Dávid Gyula kérdések

[SzZoli]

Az ezen
http://en.wikipedia.org/wiki/Astronomy_journals
a listán levő szaklapok bármelyikének írhatsz.
Ne szomorodj el az eredményeken, ha

Nem kell hozzá semmilyen mérés, adat, meg ilyenek.

Olyan elméleteket tárgyalnak ezeken a helyeken, amelyek minél több ténnyel, méréssel alá vannak támysztva. Enélkül senki, mi sem (!) tudunk foglalkozni semmilyen 5lettel.

[Gál Zoltán37]

Köszönöm!!!
Ha van facebook-od, add meg címed, megjelöllek, és megnézheted a 'gyenge' kis prezentációmat az elméletemről.

[Gál Zoltán37]

Nem kell ennyire "lefikázni". Említettem, hogy nem vagyok guru. csak egy elmélet.
Amúgy megjegyzem, hogy eddig nem sok sikert értem el az életben, ehhez sem fűzök sok reményt, de ha már vita tárgyává fejlődik, akkor fűződjön a nevemhez. Nekem már az is elég.

[Rigel]

"Nincs semmilyen adat, nem szereztem be sehonnan. Nem vagyok sem csillagász, sem fizikus.
Ha valami tágul, annak oka van. Legyen az bármi. A világegyetem tágulására is megvan a válasz." (Gál Zoltán)

"A tudomány nagy tragédiája, amikor egy gyönyörű elméletet agyoncsap egy rusnya tény." (T. H. Huxley)

"Nem számít, milyen szép az elméletünk, nem számít, milyen okosak vagyunk, hogy ki találta ki az elméletet, hogy őt hogy hívják, ha ellentmond a kísérleteknek, akkor hibás." (Richard P. Feynman)

Állítom, hogy fordított arányosság áll fent egy területről megszerzett személyes tudás mennyisége és az adott területre vonatkozó személyes elképzelések magabiztossága között.
Kutatási tapasztalatom, hogy azok a legmagabiztosabbak a személyes elképzelésük helyességről, akik az adott területen a legkevesebb ismerettel rendelkeznek. Gondolom ez azért van, mert ezeket az embereket a tényadatok (ideértve a felismert összefüggéseket is) nem akadályozzák fantáziájuk szabad szárnyalásában. Aki viszont egy kicsit is belemélyed egy adott terület tanulmányozásába, az gyorsan rájön, hogy mennyire sok tényadatot kell ahhoz ismernie, hogy olyan elképzelést dolgozzon ki, ami kivétel nélkül mindegyikre magyarázatot ad, sőt, nem áll ellentmondásban a tudomány határterületeinek aktuális elméleteivel.

Kedves Gál Zoltán! A természettudományok területén (ellentétben az öncélú matematikától) az elképzeléseknek egyetlen és legfontosabb kritériuma van: összhangban kell lennie a természet ezidáig megszerzett ÖSSZES tényével. Ahhoz tehát, hogy értékelhető személyes elképzelésed legyen a dolgok működéséről, ismerned kéne az eddig megszerzett tényeket. Erre való a "tanulás" nevű folyamat. Ha ezt megspórolod, és csupán ötletelsz a vakvilágba, sőt büszkén állítod, hogy nem is használsz adatokat, akkor nagyon kicsi a valószínűsége, hogy az elképzelésednek bármi köze is legyen a fizikai valóság működéséhez. Ahogy sommásan Feynman mondja: "hibás".

És a végére tanulságul még egy idézet:

"Működésképtelen elképzelése mindenkinek van." (Arthur Bloch - Murphy törvénykönyve)

[dgy]

ellentétben az öncélú matematikától

Volt sok olyan matematikus, aki arra volt büszke, hogy a matematika öncélú, semmiféle "gyakorlati" cél nem fefolyásolja. A legnevezetesebb G. H. Hardy (1877-1947), aki azzal dicsekedett, hogy az általa művelt matematikai tudományágakkal soha senki sem fog egy fontot sem keresni, ezek semmiféle gyakorlati alkalmazással nem bírnak, pusztán a tiszta, "öncélú" matematika részei.

Az általa művelt egyik tudomány a számelmélet volt - ennek fineszes alkalmazásain alapul ma minden kódolás és titkosítás, és igen sokan keresik magukat degeszre ezekkel az alkalmazásokkal. A másik kedvenc témája a csoportelmélet volt. Hardy még megérte, hogy a harmincas években ez a matematikai terület vált a kvantumelmélet, sőt az egész elméleti fizika egyik alapkövévé.

Nincs haszos és haszontalan, "gyakorlati" és "tiszta" matematika. Jó és rossz matek van. A jó matematika olyan fogalmakat és struktúrákat hoz létre, amelyek a szerző önbecsülésén, illetve publikációs kényszerén túlmenően másra is jók, mások fejében is rezonanciákat és asszociációkat váltanak ki. Innen pedig csak néhány lépés az alkalmazás, hiszen ezek a más fejek általában más tudományterületekre vonatkozó ismereteket is tartalmaznak.

Természetesen igaz, amit Rigel írt: az különbözteti meg a matekot a természettudományoktól, hogy az előbb önmagában hordozza a saját érvényességi kritériumait, míg a természettudományoknál mindig egy külső tényező a főbíró: a kísérlet, a megfigyelés, a tapasztalat. Fórumtársaink egy részének alapvető tévedése éppen ebben van: nem veszik komolyan, hogy a kozmológia is természettudomány.

dgy

[Rigel]

Az "öncélú matematika" kifejezéssel pusztán arra próbáltam utalni, hogy a matematikusok többsége nem foglalkozik azzal, hogy van-e bármi gyakorlati értéke, vagy hogy a fizikai valóságban "használatban van-e" egy érdekes matematikai struktúra, akkor amikor az elfogadott axiómahalmazukra alapuló logikai rendszerben rábukkannak. Egyszerűen azért bontják ki az érdekes matematikai struktúrát mert érdekes matematikai struktúra. Rejtvény, amit meg kell oldaniuk.
Az már egy második kör, hogy a sokkal gyakorlatiasabb természettudósok rájönnek, hogy egy-egy ilyen matematikai felfedezés hol is "működik" a valóságban. Ha működik egyáltalán. Mert jelenleg úgy néz ki, hogy több matematikai trükköt ismerünk, mint ami a valóságban "használatban van", ezért lehetséges az, hogy a megakadt fizikusok gyakran csak átsétálnak a matektanszékre kérdezősködni, vagy vaskos matematikai szakkönyveket nyálaznak át, hogy az éppen vizsgált problémájukra hátha találnak egy ráillő - már kidolgozott - matekot.

[tobe_]

Ember megmutatta a természetnek a matekkel, hogy lehetett volna kreatívabban is teremteni. Van még pár lehetőség.

[ramius01]

Üdvözlet mindenkinek.

Azt szeretném megkérdezni az itt jelenlévőktől, hogy Hans-Peter Dürr mennyire tartozik azon fizikusok közé, akinek az elméleteit a tudományos közösség komolyan veszi. Tudom róla, hogy Heisenberg tanítványa volt és említi is az egyik könyvében (Der Teil und Das Ganze), mint olyan fiatalembert, aki nagyon érdeklődik a kvantumfizika ismeretelméleti vonatkozásai iránt.
Azt is szeretném megtudni, mi az "Alternatív Nobeldij", amivel Dürr-t kitüntették.
Hallottam tőle egy érdekes fogalmat "wirks", felteszem a Wirkung (hatás) szóból ered. Ő ezzel jelöli azokat a legkisebb részeket amikből szerinte a világ áll. Van erre magyar szó?

[dgy]

ramius01:

Hans-Peter Dürr mennyire tartozik azon fizikusok közé, akinek az elméleteit a tudományos közösség komolyan veszi.

A tudományos archivumok tanusága szerint H-P Dürr legkésőbb a nyolcvanas évek óta nem publikált érdemi tudományos közleményt, nem foglalkozott tényleges tudományos kutatással.

A wikiben és sok más helyen publikációiként kizárólag ismeretterjesztő, vallásfilozófiai, békepolitikai és "zöld" tematikájú könyveit és cikkeit emlegetik. Hosszú ideig intézetigazgató és tudománypolitikus volt, ebben a minőségében kezdett békekutatással és az emberiség előtt álló kihívásokkal foglalkozni. Ezért kapta meg 1987-ben az "Alternatív Nobel-díjat" (Right Livelihood Award). Ez nem tudományos díj, környezetpolitikai és békeaktivistákat tüntetnek ki vele (1985-ben pl a magyar Duna-kör kapta).

Dürr a vallás és a tudomány határvidékéről írt számos könyvet, ezek szintézisére törekszik. Magyarul megjelent könyve, A tudomány határai (Kairosz, 2011) is ezzel a témával foglalkozik.

Mindezek alapján az ismeretterjesztő, filozófiai, illetve vallási műveiben kifejtett nézetek és fogalmak nem tekinthetők a természettudomány részének. A "tudományos közösség" nem foglalkozik velük. Sok hajdani aktív kutató kései filozófiai vagy irodalmi munkásságához hasonlóan.

dgy

[pasnaat]

Tegnap megnéztem DGy 20110601 Az Univerzum geometriája (relativitáselmélet és kozmológia) DGy című előadását, és nagyon tetszett. Viszont eszembe juttatta azt a kérdésemet, hogy hogy lehet az, hogyha azonos időben (aminek tudom nem sok értelme van az önkényes skálázás miatt, de mégis) igaz az, hogy a 2*-3*-stb messzebbi galaxis 2*-3*-stb gyorsabban távolodik, akkor ezt az egyenes arányosságot hogyhogy nem rontja el az az effektus, hogy a távolabbi galaxisokat a távolabbi múltjuk állapotában látjuk, amikor az univerzum még más sebességgel (először lassulva, majd később gyorsulva) tágult. Illetve erről jut eszembe, hogy azt lehet tudni, hogy nagyjából hány milliárd éve változott a lassuló tágulás gyorsulóra, és hogy ez miért történhetett?