Dávid Gyula kérdések
-
- Hozzászólások: 24
- Csatlakozott: 2012.03.09. 10:12
Re: Dávid Gyula kérdések
A megemlített geometriák nagy száma azt sugallja, hogy ezek még csak a kezdetet jelentik a geometriák történetének sorában. Érdekes lenne egy olyan geometriát megismerni amelyet nem az emberi szemlélettel alkottak.
Re: Dávid Gyula kérdések
A megemlített geometriák nagy száma azt sugallja, hogy ezek még csak a kezdetet jelentik a geometriák történetének sorában.
Így van! Ugyanis az itt említett geometriák és rendszerezésük a XIX. század végéről valók, Cayley és Klein munkásságának köszönhetően. Azóta több száz (ha nem ezer) új, ezeknél sokkal absztraktabb geometriai konstrukció született, némelyiket intenzíven használják is, pl a részecskefizika istentől elrugaszkodott absztrakt elméleteiben. Ezek némelyikére akár azt is mondhatjuk, hogy
.nem az emberi szemlélettel alkották
dgy
Re: Dávid Gyula kérdések
Üdvözlet mindenkinek.
Nem szeretném a jelenlegi, geometriai témát megzavarni, de az Univerzum "finom hangolásával" kapcsolatban lenne kérdésem. Dávid Gyula előadásai során részletesen kifejtette, hogy az élethez szükséges paraméterek nagysága és aránya milyen jól be van "állítva". Erős kölcsönhatás-elektromágnesesség aránya, foton-proton arány, részecskék tömege, töltése stb.
Ezzel kapcsolatban olvastam egy ellenérvet, ami körülbelül így szólt: "a finom hangolás csak viszonylagos, hiszen egy építész számára 1 cm tévedés elfogadható, egy asztalos számára már elfogadhatatlan" Ez nyilván butaság, hiszen a példában két külön dologról van szó, egy házról és egy asztalról. Az Univerzum esetében a "finom hangolás" egy dologra, az élet lehetőségére vonatkozik.
Mégis, visszatérve a hegyére állított ceruzához. Az nyilvánvaló, hogy ennek az instabil egyensúlyi helyzetnek a felborításához kis erőhatásra van szükség. De vajon mihez érdemes viszonyítani ezt a kis erőhatást? Talán a környezetben előforduló átlagos erőhatások nagyságához? Hogy lehetne megfogni ezt a problémát?
Ha valamilyen értelemben léteznek párhuzamos univerzumok, vagy az Úristen azt a bizonyos világmodellt az angyalaival többször lefuttatná az analóg gyámítógépén, akkor vajon ki lehet jelenteni, hogy minden próbálkozás során a paraméterek jellemzően nagyobb mértékben változnának, mint az a finom hangoláshoz szükséges? Hiszen végül is ez bizonyítaná, hogy a paraméterek természetes módon nem állhattak így össze...
Nem szeretném a jelenlegi, geometriai témát megzavarni, de az Univerzum "finom hangolásával" kapcsolatban lenne kérdésem. Dávid Gyula előadásai során részletesen kifejtette, hogy az élethez szükséges paraméterek nagysága és aránya milyen jól be van "állítva". Erős kölcsönhatás-elektromágnesesség aránya, foton-proton arány, részecskék tömege, töltése stb.
Ezzel kapcsolatban olvastam egy ellenérvet, ami körülbelül így szólt: "a finom hangolás csak viszonylagos, hiszen egy építész számára 1 cm tévedés elfogadható, egy asztalos számára már elfogadhatatlan" Ez nyilván butaság, hiszen a példában két külön dologról van szó, egy házról és egy asztalról. Az Univerzum esetében a "finom hangolás" egy dologra, az élet lehetőségére vonatkozik.
Mégis, visszatérve a hegyére állított ceruzához. Az nyilvánvaló, hogy ennek az instabil egyensúlyi helyzetnek a felborításához kis erőhatásra van szükség. De vajon mihez érdemes viszonyítani ezt a kis erőhatást? Talán a környezetben előforduló átlagos erőhatások nagyságához? Hogy lehetne megfogni ezt a problémát?
Ha valamilyen értelemben léteznek párhuzamos univerzumok, vagy az Úristen azt a bizonyos világmodellt az angyalaival többször lefuttatná az analóg gyámítógépén, akkor vajon ki lehet jelenteni, hogy minden próbálkozás során a paraméterek jellemzően nagyobb mértékben változnának, mint az a finom hangoláshoz szükséges? Hiszen végül is ez bizonyítaná, hogy a paraméterek természetes módon nem állhattak így össze...
-
- Hozzászólások: 24
- Csatlakozott: 2012.03.09. 10:12
Re: Dávid Gyula kérdések
ramius01 írta:Üdvözlet mindenkinek.
...
Hiszen végül is ez bizonyítaná, hogy a paraméterek természetes módon nem állhattak így össze...
Üdvözlet!
Mindennek van valószínűsége. Egyes eseményeknek, összetételeknek más és más nagyságú, de mindennek van valamekkora. A mi létünknek is van. Számunkra 100%, egy Naplakó számára a mi létünk lehet, hogy nulla százalékos valószínűségű. A számítás helyessége a felhasznált paraméterek teljességének függvénye.
Azt nem látom, hogy miért lenne bizonyító ereje bármilyen korlátos szimulációnak a létünk paramétereinek tekintetében?
Re: Dávid Gyula kérdések
Üdv.
A bizonyító erőt a következőképpen értem...
Képzeljünk el egy "dobókocka-Univerzumot", melynek 1-6-ig 6 féle különböző megvalósulási állapotai lehetnek. A benne élő tudósok felismerik, hogy az ő létüknek a feltétele a 6-os állapot megvalósulása. Megmérik és stimmel, a "dobókocka-Univerzumuk" ténylegesen a 6-os állapotban van. Ezen kicsit csodálkozhatnak, hiszen ha a "dobokocka-Univerzumuk" egyszeri és megismételhetetlen, akkor erre csupán 1/6 esélyük volt. Náluk is felbukkan az antrópikus elv erős változata, amit kicsit nyugtalanítónak éreznek a tudósok, így bevezetik a "dobókocka-Multiverzum" fogalmát. Ha az övékhez hasonló számtalan "dobókocka-Univerzum" létezik, akkor nem meglepő, hogy némelyikben a 6-os állapot valósult meg. Ez idáig stimmel.
Most képzeljük el, hogy a tudósok a létezésük feltételével kapcsolatban megdöbbentő felfedezést tesznek. Nem az 1-6-ig terjedő természetes állapotoknak kell megvalósulniuk, hanem arra van szükség, hogy a kocka az élére essen. Kiderül, hogy a fizikai törvények ezt tulajdonképpen megengedik, de természetes módon ez soha sem valósulhat meg. Ebben az esetben még kellemetlenebb helyzetben találják a tudósok magukat, hiszen még a "dobókocka-Multiverzum" hipotézise sem magyarázza meg ezt a furcsaságot. Rájönnek, hogy léteznie kell egy végső antrópikus elvnek...
Szóval, ha be tudnánk bizonyítani, hogy a mi "finom hangolt" Univerzumunk, olyan fizikai szituáció, mint az élére esett dobókocka, akkor talán lenne valami a kezünkben...
A bizonyító erőt a következőképpen értem...
Képzeljünk el egy "dobókocka-Univerzumot", melynek 1-6-ig 6 féle különböző megvalósulási állapotai lehetnek. A benne élő tudósok felismerik, hogy az ő létüknek a feltétele a 6-os állapot megvalósulása. Megmérik és stimmel, a "dobókocka-Univerzumuk" ténylegesen a 6-os állapotban van. Ezen kicsit csodálkozhatnak, hiszen ha a "dobokocka-Univerzumuk" egyszeri és megismételhetetlen, akkor erre csupán 1/6 esélyük volt. Náluk is felbukkan az antrópikus elv erős változata, amit kicsit nyugtalanítónak éreznek a tudósok, így bevezetik a "dobókocka-Multiverzum" fogalmát. Ha az övékhez hasonló számtalan "dobókocka-Univerzum" létezik, akkor nem meglepő, hogy némelyikben a 6-os állapot valósult meg. Ez idáig stimmel.
Most képzeljük el, hogy a tudósok a létezésük feltételével kapcsolatban megdöbbentő felfedezést tesznek. Nem az 1-6-ig terjedő természetes állapotoknak kell megvalósulniuk, hanem arra van szükség, hogy a kocka az élére essen. Kiderül, hogy a fizikai törvények ezt tulajdonképpen megengedik, de természetes módon ez soha sem valósulhat meg. Ebben az esetben még kellemetlenebb helyzetben találják a tudósok magukat, hiszen még a "dobókocka-Multiverzum" hipotézise sem magyarázza meg ezt a furcsaságot. Rájönnek, hogy léteznie kell egy végső antrópikus elvnek...
Szóval, ha be tudnánk bizonyítani, hogy a mi "finom hangolt" Univerzumunk, olyan fizikai szituáció, mint az élére esett dobókocka, akkor talán lenne valami a kezünkben...
-
- Hozzászólások: 24
- Csatlakozott: 2012.03.09. 10:12
Re: Dávid Gyula kérdések
ramius01 írta:Üdv.
A bizonyító erőt a következőképpen értem...
...
Szóval, ha be tudnánk bizonyítani, hogy a mi "finom hangolt" Univerzumunk, olyan fizikai szituáció, mint az élére esett dobókocka, akkor talán lenne valami a kezünkben...
Remélem, hogy majd nálam szakavatottabb jobban elmagyarázza. Addig én azt tudnám megemlíteni, hogy egy zongorán csak kétféle billentyű van, fehér és fekete. Mégis több variációban leüthető az a pár billentyű, mint ahány atom van az ismert világmindenségben.
Az elemi részecskék sokkal változatosabb összetételével és darabszámával szintén nagyon nagy, egészen pontosabb sokkal nagyobb variációszám képezhető.
Ezért erősen kételkedem abban, hogy ha egy kísérlettel ráböknénk bármelyik variációra és az éppen létező lenne, akkor ebből a tapasztalatból bármilyen következtetést levonhatnánk a többi variáció létezésének lehetőségére nézve.
Re: Dávid Gyula kérdések
Üdv.
Ez a zongora hasonlat nagyon jó...Valóban rengeteg kombinációban lehet leütni azt a kétféle billentyűt. De ha ezekből a véletlenszerű kombinációkból felcsendülne Mozart C-dúr zongoraversenye, akkor azért kicsit elcsodálkoznánk. Lehet, hogy matematikailag van némi esélye, de fizikailag semmiképpen sem nevezhető reális szituációnak. Talán az Univerzum finom hangolása is ilyen irreális fizikai szituáció. Vajon ez csak egy szubjektív érzés, vagy tudományos eszközökkel igazolható? A másik ami érdekelne, hogy a standard kozmológiai modell az olyan alapvető paramétereket, mint a gravitációs állandó, plank állandó, fénysebesség eleve adottnak tekinti e, vagy mint a hidrogén-hélium arányt, az Univerzum történetéből eredezteti?
Ez a zongora hasonlat nagyon jó...Valóban rengeteg kombinációban lehet leütni azt a kétféle billentyűt. De ha ezekből a véletlenszerű kombinációkból felcsendülne Mozart C-dúr zongoraversenye, akkor azért kicsit elcsodálkoznánk. Lehet, hogy matematikailag van némi esélye, de fizikailag semmiképpen sem nevezhető reális szituációnak. Talán az Univerzum finom hangolása is ilyen irreális fizikai szituáció. Vajon ez csak egy szubjektív érzés, vagy tudományos eszközökkel igazolható? A másik ami érdekelne, hogy a standard kozmológiai modell az olyan alapvető paramétereket, mint a gravitációs állandó, plank állandó, fénysebesség eleve adottnak tekinti e, vagy mint a hidrogén-hélium arányt, az Univerzum történetéből eredezteti?
-
- Hozzászólások: 24
- Csatlakozott: 2012.03.09. 10:12
Re: Dávid Gyula kérdések
Dávid Gyula egyik előadásán valami olyasmit fejtegetett, hogy miért éppen az általunk felfedezett kölcsönhatások, részecskék létezése az ismereteink szerint a legvalószínűbb. Ezért gondolom, hogy majd ő ezt nálamnál sokkal jobban ki tudja fejteni.
Addig pedig javaslom nézegesd a ha jól emlékszem, akkor a tavalyi év elején elhangzott előadásait.
Addig pedig javaslom nézegesd a ha jól emlékszem, akkor a tavalyi év elején elhangzott előadásait.
Re: Dávid Gyula kérdések
Végre volt időm átrágni a válaszodat.
Egy dologban megegyezhetünk (de már ezt korábban is írtam): te és Dávid Gyula pontosan meg tudtátok ragadni a kérdező problémájának a lényegét, én maximum csak "éreztem" a dolgot, és a magam képességeivel megpróbáltam válaszolni.
Egyébként nekem már eleve idegen az, hogy valaki egy diagramon(!) vonalzóval akar hosszakat méricskélni. A diagram azért diagram, mert van skálázása, léptéke. Nem a vonalzó számít, hanem az a skálaosztás, amit a diagram a különböző irányokban alkalmaz. Az adja meg egy-egy pont koordinátaértékét.
A Galilei-transzformáció legegyszerűbb felírásával rögzítettük a párhuzamosságot:
x'=x-vt
y'=y
z'=z
t'=t
Ez itt fent ugyanis csak akkor igaz, ha az egymásnak megfelelő tengelyek párhuzamosak. Ha ugyanis szöget zárnának be, akkor mindenféle színuszos-koszinuszos tagok kerülnének bele a konverzió képleteibe. Az is Galilei-transzformáció lenne, csak nehezebb lenne ráismerni.
Na látod. Már egy matek-végzettséggel szakértőbb vagy, mint én. Csak kapkodom a fejem, amit a napokban a geometriákkal kapcsolatban írtatok. Én maximum az ábrázoló geometriára mondhatom, hogy értem...
Egy dologban megegyezhetünk (de már ezt korábban is írtam): te és Dávid Gyula pontosan meg tudtátok ragadni a kérdező problémájának a lényegét, én maximum csak "éreztem" a dolgot, és a magam képességeivel megpróbáltam válaszolni.
Egyébként nekem már eleve idegen az, hogy valaki egy diagramon(!) vonalzóval akar hosszakat méricskélni. A diagram azért diagram, mert van skálázása, léptéke. Nem a vonalzó számít, hanem az a skálaosztás, amit a diagram a különböző irányokban alkalmaz. Az adja meg egy-egy pont koordinátaértékét.
Sanyilaci írta:Na, nekem ez a “két dolgot lerögzítettünk: párhuzamosság” ez kimaradt. Hol, mikor rögzítettük le? Miért is párhuzamosak ezek?
A Galilei-transzformáció legegyszerűbb felírásával rögzítettük a párhuzamosságot:
x'=x-vt
y'=y
z'=z
t'=t
Ez itt fent ugyanis csak akkor igaz, ha az egymásnak megfelelő tengelyek párhuzamosak. Ha ugyanis szöget zárnának be, akkor mindenféle színuszos-koszinuszos tagok kerülnének bele a konverzió képleteibe. Az is Galilei-transzformáció lenne, csak nehezebb lenne ráismerni.
Sanyilaci írta:Ui2.: Megtisztelő, hogy szakirányú végzettségűnek nézel, de sajnos nem vagyok az. Én is laikus testvér vagyok, csak matekot tanultam szakirányon.
Na látod. Már egy matek-végzettséggel szakértőbb vagy, mint én. Csak kapkodom a fejem, amit a napokban a geometriákkal kapcsolatban írtatok. Én maximum az ábrázoló geometriára mondhatom, hogy értem...
Re: Dávid Gyula kérdések
udvozlok mindenkit!
szeretnek erdeklodni hogy ezeket a konyveket erdemes e meg elolvasni, aktualisak meg?
http://www.libri.hu/konyv/a-csaszar-uj-elmeje.html
http://www.libri.hu/konyv/a-ter-es-az-i ... szete.html
http://www.libri.hu/konyv/az-ido-rovid-tortenete-1.html
http://www.libri.hu/konyv/a-vilagegyetem-diohejban.html
http://www.libri.hu/idegen_nyelvu/konyv ... gok-1.html
esetleg tudtok ajanlani szuperszimmetriarol szolo jo konyvet?
szeretnek erdeklodni hogy ezeket a konyveket erdemes e meg elolvasni, aktualisak meg?
http://www.libri.hu/konyv/a-csaszar-uj-elmeje.html
http://www.libri.hu/konyv/a-ter-es-az-i ... szete.html
http://www.libri.hu/konyv/az-ido-rovid-tortenete-1.html
http://www.libri.hu/konyv/a-vilagegyetem-diohejban.html
http://www.libri.hu/idegen_nyelvu/konyv ... gok-1.html
esetleg tudtok ajanlani szuperszimmetriarol szolo jo konyvet?