A várható érték eltolódásának leírása tökéletes, tanítani lehetne.Szerinted jól gondolkoztam?
Ez nem lenne baj. Ha a tömeg változik, miért ne függhetne a hőmérséklettől? A szilárdtestfizika tele van impulzusfüggő effektív tömeggel, és ez ott senkit sem zavar. Megszokás kérdése. Egyszerűen gondolj arra, hogy a tömeg az alapállapot körüli rezgés frekvenciájával arányos, és ez nem tisztán harmonikus (kvadratikus) potenciálban energia-, azaz gerjesztettségfüggő lesz. Ez persze csak nagyon durva közelítés, megnyugtatásképpen.Míg a termodinamikai képben a negyedfokú polinom másodfokú tagjának együtthatója változik a hőmérséklettel ezért ezt az együtthatót bajos lenne tömegként interpretálni, mert akkor hőmérséklet (energiafüggő) lenne a tömeg.
A valósághoz hűbb leíráshoz túl kell lépni a részecskék kvantummechanikai leírásán. Minél inkább közeledünk a fázisátmenethez, annál kevésbé lesz alkalmazható az egyrészecske-kép. A Sugárzás és részecskék c. tankönyv bevezetője szerint "az elemi részecske az alapállapot fölötti első gerjesztés". Ha messze vagyunk az alapállapottól, ez a helyzet egyre kevésbé valósul meg. Közelítőleg úgy lehetne leírni, hogy a mező sok kvantumja van egyszerre jelen, állandó kölcsönhatásban és átalakulásban. Hát ez bizony nem tömeg-sajátállapot. Milyen helyzetben lehet észlelni a tömeget? Ha a részecske viszonylag sokáig repül határozott energiával és impulzussal, ekkor a diszperziós reláció alapján kiszámítható a tömeg. De ha állandóan átalakulások zajlanak, gyakorlatilag nincs szabad repülés. Másképp szólva: ha a két kölcsönhatás közti szabad repülési idő egyre rövidebb lesz (az egyre gyakoribb kölcsönhatásoknak és átalakulásoknak köszönhetően), akkor az idő-energia határozatlansági reláció miatt az energia egyre határozatlanabb, és ezen keresztül a tömeg is a fogalom gyakorlatilag értelmét veszti. Mindez persze csak hasonlat, a részletes matek helyett. A pontosabb tárgyalás kvantummezőelméleti, mindenféle sugárzási korrekciókkal - nagyon messze a szemléletes képtől, és a szabad egyrészecske-modellből vett fogalmaktól (mint pl a tömeg).
Amúgy hasonlóképpen kell érteni azt is, hogy "a Higgs-mező ad tömeget pl az elektronnak". Most, amikor alapállapotban van. De miért nem ad tömeget akkor, amikor a várható értéke nulla? Amikor olyan meleg van, hogy a Higgs-mező nem a szimmetriasértett alapállapotában, hanem a szimmetrikus gerjesztett állapotában tartózkodik, akkor a Lagrange-függvény g*H*(pszi-bar)*pszi tagjában (ahol g a Higgs-elektron csatolási állandó, H a Higgs-mező, pszi az elektron operátora) a H mező nem helyettesíthető az állandó várható értékével, tehát ez a tag nem fog tömegtagként funkcionálni, hanem az lesz, aminek eredetileg szánták: a skalár és a spinor részecskék kölcsönhatását leíró tag - és ő is hozzájárul az elektron gyors átalakulásaihoz. Ilyenkor nem azt látnánk, hogy az elektron nulla tömeggel, fénysebességgel száguldozik - hanem azt, hogy parányi utak megtétele után azonnal átalakul másik részecskévé. Ilyen nagy hőmérsékleten az összes reakciócsatorna nyitva van, nagy intenzítással zajlanak az átalakulások. "Nincs idő" az elektron szabad repülése idején megmérni a tömegét. A sok villámgyorsan átalakuló objektum soha sincs tömeg-sajátállapotban, ez a paraméter határozatlan, ezért ennek alapján nem lehet őket egymástól megkülönböztetni őket (csak a megmaradó kvantumszámaik, töltéseik alapján). Durván ezt jelenti az a leegyszerűsítő állítás, hogy ekkor minden részecske tömege nulla.
Ezt még nem tudom, mert előbb meg kellene írnom a cikket... Idén nyárra terveztem, de aztán annyi minden közbejött. Tavasz előtt biztosan nem írom meg, utána még jön az átfutás.... a Fizikai Szemle melyik számában fog megjelenni a skalármező tömeggeneráló hatásának Novobátzky-Marx-féle elméletének tárgyalása?
Az 1953-as cikk nem erről szól, csak mellékesen említi meg, mint (számára) közismert eredményt. Más forrásból tudom, hogy annak idején belső, tanszéki szemináriumokon ismertette, aztán a tanítványai, munkatársai továbbfejlesztették. A levezetés Marx György magyar nyelvű cikkeiben található meg, amik 53-55 között a Magyar Fizikai Folyóiratban jelentek meg, de ez gyakorlatilag hozzáférhetetlen. Ha írsz nekem, és megadod a címedet, elküldöm a néhány soros levezetést. Meglepően egyszerű - az ember azon csodálkozik, miért nem jöttek rá sokkal hamarabb.Valahogy utánajárnék Novobátzky Károly eredeti cikkének, hogyan hozta ki a tömeggenerálást a kvantálatlan skalármező esetén.
dgy