Dávid Gyula kérdések

Tuarego
Hozzászólások: 114
Csatlakozott: 2013.05.05. 21:29

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: Tuarego » 2013.07.24. 22:33

dgy írta:
De az már egyáltalán nem következik a modellből, hogy az így elszaporodó univerzumok egyben "antropikus" szempontból is kitüntetettek lesznek, azaz alkalmasabbak lennének az életre (az univerzumon belüli lokális, ám tartós komplexitás-növekedés, negentrópia-termelés kialakulására, a helyi evolúciós folyamatok megindulására és megszaladására), mint a korábban domináns univerzumok. Tehát ez az okoskodás valójában nem magyarázza meg a kémiai és biológiai evolúció kozmikus előfeltételeit, az antropikus problémakört - mikozben ragyogóan példázza a Csányi-féle általános evolúcióelmélet valóban általános, kozmikus alkalmazhatóságát.


Mind Lovelock Százszorszépvilágát, mind Smolin "kozmoevolúcióját" inkább leegyszerűsített gondolatkísérletnek kell tekinteni, mint tényszerűen megalapozott, ill. falszifikálásra érett elméletet. A szerzőik célja nem is ez volt, hanem új, az eddigi gondolkodástól eltérő lehetőségek bemutatása önszabályozó, ill. evolúcióképes rendszerekre bolygó szinten, sőt akár Univerzum szinten.
A lényeg itt nem a technikai részletmegoldásokban keresendő, hanem abban, hogy egyáltalán létezhetnek-e olyan kozmikus léptékű rendszerek, amik – Csányi általános evolúciós terminológiájával – képesek replikatív információt halmozni, vagyis olyan működési mintázatba szerveződni, ami egyre hatékonyabban elősegíti önmaga megismétlődését (replikációját).
Csányi általános evolúció elmélete alapján lehetségesnek tartjuk ezt, de nem biztos, hogy Lovelock és Smolin említett modelljei a leginkább megfelelőek ennek demonstrálására.

A magam részéről egyébként némileg szkeptikus vagyok a "multiverzum" elméletekkel kapcsolatban, s nem is igazán tartom tudományos elképzelésnek ezeket, mivel sem igazolni, sem cáfolni (falszifikálni) nem tudjuk ezeket.

Sokkal inkább reálisnak tartom, ha nem a TÉRBELI replikációt (multiverzum), hanem a létező, egyetlen Univerzum IDŐBELI replikációját feltételezzük, vagyis egy ciklikusan megújuló világegyetemet. Ilyen ciklikus folyamatok, jelenségek a világunkban széleskörűen elterjedtek, az atomoktól a galaxisokig, az élettelenektől az élőkig mindenhol ott lüktetnek. Miért ne lehetne maga az Univerzum is ciklikus működésű?
Persze a ciklikusság önmagában még nem evolúció, kell még néhány tényező (variációképzés, szelekció) hozzá, de Csányi elmélete szerint nem lehet kizárni, hogy az Univerzum egészében is működhet a replikatív információk halmozódása.
Avatar
SzZoli
Hozzászólások: 1544
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:41

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: SzZoli » 2013.07.29. 12:42

Üdvözletem,

Volna egy kérdésem az anyag-antianyag téma kapcsán.

Egy előadásban láttam, hallottam azt a magyarázatot, hogy az anyag-antianyag nem azonos mennyiségét az átalakulások eltérő valószínűsége okozhatja. Volt egy olyan feltételezett átalakulás, ahol hipotetikus X és Y részecskék esetében

Y -> X + foton,
X -> p+ + valami egyéb (pl e-)

illetve jóval kisebb valószínűséggel történik meg a következő:

Y -> antiX + foton,
antiX -> p- + valami egyéb (pl e+)

A fenti átalakulásokkal kapcsolatban lenne pár kérdésem.
Y, illetve X barion-e? Tehát eleve adottak voltak-e barionok a Nagy Bumm után, vagy a fenti(hez hasonló) folyamatok során keletkeztek? Mi a helyzet a barionszám megmaradással? Ez annyira erős megkötés, hogy a protonok feltételezett (és csak elméletben létező, még meg nem figyelt) lebomlása, annak felezési ideje is 10^32 ... 10^36 év körül lehet. Keletkezés során lehetséges, hogy a barionszám megmaradás ilyen mértékben nem érvényes? Az Ősrobbanásnál erre minden bizonnyal sokkal kevesebb volt az idő.
Aurora
Hozzászólások: 130
Csatlakozott: 2013.01.04. 02:32

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: Aurora » 2013.07.30. 16:40

Az X és Y részecskék a Nagy egyesítés feltételezte vektorbozonok, mindkettőből három-három van. Ezek a részecskék pont olyanok, mint a gyenge kölcsönhatás W és Z-bozonjai, csak ezek a részecskék megengedik a barion-lepton átalakulást, ezáltal a protonbomlást. Mert mivel a proton a legkönnyebb barion, ezért ő csak a barionszám sérülésével bomolhatna el. Csak az a baj, hogy az X és Y részecskéknek irreálisan nagy tömege van. SU(5)-ös Nagy egyesítés kísérletileg állítólag megdőlt, így az SO(10)-es verzióban reménykednek.
Avatar
SzZoli
Hozzászólások: 1544
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:41

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: SzZoli » 2013.07.31. 09:11

Köszönöm.
Az irreálisan nagy tömeg az egyesítési elméletnek okoz gondot? Mert a Big Bang idején volt energia bármilyen részecske létrejöttéhez, a megfelelő korban.
"mindkettőből három-három van"
+ , - , és 0 töltéssel? Az Y0 önmaga antirészecskéje? Mert gondolom így bomolhat egyaránt X-re és antiX-re is. A proton létrejöttekor nem sérül a barionszám?
Aurora
Hozzászólások: 130
Csatlakozott: 2013.01.04. 02:32

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: Aurora » 2013.07.31. 12:20

Szia!

Elvileg nem, nincs elméletileg ellentmondás. Csak az elektrogyenge és erős kölcsönhatás 10^15 GeV energián egyesülnek, így akörüli lehet az X és Y vektorbozonok tömege. Ez már egy makroszkópikus porszem tömege.
"Mert a Big Bang idején volt energia bármilyen részecske létrejöttéhez, a megfelelő korban. "
Megfelelően rövid idővel az Ősrobbanás után igen, amikor még nem okozott gondot 10^15 GeV tömegű részecskék keltése.
Csak nehéz elképzelni, hogy a Higgs-bozon után 10^15 GeV-ig ne találjanak semmilyenúj részecskét, és évszázadokig kellene várni az X és Y részecskék felfedezéséig.
"+ , - , és 0 töltéssel? Az Y0 önmaga antirészecskéje? " Pont olyanok, mint a W+,W-,Z0 vektorbozonok.
"Mert gondolom így bomolhat egyaránt X-re és antiX-re is. " Nem tudom. Nem tudom milyen megmaradó kvantumszámaik közül.

"A proton létrejöttekor nem sérül a barionszám?" A protonok proton-antiproton keltődésekben keletkeznek, így nem sérülhet a barionszám. Amikor neutronból keletkezik béta bomlással, akkor sem sérül, mert a protonnak és neutronnak azonos a barionszáma.

Nem hiszek a Nagy Egyesítés elméletében. Ez az elmélet tényleg csak hit kérdése, mint a húrelmélet. De szép, ötletes elmélet.
Avatar
SzZoli
Hozzászólások: 1544
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:41

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: SzZoli » 2013.07.31. 13:17

Szia!

Az eredeti kérdésem az anyag dominaciájára vonatkozott az antianyaggal szemben, még ha nem is szó szerint írtam. Az általam említett
Y -> X + foton,
X -> p+ + valami egyéb (pl e-)
illetve jóval kisebb valószínűséggel történő
Y -> antiX + foton,
antiX -> p- + valami egyéb (pl e+)

volt a példa a szimmetria sértésére az anyag javára.
(Az
X -> p+ + valami egyéb (pl e-) helyett inkább
X -> p+ + valami negatív részecske, ami e- -ra is bomolhat
talán helyesebb lenne, hasonlóan antiX esetében is. Nem neutron bomlására gondoltam.)
A protonok proton-antiproton keltődésekben keletkeznek, így nem sérülhet a barionszám.

Nyilván ez a folyamat pl. kellő energiájú fotonokból is létrejöhet. De ez nem magyarázza az eltérést az anyag javára. Erre az előadásban az Y, X, antiX folyamatokban volt magyarázva. Itt viszont sérül a barionszám-megmaradás ha jól értem. És külön érdekes, hogy ha Y, X vektorbozon, hogyan bomolhat X protonra? Itt "keletkezik" barion?
Aurora
Hozzászólások: 130
Csatlakozott: 2013.01.04. 02:32

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: Aurora » 2013.07.31. 23:26

Szia!

Ezeket sajnos nem tudom. De tudomásom szerint mai napig nem igazán értik az anyag-antianyag dominanciát. Van aki a CP sértésre, van aki kvark-gluon plazmában fellépő instantonokra gondolnak, de döntő szó tudomásom szerint nincs. Numerikusan probálkoznak ilyen problémákat számolni... Úgy gondolom, hogy a gyorsítók új generációinak felfedezései vezethetnek ebben a kérdésben válaszra.

Fogalmam sincs, hogy az X és Y részecskék milyen részecskékre bomlani. Nem tudom sajnos. Nagyon komplikált a Nagy Egyesítés, csak az alapjait ismerem.
Avatar
SzZoli
Hozzászólások: 1544
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:41

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: SzZoli » 2013.08.01. 09:12

Köszönöm szépen az eddigi válaszokat is! Nekem pl új vot az is, amit X-ről és Y-ról írtál.
Aurora
Hozzászólások: 130
Csatlakozott: 2013.01.04. 02:32

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: Aurora » 2013.08.02. 01:36

Ajánlok egy érdekes videót:
http://www.youtube.com/watch?v=dse1K1xPAqc
Avatar
SzZoli
Hozzászólások: 1544
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:41

Re: Dávid Gyula kérdések

Hozzászólás Szerző: SzZoli » 2013.08.06. 13:39

Szia, Zsolt!

Remélem, most is követed a fórumot.
Időközben utánanéztem pár dolognak, jobb forrás nem lévén, a Wikin. Talán valamennyire megbízható az erről szóló része, bár találtam nyilvánvaló baromságot (vagy elírást).
Fogalmam sincs, hogy az X és Y részecskék milyen részecskékre bomlani.

http://en.wikipedia.org/wiki/X_and_Y_bosons
szerint az X és az Y kvarkokra, pozitronra, neutrínóra bomlik, többféle módon. És
In these reactions, neither the lepton number (L) nor the baryon number (B) is conserved, but B − L is. Different branching ratios between the X boson and its antiparticle (as is the case with the K-meson) would explain baryogenesis.

Számomra ez a mondat a lényeg, erre voltam kíváncsi.
Ettől függetlenül, a Nagy Egyesítésnek én az alapjait sem igazán ismerem...
Lezárt

Vissza: “Elméleti kérdések”