Dávid Gyula kérdések

[mokesz]

tisztelt jobban tudók:)

mint abszolult laikus .. de lelkes érdeklődő. végig hallgattam néztem az egész előadás sorozatot. vannak tisztázatlan elemek amik felvetődtek bennem:)
kérdések a levegőben
tulajdonképpen mi a tér? anyag? vagy valami egészen más? az idő ha nincs mozgó anyag akkor áll? két féle anyag létezik? az első csoport az ami valamikor a kezdetek kezdetén kivált a születő univerzumból - sötét energia..sötét anyag.. és aztán jött az ami bennünket is alkotott? örök téma a BH ( feketelyuk) végül is ott van az eseményhorizont mögött vagy csak forradás ami a térszerkezetén esett? Lukács Béla csak annak egy órát szentelt hogy elmagyarázza a lyuk és a gödör különbségét .. vagyis akkor miért nőne egy BH.attól tovább ha belezuhan valami? az egy lyuk.. átesik és kész:)
az atomok keletkezése... a vasig energia nyerő..onnan energiazabáló folyamat..pl. az arany csak nagyon extrém körülmények között jöhet létre.. elképzelhetetlen energia befektetéssel.. vagyis az benne van? most is?
miért hideg (Hawking sugárzás) a BH. eseményhorizonton belüli része?.. amikor ez az állapot felel meg leginkább a nagy bumm kezdő állapotának..és az miért lett olyan végtelenül forró?.. hát ennyi van még:D ..de ez sem kevés..
előre is köszi ha valaki felsötétítene:)

[SzZoli]

"Komoly csapás a fénynél gyorsabb neutrínókra"

http://www.origo.hu/tudomany/20111020-f ... nokra.html

[LaCi_N]

Szintén egy érdekes cikk: Egyre rejtélyesebb a sötét anyag
http://www.sg.hu/cikkek/85302/egyre_rej ... otet_anyag

Ennek kapcsán, létezik olyan elmélet, hogy a sötét anyag nem más, mint egy a párhuzamos világegyetemből "átszivárgó" gravitáció?
Ezen elméletnek mennyi a realitása?
A fenti cikkben felfedezett jelenség ezt cáfolja vagy inkább megerősíti?
Véleményeket, válaszokat előre is köszönöm.

[ramius01]

Üdv mindenkinek.

"tulajdonképpen mi a tér?" kérdésre, ha jól értettem Dávid Gyula előadásait, az lehet a válasz, hogy a tér nem valóságos fizikai objektum. Vannak a fizikában minden objektumra érvényes szimetrikus transzformációk, amiket az egyszerűség kedvéért nem mondanak el minden egyes objektumra külön-külön, hanem kitalálnak egy "háttér létezőt" (ez lenne a tér). Például az eltolás minden objektumra nézve szimetrikus transzformáció ezért nem sorolják fel külön-külön, hogy a macskára, zseblámpára, protonra, csillagra, stb nézve az eltolás szimetrikus transzformáció, hanem azt mondják hogy az eltolás szimetria a tér tulajdonsága.

Viszont vigyázni kell a tér és a mező fogalmának szétválasztására. Ezt a képzeletbeli teret nagyon is valóságos mezők, pl: elektromágneses mező tölti ki. Ennek van energiája, impulzusa, mágneses momentuma, szóval olyan tisztességes tulajdonságok, amiket az ember elvár egy tisztességes fizikai létezőtől. A fotonokat pedig úgy lehet elképzelni, mint ennek az elektromágneses mezőnek a hullámzását. Egyébként ez jó kép a részecskékre is. Ha az ember ücsörög a horgászparton és nézi a tiszta mozdulatlan víztükröt, az olyan mint ha az üres teret látnánk. De valójában ez nem üres mert ott van az a rengeteg víz. Ha viszont feltűnik egy hullám azt azonnal észrevesszük, pedig ebben a hullámban sokkal kevesebb víz van mint az egész tóban. Ez a hullám lenne a részecske, ami tova terjed az egyébként mozdulatlan víztükrön. Szóval a tér valójában nem létezik, ám tele van mindenféle mezővel. Ha nagy butaságokat írtam, akkor elnézést a valóban hozzáértőktől...

[Imre]

Na most teljesen összezavarodtam. Eddig azt gondoltam, hogy tér az 3, a mező meg 2 dimenziós! A fizika oktató könyvekben mágneses, elektromos mezőkről írnak. Akkor azok síkok? Szerintem terek. A mező, itt mit jelent? A fizika könyvekben mit jelent? Teret, vagy síkot? El tudná ezt jól elmagyarázni valaki, hogy végre tisztábban értsem, hogy a mágnesnek mezeje, vagy tere van, és a vezetőben folyó áram, az mezőt, vagy teret gerjeszt? Előre is hálásan köszönöm!

[dgy]

Na most teljesen összezavarodtam. Eddig azt gondoltam, hogy tér az 3, a mező meg 2 dimenziós! A fizika oktató könyvekben mágneses, elektromos mezőkről írnak. Akkor azok síkok? Szerintem terek. A mező, itt mit jelent? A fizika könyvekben mit jelent? Teret, vagy síkot? El tudná ezt jól elmagyarázni valaki, hogy végre tisztábban értsem, hogy a mágnesnek mezeje, vagy tere van, és a vezetőben folyó áram, az mezőt, vagy teret gerjeszt? Előre is hálásan köszönöm!

Közkeletű tévedés, hogy a mező kétdimenziós, a tér meg három. A Ferenciek tere szerintem éppen úgy kétdimenziós, mint a Vérmező... (eltekintve a Ferenciek terén levő aluljárótól, de azt úgyis megszüntetik .

Szóval e szavak mögött ne keressünk szemléletes jelentést.

Más a különbség. LI jól írta: a tér geometriai fogalom (és lehet 1, 2, 3, 4, akárhány dimenziós, sík és görbült is), míg a mező az anyag egyik fajtája. Mégpedig a folytonosan eloszló anyagot hívjuk mezőnek. Tehát a helyes szóhasználat szerint nem elektromágneses térről, hanem elektromágneses mezőről, Higgs-mezőről stb kell beszélni, és a mágnesnek is mezeje van, nem tere.

Sajnos a magyar szakirodalomban, az ismeretterjesztő irodalomban, no meg a tankönyvekben is teljes a káosz, nem teszik meg ezt a distinkciót. Pedig más nyelvekben megvan: angolul space a tér, field a mező, németül Raum és Feld, oroszul prosztransztvo és polje, franciául espace és champ stb. Jó lenne magyarul is elterjeszteni a megkülönböztetést. Ezt akadályozza egyebek között a félreértés a 2D-3D különbségről.

dgy

[ramius01]

Üdv mindenkinek.

Valóban nehéz különbséget tenni, az absztrakció és a valóságos fizikai objektumok között. Amikor annak idején fizika órán tömegpontokról, matematika órán egyenesekről beszéltek a tanárok, elfelejtették kihangsúlyozni, hogy ezek csupán absztrakciók. Félreértés ne essék eszem ágában sincs bántani a tanárokat, hiszen a családban is akad belőlük ezért látom, hogy milyen áldozatos és lelkiismeretes munkát végeznek (szinte nevetséges fizetésért...). Mégis közel 20 év után, Dávid Gyula előadásait hallgatva sikerült magamban tisztába tenni ezeket a dolgokat. Sajnos a mai középiskolások többsége, ugyancsak keveri ezeket a fogalmakat. Egyébként tényleg nem értem miért nem tanítják a relativitás elméletet legalább nagy vonalakban a középiskolában. Nekünk annak idején áldoztak erre néhány órát, még fénykúpokat is rajzolgattunk. Persze a mélyebb összefüggéseket nem magyarázták el... Szóval Dávid Gyula utolsó előadássorozata szerintem bebizonyította, hogy el lehet ezt mondani középiskolás matekkal is. Biztos vagyok benne, hogy a mai középiskolások közül is sokan vevők lennének a kövér rab paradoxonára, vagy a lassabban öregedő űrhajós ikertestvérre. Már csak azért is, mert ez nem sci-fi, hanem a valóság, ami sokszor felülmúlja a képzeletet...

[Gyurka46]

Tisztelt Dénes úr!

Kérdéseire válaszolva:
Az ősrobbanás mai elméletének csak egyes állításaiban kételkedem, ennek okait le is írtam (az 51. oldalon).
A megfigyelések és az elméleti számítások tapasztalataival egyező folyamatot próbáltam felvázolni.
Mai tudomásunk szerint nagy tömeg, és az ezzel járó nagy sűrűség esetén a csillagok belsejében az atommagok befogják a szabad elektronokat, ezáltal neutronban gazdagabb atommagok keletkeznek, így születnek a neutroncsillagok.
Ha az ekkor keletkező mag nehezebb 3-4 naptömegnél, akkor az anyag sűrűsége tovább nő, és fekete lyuk jön létre.

Amennyiben a forgó fekete lyukak (forgástengelyük irányába) kilökik a rendkívül sűrű magban létrejövő plazmaszerű anyagot (kvark-gluon plazmát és leptonokat), akkor az kiszabadulva lehűl és kitágul. A folyamat ezután megegyezik az ősrobbanás elfogadott elméletének inflációs fázisa utáni állapotaival, vagyis a kvarkokból protonok és neutronok keletkeznek, majd atomok, csillagok, galaxisok.
Elgondolásom alapján elkerülhető az „ősanyag” ősrobbanás előtti és alatti leírása, a Planck időszak és az inflációs fázis problémája.

Ami az univerzum időbeli és térbeli határainak végtelenségét illeti, semmilyen elképzelés nem képes megkerülni – még a vallások sem –, hogy mi volt előtte, mi lesz utána.
Ha azt mondjuk, hogy az ősrobbanásig nem volt idő, akkor változás, így ősrobbanás sem lehetett volna.
A kérdés egyszerű – bár végeshez szokott elmével fel nem fogható – megoldása az, hogy anyag mindig volt és lesz, a fekete lyukakban véget ér az anyag megszokott formája, de ugyanott újjá is születik. Szerintem így volt ez a múltban, így van ma, és így lesz mindörökké.

Üdvözlettel:
Faragó György

[Dlajos]

Faragó úr!
Köszönöm válaszát, de:
"Amennyiben a forgó fekete lyukak (forgástengelyük irányába) kilökik a rendkívül sűrű magban létrejövő plazmaszerű anyagot (kvark-gluon plazmát és leptonokat), akkor az kiszabadulva lehűl és kitágul. A folyamat ezután megegyezik az ősrobbanás elfogadott elméletének inflációs fázisa utáni állapotaival, vagyis a kvarkokból protonok és neutronok keletkeznek, majd atomok, csillagok, galaxisok."
1, Ha ez a kilökődés, vagy ahogy Ön "helyi ősrobbanásnak" is nevezte, a forgástengely irányában történik, akkor ez a lokális ősrobbanás kitüntetett iránnyal rendelkezik. Ön szerint ez nem mond ellent azzal, hogy az általunk ismert univerzum háttérsugárzása izotóp? ( 4 tizedes pontossággal )
2, Abban az esetben, ha az univerzum úgy működik ahogy Ön leírta, akkor azt kellene látni, mérni, észlelni, hogy léteznek hatalmas galaxisok (amelyben található fekete lyuk elég nagy ahhoz hogy kilökjön magából plazma szerű anyagot) amik körül kisebb és egyre kisebb galaxisok találhatóak. Tudomásom szerint nem ez a tapasztalat.
Üdvözlettel,
Dénes Lajos

[Gyurka46]

Tisztelt Dénes úr!

Kérdéseire válaszolva:
1) A forgó fekete lyukból történő "kilökődés" után az anyag a centrifugális erő következtében szétoszlik.
2) A nagy galaxisok központjában nagyon nagy tömegű fekete lyukak találhatók, amelyek oka, szerepe nem ismert, ez adta elgondolásomhoz az ötletet.

Egyébként egy elképzelésről van szó, részletes kidolgozásához, matematikai elemzéséhez fizikusra, csillagászra lenne szükség (én villamosmérnök vagyok).