Űrutazás

[lucidus]

Úgy tudom, hogy fennt van az ISS-en egy kísérleti ion hajtómű, amit azzal tesztelnek, hogy a visszaemeléseket akarják megoldani vele.

[Greywolf]

Azt én is úgy tudom, hogy az ion meghajtás nem elég a Föld elhagyásához, hanem "csak" már minimum orbitális pályáról lehet vele megkezdeni a gyorsítást, mert nincs akkora tolóereje, viszont folyamatos gyorsításra képes. Gondolom így akár a Holdról is könnyebb visszajönni... Ha az időközben eltűnt űrfelvonó projekt menne, akkor a kettő kombinációjából jó kis hajókat lehetne építeni odafent.

[Arpstronomer]

No, itten gyün a Discovery:
http://www.n2yo.com/

(katt az STS 131-re)

[Zoli]

Nanu!

Hol lehet találni tökéletesen pontos definíciót a műholdra, az űrszondára, és az összes többi űreszközre?

[Sirius]

Szerintem a wikipédián megtalálod ezeket. Bár igazság szerint nem nehéz definiálni őket.
...hú, most jutott eszembe, régen a műholdakról írtam ZHt!

[Zoli]

Elég sűrűn látogatom a Wikipédiát, és sok esetben nagyon nagy segítség, de sajnos mostanában - csillagászat témában - egyre többször találok ott "logikai bukfenceket". Jelenleg:

MŰHOLD A bolygók körül keringő mesterséges égitesteket műholdaknak nevezzük. Műholdakkal rendelkező égitestek: Hold (Luna-10, Szovjetunió, 1966); Europa hold (Europa Orbiter, USA, 2008) – terv;

Ez még nem katasztrófa (ki kell cserélni égitestre, vagy ha jól sejtem Földre), de így nem vagyok képes egy pontos rendszert elképzelni, csak összezavarodás lesz belőle. Miben különbözik a műhold, és az űrszonda?

[orhazoli]

Már maga a kifejezés segít eldönteni a különbséget. A műhold (mesterséges hold) bármely bolygó körül keringhet. Az űrszonda pedig eljut egy adott égitestig, majd továbbhalad. Ez utóbbira több példa van: Voyager-, Pioneer- szondák. Vannak olyan űrszondák, amelyek összetett funkciót látnak el. Azaz, elérik a cél égitestet és a felzetükről egy leszálló egység válik le, az anyaszonda pedig a vizsgált égitest körüli pályára áll. Pl. sok marsszonda vitt magával leszállóegységet. A Mars Global Surveyor a Mars műholdja volt, mert körülötte keringett és térképezte a felszínt.
Véleményem szerint nem lehet éles határt húzni közöttük.
Az Űrhajózási lexikon szerint az űrszonda : égitestek (bolygók, holdak) felszínén, körülöttük, vagy az interplanetáris vagy az intersztelláris térben méréseket és megfigyeléseket végrehajtó automatikus vagy távirányítású mérőegység.
A mesterséges hold pedig: valamely hold vagy bolygó körül keringő mesterséges égitest. A mesterséges égitest: nem természetes úton keletkezett, értelmes lények által készített műszaki berendezés, amelyet a világűrbe juttatnak.
Például a Nemzetközi Űrállomás is idesorolható. Ez a legtágabb kategória.

[astrohist]

Igazad van Zoli, nem árt definiálni a dolgokat. Csak annyit, hogy Almár Iván vagy ötven éve keményen harcolt a 'műholf' kifejezés ellen, nem uis logikátlanul, mert azt hangoztatta, hogy a "mű" előtag általában valaminek a pótlására használatos: máláb, műkar,, műfogsor, mostanában műsuempilla és műköröm. Hát a "műhold" csak nem a valódit pótolja. De főleg a sajtó a rövidsége miatt a két szóbol állóó mesterséges hold helyett mégis a műholdat terjesztette el. Ma már nehéz lenne kiirtani.
Csak ennyi, de érdemes a magyar kifejezéseken gondolkodni. Üdv: Lajos

[Sirius]

Ahogy Zoli mondta, az elnevezés megkönnyíti a definiálást. (Mint a tó definíciója egy általános iskolás gyerek szerint: "Egy gödör, amibe' víz van." )
De abban igazat adok Lajosnak, hogy a műhold nem a Holdat hivatott pótolni.
Egyébként a műholdon és az űrszondán van még ilyen dolog, aminek kell a definíciója?

[orhazoli]

Nem igazán értem a kérdést. Mit kell még definiálni? Ha valami hiányzik számodra, akkor tegyél javaslatot!