a "sötét folyam" hívei szerint ez bizonyíthatja a multiverzum létezését
Egy másik fórumon hosszú és éles vita folyt arról, értelmes-e egyáltalán a "multiverzum" kifejezés, hiszen az "univerzum", azaz "világmindenség" definíció szerint mindent magába foglal, és ha kiderül, hogy nagyobb annál, amit korábban gondoltunk, akkor az új, nagyobb egység lesz az "univerzum", a korábbi meg csak egy része. Ez egy lehetséges és tartható álláspont, de én inkább nyelvi mágiának nevezném: ragaszkodunk a szavak eredeti jelentéséhez, akkor is, amikor igazából már régen nem azt értjük rajta, amit régen.
Az "atom" szó oszthatatlant jelent. Mégsem keresztelték át ezt az objektumot, amikor kiderült, hogy osztható, és részei vannak. Miért nem? Mert már megszokták a használatát, úgy értették, hogy a kémiai reakciók során egységként viselkedő kis izéről van szó, ami így meg így viselkedik - és ezeket a megszokott tulajdonságait nem változtatta meg lényegesen az, hogy kiderült: részei vannak. Maradt tehát az "atom" szó, nyelvi nonszenszt okozva, amikor "az atom alkotórészeiről" beszélünk. Mégsem zavar senkit - azért, mert az "atom" szó már rég nem a görög atomisták kis oszthatatlanját jelenti, hanem konkrét tulajdonságokkal bíró, jól ismert objektumot.
Hasonló a helyzet az "Univerzum" fogalmával. Olyan régóta használjuk már a körülöttünk levő, csillagászati eszközökkel megfigyelhető hatalmas anyaghalmaz megjelölésére, hogy lassan elveszik az eredeti "mindenség", "minden, ami létező" jelentése. Viszont a szó az évszázados megfigyelések során új konnotációkat kapott, amelyeket ma már hallgatólagosan beleértünk az "univerzum" fogalmába. Pl azt, hogy homogén és izotróp, azaz - a tapasztalat szerint - minden pontban és minden irányba nézve egyforma.
Képzeljük el, hogy valaki kísérleti bizonyítékot mutat arra, hogy amit mi eddig Univerzumnak neveztünk, az egy sokkal nagyobb - és más vidékein egészen másféle tulajdonságokkal bíró Nagy Egész parányi része. Át fogjuk keresztelni az eddig ismert Univerzumot mondjuk Mikroverzumra vagy hasonlóra, és átadjuk az "Univerzum" szót az új Nagy Egésznek, az új Mindenségnek?
Nem tartom valószínűnek. Amikor a sztyeppei nomádok elérték a Himalája előhegyeit, nem lévén a "hegységre" fogalmuk és szavuk, azt is "sztyeppének" nevezték el. Később aztán elégedetlenkedni kezdtek: milyen sztyeppe az, ahol még lovagolni sem lehet? Egyszerűbb lenne az új fogalmat új szóval illetni, és a régi szót megtartani annak az objektumnak a jelölésére, amire eddig használtunk - függetlenül attól, hogy ez a szó eredeti, szótári jelentésének már ellentmond. Lásd fentebb az "atom" szó példáját.
Ezért az tűnik logikus javaslatnak, hogy tartsuk meg az "Univerzum" szót "maximális homogén csillagászati környezetünk" jelentésűnek, még akkor is, ha kiderülne, hogy csak része egy nagyobb, már nem homogén rendszernek. Inkább ennek az új, nagyobb rendszernek keressünk új nevet. Pl Megaverzum, Megavilág stb. Ha pedig azt akarjuk hangsúlyozni, hogy sok, a miénkhez hasonló kis homogén részből, "univerzumból" áll, akkor egyszerűen nyelvi telitalálat a "multiverzum" kifejezés.
Ebből az is következik, hogy nincs értelme multiverzumOKról beszélni. Ilyenből egy van, amelynek részei az univerzumok, mivel a „Multiverzum” vette át a „minden, ami létezik” jelentést. (Csak abban az értelemben lehet multiverzumOKról beszélni, ha össze akarjuk hasonlítani a rá vonatkozó különböző elméleteket, és megvizsgálni, miben különbözik Kovács professzor multiverzuma Dr Smith multiverzumától.)
Mindezt azért kellett előrebocsátani, mert ebben a logikus konstrukcióban kiderül, hogy a „sötét folyam” létezésének vagy nemlétezésének SEMMI KÖZE a multiverzumok problémaköréhez! Olyan feltételezett anyag HAJDANI gravitációs hatásáról van szó, amely jelenleg túl van a fényterjedés kijelölte eseményhorizontunkon, ezért most nem lehet ránk hatással – de valamikor az ősidőkben belül volt az akkori eseményhorizonton, és kifejtette gravitációs hatását a környező anyagra, köztük arra az anyagfelhőre is, amelynek (pontosabban mai utódjának) mozgását annyira furcsának találjuk, hogy másképp nem tudjuk megmagyarázni, csak egy ilyen hajdani kölcsönhatás feltételezésével. A vonzást kifejtő anyag úgy került kívül az eseményhorizontunkon, hogy az Univerzum (egy univerzum, a miénk!) tágulása formálisan leírva gyorsabb volt a fénysebességnél. Itt már sokszor volt róla szó, hogy ez nem sérti a relativitáselméletet, mert az Univerzum tágulása NEM MOZGÁS a hagyományos értelemben, tehát nem vonatkoznak rá a specrel közlekedési szabályai, köztük a c sebességnél gyorsabb mozgás tilalma. Ez a hipotétikus anyagdarab tehát valamikor itt volt, a mi világunkban, a mi univerzumunkban, aztán annak saját dinamikája mára lehetetlenné tette, hogy lássuk egymást. Mint ez Amerikába sodródott unokatestvért az internet feltalálása előtt.
Ez az anyagdarab tehát a mi világunk része. Mi több, a rá vonatkozó számításokban határozottan feltételezik, hogy a jelenlegi eseményhorizontunkon túl PONTOSAN úgy folytatódik a világ, mint azon belül. Ez az eseményhorizont (a körénk húzott cT sugarú gömb, ahol c a fénysebesség, T pedig az Univerzum jelenlegi életkora) egyébként tágul, ahogy T folyamatosan nő, minden másodpercekben új tartományokat láthatunk meg. Ha nem messze a jelenlegi horizonton túl a homogén világ helyett a kisördög leselkedne (hálás sci-fi téma!), azt előbb-utóbb észrevennénk, mert a táguló eseményhorizont elérné, és túlhaladná.
Az Univerzumnak tehát az eseményhorizont NEM HATÁRA! Csak az általunk megfigyelhető eseményeket keríti körül egy egyre táguló gömbbel. Minden kozmológiai modell egyetért abban, hogy az eseményhorizonton túl még nagyon sokáig ugyanolyan világ – a mi világunk – következik. Csak abban térnek el a modellek, hogy ez a tartomány a végtelenig folytatódik, vagy – valahol messze – drasztikus változás következik be: elérjük a hegyeket…
Ha ebben a horizonton túli tartományban mozog egy anyagdarab, az NEM egy másik Univerzum része, és létezése NEM bizonyítésk a Multiverzum, azaz a sok univezumot magába foglaló szuperrendszer léte mellett. Egy multiverzumtól azért ennél többet várunk el… Ne úgy legyenek benne összedobálva az univerzumoknak kinevezett részek, hogy azokat egy mozgó (ráadásul egy önkényesen választott középpont körül meghúzott) gömbfelszín válassza el – ideiglenesen. Ne attól tartozzon két anyagdarab azonos vagy különböző univerzumba, hogy melyik galaxison élő megfigyelő rajzol maga közé eseményhorizontot! A „valódi”, komoly Multiverzumot alkotó Univerzumok jóval tartósabban és megbízhatóbban vannak elválasztva egymástól, holmi tágulás vagy lökdösődés nem transzportál anyagot az egyikből a másikba. Vannak ilyen „komoly” multiverzum-modellek, pl az „örökös infláció” elmélete, amelyben a ma is inflálódva, gyorsulva táguló Higgs-féle hamis vákuumban pattannak elő véletlenszerű kvantumfluktuációk hatására azok a kis buborékok, amelyek idővel univerzumokká fejlőd(-het-)nek. Egymással pedig nem hatnak kölcsön – ezt nem jogszabály tiltja, hanem a dinamika, mely szerint gyorsulva távolodnak egymástól – igen kicsi az esélye annak, hogy ilyen kezdetek után két buborékvilág egyszer csak találkozzon. Egy ilyen modell valóban Multiverzumot ír le, az egyes univerzumok furcsa együttesét. Modellje válogatja, hogy az egyes világok mennyire különböznek egymástól. Lehet, hogy csak a tágulás ütemében, lehet, hogy még az alapvető fizikai törvényekben is. Egy ilyen multiverzum, a benne mozgó „szomszéd” univerzumok léte azonban nem mutatható ki a tapasztalat szerint az ország belsejéből a határ felé csordogáló patak alapján. Ebből csak arra következtethetünk, hogy a határ túloldalán van egy gödör vagy más víznyelő – és eközben hallgatólagosan feltételeztük, hogy a határ túloldalán is lefelé folyik a víz, lehet gödröt ásni stb – egyszóval, hogy az olyan, mint a mi világunk. Pontosabban az is, az is a mi Univerzumunk része. Egy távoli, ismeretlen, griffmadarakkal teli kontinens létére ebből a megfigyelésből nem következtethetünk.
A „sötét folyam” létének igazolása vagy cáfolása érdekes csillagászati és kozmológiai kérdés, de semmi köze a Multiverzum, a más univerzumok esetleges létezéséhez. Ezért e kérdés megválaszolása bővíti a mi világunkra vonatkozó ismereteket, de nem tesz hozzá a „világunkon túli” világokról szerzett ismeretekhez.
dgy
