A Nagy Bumm elmelet kerdojelei.

[Rigel]

Ne haragudj, de inkább a kért adatokra lennék kíváncsi, nem magyarázatokra, hogy miért problémás megmérni.

Nem "problémás", hanem "lehetetlen". Azt hiszem, ezt nevezik minőségi különbségnek.
Utólag egy eltelt időtartamot senki sem tud megmérni. A távoli galaxisok fényét pedig határozottan utólag detektáljuk: a folyamat legvégén.

Éppen ezért megkérdezném az észlelőktől, (aki hallja adja át), hogy nekik vannak-e adataik időpontok és vöröseltolódások összefüggéséről, milliárd éves felbontásban?

Nincsenek, mert nincsenek mérhető időtartamok.
Az indoklást lásd fent.

Az az igazság, hogy már találkoztam ilyen adatokkal, de ezek csak nagyjábóli értékek. Például Richard Panek 4% univerzum c. könyvben is találtam olyan adatokat, hogy z=1-es vöröseltolódáshoz nagyjából 1 milliárd éves, z=2-höz 9 milliárd éves, míg z=4-hez nagyjából 12 milliárd éves fényút tartozik.
Helytállóak ezek az adatok?

Ha a megfelelő FLRW-univerzummodellt használod a visszaellenőrzésre, akkor igen. Mert ugyanis ezek az időadatok egy megválasztott univerzummodellből lettek kiszámítva. Ha egy másik univerzummodellt választasz, akkor esetleg teljesen más időadatokat kapsz ugyanazokhoz a z értékekhez.
Szerencsére a kozmológusok értenek a dolgukhoz, és mindent megtesznek, hogy különféle MÁS KUTATÁSI PROGRAMOK eredményei alapján kiválasszák a legvalószínűbb univerzummodellt. A te személyes tragédiád viszont az, hogy amire a választásuk esett, azt te elutasítod.

[Rigel]

Én abból indulok ki, hogy gyakorlatilag szinte a Föld egy-egy pontján vagyunk, szinte egy helyben, így végzünk körmozgást.

És első közelítésben tökéletesen jól teszed!
Erről szól a perturbációszámítás. Ha valami nagyon összetett, akkor a kívánt pontosság szintjéig egy egyszerűbb összefüggéssel is kielégítő eredményt lehet elérni. Például ha nem vagyunk kíváncsiak a nyolcadik tizedesjegyben lévő pontosságra, akkor a dolgok kiválóan számíthatóak ideális kúpszelet-pályákkal meg nulla kiterjedésű tömegpontokkal. Aki ennél pontosabbat akar, az bonyolíthatja a dolgot, de legyen felkészülve rá, hogy gyorsan eléri azt a szintet, ahol a számításokba belefeccölt energia nem fizetődik ki a kapott eredményekben.
Ennyit arról, hogy a valóságban vannak-e ideális körpályák, vagy pedig minden "hűdebonyolult".

Elvileg a Föld geoid, de induljunk ki forgási ellipszoidból.

Még lejjebb is mehetünk. Indulhatunk pontosan gömb alakú Földből is. Sőt, ha bolygópályákról van szó, akkor az első közelítés a tömegpont-Föld.

[Sirius]

Persze, minden attól függ, mit definiálunk tökéletes körpályának!

[Rigel]

Soha, egy másodpercig sem mozogtál még sem te, sem seki és semmi más tökéletes körpályán.
Gondolkodj el rajta, hogy miért!

Abból indulj ki, hogy a Föld tökéletes gömb, s tökéletes merev test?

Szerintem amíg nincs biztos tudásod az impulzus és az impulzusmomentum megkülönböztetésére, ne nagyon bonyolítsd a problémát. Bővel elegendő az alap első közelítés is ezen a szinten.

Amúgy meg a véleményem szerint az, hogy valaki kihívásokkal küzd a gimnáziumi fizikaismeretek terén, nem igazán tartozik egy "A Nagy Bumm elmelet kerdojelei" témába. Tudom javasolni erre a KÖMAL-fórumot, ott számos segítőkész ember hajlandó átismételni veled a mechanikát.

[Tuarego]

Persze, minden attól függ, mit definiálunk tökéletes körpályának!

A tökéletes körpályát nem lehet másként definiálni, csak mint a tökéletes (elméleti) kört, annak pedig tudod a definícióját. A tökéletes körpálya lényege, hogy annak mindenpontja ugyanolyan távolságra van az elméleti középponttól, ami azt jelenti, hogy ez a távolság végtelen pontossággal értendő, mert akkor tökéletes.

A Föld forgásával összefüggésben nem tudsz egyetlen olyan pontot, objektumot sem megadni, ami tökéletesen, végtelen pontossággal megőrizné ugyanazt a távolságot egy forgástengelytől, sőt magát a forgástengelyt sem tudod végtelen pontosságban kijelölni.

Amit az iskolákban általában tanítanak, az egy elnagyolt modell, ami bizonyos gyakorlati számításokhoz elfogadható, azonban a jelenségeket mélyebben, pontosabban vizsgálva már nem érvényesek azok az elhanyagolások, amik a Földet tökéletes gömbnek, merevnek, felületi pontjait tökéletes körpályán mozgónak tekintik.

[Rigel]

Most komolyan, EZZEL kell itt foglalkozni??????
Mi köze van ennek a kozmológiához?

[Tuarego]

A te személyes tragédiád viszont az

Megkérlek, hogy sem az én személyemmel, sem az általad vélt tragédiámmal ne foglalkozz!...
Ha nem ismered a Fórum szabályzatát, akkor legalább tartsd be Molnár Péter legutóbbi figyelmeztetését:

"Kérek szépen mindenkit, hogy a következőkben tartózkodjon a vitapartner személyének minősítésétől."

Világos fogalmazás, ezt kell betartani.
Én sem minősítgetem a te személyedet, tőled is és mindenki mástól is ezt várom el.

[Rigel]

Ha a megfelelő FLRW-univerzummodellt használod a visszaellenőrzésre, akkor igen. Mert ugyanis ezek az időadatok egy megválasztott univerzummodellből lettek kiszámítva. Ha egy másik univerzummodellt választasz, akkor esetleg teljesen más időadatokat kapsz ugyanazokhoz a z értékekhez.

Ehhez némi plusz infó.

Itt egy kis java kalkulátor, ami a z vöröseltolódás-értékekből szép szabályosan fényút távolságokat SZÁMOL:
http://www.astro.ucla.edu/~wright/CosmoCalc.html

Nagy vonalakban a program mögötti matematikai összefüggések:


Látható, hogy az univerzum metrikájából indul ki a számítás. Erre alapozva skálaparaméter szerinti integrálok adják a minket érdeklő adatokat. Például a fényút távolság számítása:

ahol az X függvény:

Ebben viszont azok a fránya omegák jelentik a problémát. Azokat meg kell mérni és behelyettesíteni, ha ez megvan, akkor már a konkrét és mérhető z értékből lehet számolni a fényjelre futási időt.
Az omegák konkrét értékei viszont megadnak egy konkrét univerzummodellt is! A vicces az, hogy a Panek-könyvben ami kor-vöröseltolódás adatokkal találkozott a kedves Tuarego, azok olyan univerzummodellből lettek kiszámítva, amelyeket ő maga határozottan elutasít. (Nevesül omega-lambda > 0 modell.)

[Sirius]

Na gyerekek belőlem ennyi volt, megyek tanulni, mert így nem lesz zh!

[dgy]

A Föld forgásával összefüggésben nem tudsz egyetlen olyan pontot, objektumot sem megadni, ami tökéletesen, végtelen pontossággal megőrizné ugyanazt a távolságot egy forgástengelytől, sőt magát a forgástengelyt sem tudod végtelen pontosságban kijelölni.

ÉÉÉÉS??????

Mi köze mindennek az impulzusmomentum fogalmához?

Elárulok egy titkot: az impulzusmomentum nem csak körmozgást végző testekre értelmezhető (akár tökéletes, akár nem). Sőt!

Irodalom: lásd korábban.
Annak feldolgozása és megértése után lehet tovább lépni (kb a 3. gimnáziumi fizikához).

dgy