gépész írta:Valóban, sok mindent nem értek az ilyen fizikában, és csillagászatban. Hiszen van dagálykúpja a Napnak is, akkor a Föld miért ne távolodna szintén?
A Nap tömege jóval felülmúlja a Holdét, és ezért a Nap gravitációs vonzása is felülmúlja a Holdét, pedig a Hold sokkal közelebb van. A gravitációs hatás a távolság négyzetével csökken. Az árapály erők a távolság köbével fordítottan arányosak. És ebben már a Hold hatása felülmúlja a Napét. De tény, ami tény a Napnak is van dagálykúpja. A kérdés tehát jogos. És ha létezne egy olyan Naprendszer, ami csak a Napból és a Földből áll, akkor minden bizonnyal már kimérték volna. Csakhogy itt nem szabad elfeledkezni a többi, elsősorban az óriásbolygók hatásáról. Úgy tudom, hogy Naprendszer dinamikai vizsgálata azt mutatta, hogy a bolygópályák stabilak, bár hosszú távon a Merkúr elmerülhet a Napban. Talán a Sky and Telescopban olvastam erről, de sajnos most nem tudom előkeresni a forrást. Ha van a Csillagvárosban égimechanikával foglalkozó fórumtárs, talán majd megírja.
A válasz tehát kérdésedre az, hogy már a Naprendszert sem szabad a kéttest-probléma alapján vizsgálni. Attól meg óvva intenélek, hogy az egész világegyetemet, a galaxisok gyorsuló távolodását kéttest-problémaként kezeld. Szeretjük mi az egyszerű megoldásokat, de ez azért már túlzás volna...
