A Nagy Bumm elmelet kerdojelei.

[bergerj]

Nem értem mért nevezik a kezdetet ősrobbanásnak, eleve valami mégis volt mert semmilyen anyag vagy forma nem lenne .
Kettő univerzum tágul az tény, tehát nem olyan rég jöhetett létre ,a kor kéne aggódni amikor a folyamat lassulna.
Inkább azon kéne gondolkodni miből kelet kezet eben az univerzumban ennyi anyag .
Pl.mért keletkezik kisebb Galaxis vagy 100 nagyobb Galaxis ez a bolygókra csillagokra is vonatkozik .

Ez érdekelne egy kicsit mi határozza meg a keletkezési méret határt .

[Gyurka46]

Jó lenne ebben a témában is elhagyni a személyeskedést, kioktatást, és a felvetett kérdésről beszélgetni.

Az előző hozzászóló (B. J.) írásával kapcsolatban (leegyszerűsítve a témát):
Azért találták ki az ősrobbanás kifejezést (angol nyelvterületen ma is az eredetileg viccnek szánt „Nagy Bumm” elnevezést használják), mert az elmélet szerint egy elemien kicsiny kiterjedésű anyagból (energiából?) robbanásszerű kiterjedéssel keletkezett a ma ismert világegyetem.

Az univerzum tágulását a vörös-eltolódásból vezették le, amit egy Hubble nevű csillagász figyelt meg: Minél távolabbi egy csillag, vagy galaxis, annál nagyobb a vörös-eltolódása. Ha a vörös-eltolódást a mozgás okozza, akkor az égitestek távolodnak. Visszafelé haladva az időben az következik ebből, hogy az univerzum korábban a mainál kisebb volt. Persze ezt folyamatot a fizikusok nem ilyen pongyolán, hanem matematikai leírásával fogalmazzák meg.

Az univerzum tágulásának folytatása kétféle lehet: vagy megáll ez a folyamat, és a világegyetem újra összezsugorodik, vagy gyorsul a mozgása, és idővel teljesen szétszóródik a térben. Mindkét változat katasztrófához vezet, persze nem a mi életünkben.

Az ősrobbanás után a létrejött atomok inhomogenitása miatt tömörült az anyag kisebb-nagyobb égitestekké. A mérethatárt pedig a rendelkezésre álló anyag mennyiségén kívül a fellépő erőhatások határozzák meg, a gravitáció összetartó ereje és az összehúzódás, majd a beinduló fúziós folyamatok magas hőmérséklete miatti ellenerő.

Hogy miért van éppen ennyi anyag, mi indította be az ősrobbanást (hiszen előtte az idő sem volt értelmezhető), miből keletkezett az ősrobbanás előtti anyag (vagy energia) és még sok mindenre nem tudom a választ.

Korábban felsoroltam egy hozzászólásomban, hogy milyen ellentmondásokat tartalmaz az ősrobbanás elmélete, de egyelőre ehhez az elmélethez ragaszkodnak a fizikusok.

[ἄπειρον]

Az előző hozzászóló (B. J.) írásával kapcsolatban (leegyszerűsítve a témát):
Azért találták ki az ősrobbanás kifejezést (angol nyelvterületen ma is az eredetileg viccnek szánt „Nagy Bumm” elnevezést használják), mert az elmélet szerint egy elemien kicsiny kiterjedésű anyagból (energiából?) robbanásszerű kiterjedéssel keletkezett a ma ismert világegyetem.

Az univerzum tágulását a vörös-eltolódásból vezették le, amit egy Hubble nevű csillagász figyelt meg: Minél távolabbi egy csillag, vagy galaxis, annál nagyobb a vörös-eltolódása. Ha a vörös-eltolódást a mozgás okozza, akkor az égitestek távolodnak. Visszafelé haladva az időben az következik ebből, hogy az univerzum korábban a mainál kisebb volt. Persze ezt folyamatot a fizikusok nem ilyen pongyolán, hanem matematikai leírásával fogalmazzák meg.

Üdvözlet!

A Big Bang kifejezést Fred Hoyle találta ki a negyvenes évek második felében, egy rádióadás alkalmával. Hoyle célja a Big Bang elnevezéssel az volt, hogy érzékeltesse saját "állandósult állapot" és az FRWL kozmológiák közti különbséget. Maga az elnevezés egyébként rendkívül szerencsétlen, mivel azt a képzetet erősíti, hogy a térben egy kicsi pontba összezsúfolt anyagmennyiség egyszer csak felrobbant, szétszorva az anyag darabkáit az Univerzumban. Na most ez nem igaz, a szemléletes képből levonható következtetések magának az elmélet alapfeltételezéseinek mondanának ellent.

Helyette a valós kép sokkal hajmeresztőbb és hátborzongatóbb. Az elmélet és a megfigyelések szerint a Világegyetem - és most rendkívül hatásvadász módon fogok fogalmazni - már születése pillanatában végtelen volt, benne egy rendkívül nagy sűrűségű és hőmérsékletű anyaggal.

[Kukac]

Ha jól emlékszem, nemrég valamelyik Astronomy számban olvastam arról, hoyg mitől függ, hogy
egy csillag mekkora lesz, meg milyen lesz a bolygórendszere, vayg éppen arról, hogy egy galaxisban mennyi csillag születik egy év alatt.

Röviden és ki nem térve a kémiai meg a fizikai részeltekre, attól függ, hogy egy galaxis milyen öreg,
mennyi öreg csillag van benne, és mennyi fiatal. Ha csak fiatal csillagok vannak, abban még nem jöttek létre a nehéz anyagok (szén, vas, nemesfémek) és ezért óriáscsillagok jönnek létre, és ha van bolygójuk, akkor az többnyire gázbolygó.

Ha egy galaxisban vannak idősebb csillagok, és azok már több csillag-életcikluson keresztül gyértjék a nehezebb és ritkább vegyületeket, aztán felrobbannak és szétszórák őket, akkor ezekből a porhalmazokbül-ködökből
kialakulhatnak a kisebb, de hoszabb élettartamú csillagok, meg a szilárd felszínű bolygóik.

De ez persze ennél sokkal bonyolultabb dolog, de ez az alap.

[dobyjoe]

[?

[dobyjoe]

[ik.

[dobyjoe]

Ennyi.

[sq]

tehát elméleted szerint az ősrobbanásnál létrejött egy végtelen tér, és anyag igazából ebben csak egy kis pöttyben van, és onnan tágul a térben? szerintem alapvetően félreérted az univerzum szerkezetét.

persze lehet, h én értelek félre.

az őspukkanás is egy fatális félreértés eredménye szerintem.

[kulizoli]

"megállapították (Gay-Lussac és Avogadro), hogy ezen nyomás, hőmérséklet és gravitáció
mellett egy mol térfogatban 6x10 a huszonharmadikon atom van"
A mol nem térfogategység. A mondat egészében szamárság.

"A hidrogén folyamatosan keletkezik. Csillagászok kiszámolták - 1 folyóiratban le is közölték"
Az állandó állapotú Világegyetem modellje, amiről írsz, a 60-as években bukott meg, a kozmikus háttérsugárzás felfedezésekor. Itt mondod ki te is: "A galaxisok közötti térben 2,7 K°-on"

"Ennyi."
Csak magabiztosan!

Én azért nem sütök kenyeret, mert nem értek hozzá.

[dobyjoe]

szod.