű lineáris összefüggés, mint ahogy valamikor kitalálták.
Akkor sem lenne egyszerű lineáris összefüggés, ha a Hubble-állandó valóban időben állandó lenne. Figyelembe kellene venni azt, hogy a fény terjedéséhez idő kell, ezért az objektumok "most" nem azon a helyen vannak, ahol a szemünkbe ma eljutó fény kibocsátásakor voltak, Hubble eredeti mérései csak közvetlen kozmikus környezetünkre vonatkoztak, ahol a mérési adatok szórása elnyomta ezt az effektust. Nagyobb távolságokon már nem lehet elhanyagolni a késést, ezért az összefüggés bonyolultabb lesz.
A fenti szövegben azért szerepel idézőjelben a "most" kifejezés, mert az általános relativitáselméletben az események tér- és időbeli koordinátáinak kijelölése, így a velünk egyidejű események halmazának, a "most"-hiperfelületnek a megválasztása lényegében önkényes. A választásnak nem fizikai, hanem praktikus okai vannak: olyan koordinátázást keresünk, amelyben egyszerűek az összefüggések. Bonyolult módon kavargó anyagfelhőben nincs "legegyszerűbb" koordinátázás. Szerencsére a táguló Világegyetem olyan szimmetrikusan mozog, olyan egyszerű törvényeknek engedelmeskedik, hogy létezik egy minden másiknál egyszerűbb koordinátázás. A térbeli koordinátákat az egyes anyagi pontokhoz (lényegében a galaxisokhoz) rögzítjük, így az anyag (átlagos) sebessége definíció szerint nulla. Az időt pedig az egyes galaxisokban ülő megfigyelők sajátideje (ez már nem önkényes, hanem objektív mennyiség) definiálja. Így "egyidejű" eseményeknek, "most"-felületnek tekinthetjük azon események halmazát, amelyek mindegyik galaxis sajátideje szerint a Nagy Bumm után ugyanannyi idővel vannak. Ezután már megkérdezhetjük, hogy "most" milyen messze van az a galaxis, amelyet mondjuk a Hubble űrtávcső felvételén láthatunk úgy tízmilliárd évvel ezelőtti állapotában. Ne csodálkozzunk viszont, ha mondjuk az jön ki, hogy e galaxis "most" ötvenmilliárd fényévre van. És nem kell reklamálni a fizikusoknál, hogy a galaxis megszegte a közlekedési szabályokat, gyorsabban mozgott a fénysebességnél, hiszen tízmilliárd év alatt negyvenmilliárd fényévnyi utat tett meg. Nem tett meg semekkora utat: a kozmikus koordinátarendszerben a galaxis állt, térbeli koordinátái nem változtak. Csak a tér tágult a vizsgált galaxis és a miénk között. Ez pedig nem anyagmozgás, erre nem vonatkoznak a speciális relativitáselmélet inerciarendszerek relatív sebességét a fénysebességgel korlátozó szabályai. E tágulás ütemének a sajátidő szerinti változását pedig a fentebb emlegetett H(t) függvény adja meg, amely az Einstein-egyenletek megoldásából számítható ki - ebben pedig az Univerzumot adott pillanatban kitöltő anyag energia- és nyomásviszonyai is szerepelnek, ezért tehát az egyes korszakokban másféle lehet, hol lassuló, hol gyorsuló tágulási ütemet írhat le.
A lineáris Hubble-törvény felismerése tehát csak első tapogatózó lépése volt a kozmikus dinamika feltárásának. Ma már jóval messzebb jutottunk ezen az úton.
dgy
